Skip to main content

Találat: történelem

Uniós túlszabályozás és versenyképesség – Ki felel a bürokráciáért?

„Uniós túlszabályozás és versenyképesség „Ne Brüsszelt hibáztassák a saját bürokráciájukért” – ezt az üzenetet fogalmazta meg a napokban Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Bizottság legutóbbi szabályozási reformcsomagjának bemutatása során. Az uniós tagállamok gyakran további követelményeket adnak hozzá az uniós szabályokhoz, ami „akadályokat teremt, növeli a költségeket és széttöredezi az egységes piacot” – fogalmazott az uniós biztos, aki a Bizottság úgynevezett „Better Regulation”, vagyis „ Jobb jogalkotás” iránymutatásainak egyszerűsítésére irányuló terveit ismertette, amelyek azt szabályozzák, miként készülnek, kerülnek ellenőrzésre...

Read more

Chronos: az MI-történész

„A történeti kutatások felgyorsítását és az archív források feldolgozását célzó új mesterséges intelligencia rendszert, a Chronost mutatták be az Oxfordi Egyetem és a Fraunhofer HHI kutatói – derül ki a szakemberek által az arXiv preprint szerveren közzétett legújabb tanulmányból. A technológia lehetővé teszi, hogy a történészek programozói tudás nélkül, természetes nyelvi utasításokkal nyerjenek ki adatokat a digitalizált elsődleges forrásokból. A Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber és kutatótársaik által fejlesztett Chronos rendszer első modulja a gépi látást és nyelvi feldolgozást ötvöző vizuális-nyelvi modelleken (VLM)...

Read more

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme. Mindez új fejezetet...

Read more

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére I.: Az üres székek válsága – Európai Unió

„Noha az európai közvélemény egy része valós vagy tettetett felháborodással fogadja a magyar kormány Európa-politikájának egyes lépéseit, talán érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a sokszor egymással versengő nemzeti érdekek mindig is az európai integráció meghatározó tényezőjének számítottak. Ezekre a szempontokra hivatkoztak az elmúlt hetven évben azok, akik az integrációt alapvetően a tagállamok együttműködésének képzelték el. Ugyanakkor azok számára, akik egy föderális Európát tűztek ki célul, a nemzeti érdekek leküzdendő akadályként jelentek meg, amely a haladás útjában áll és gátolja annak diadalra...

Read more

Földmérési szabályzatok a Lechner honlapon – Jelentősen bővült a digitálisan hozzáférhető földmérési szakirodalom

„Jelentősen bővült a földmérési szakirodalom digitális hozzáférése: a Lechner Tudásközpont honlapján immár 270, 1908 és 2023 között készült földmérési, geodéziai és térképezési szabályzat érhető el ingyenesen. Az online gyűjtemény célja, hogy átfogó és könnyen kereshető szakmai hátteret biztosítson a gyakorló földmérők, szakértők és kutatók számára. Az aktív földmérők, az igazságügyi földmérő szakértők, illetve a földmérő szakmatörténettel foglalkozó szakemberek munkáját segítő, az eddig digitálisan elérhető 32 db szakmai szabályzat helyett, már 270 db földméréssel, geodéziai munkákkal, kataszteri és topográfiai térképezéssel kapcsolatos szabályzat, utasítás,...

Read more

Három évtized önkormányzatiság – könyvbemutató a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban

„A TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban került február 18-án került bemutatásra az „Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon” című tanulmánykötet, Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyvbemutatón megjelenteket dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte. A kötetet Kovách Imre akadémikus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora ismertette, az előadást élénk szakmai eszmecsere követte. A kötet rámutat: a magyar helyi önkormányzati rendszer jelenlegi periódusában nem sok mindent lehet ünnepelni, annak ellenére, hogy az idén több évforduló is alkalmat...

Read more

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

„A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára. Az eredeti szövegeket válogatta, szerkesztette,...

Read more

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint. Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban...

Read more

Magyar Informatika Napja 2026 – 2026. január 21. – Dömölki Bálint nyomában

„Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest, Széchenyi István tér 9.), Nagyterem Időpont: 2026. január 21., 14 órától Dr. Dömölki Bálintra, a magyar informatika egyik legnagyobb hatású alakjára, a Neumann Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület (GDKE) nagy egyéniségére emlékezünk a Magyar Tudományos Akadémián. 67 éve, 1959. január 21-én, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. Dr. Dömölki Bálint volt a matematikus, aki pontosan megértette a Neumann-elvű számítógép működését – és az MTA kutatócsoportjának tagjaként a...

Read more

MI: ha szándék van, minden van – interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal

„Olyan környezetet és ökoszisztémát igyekszik kialakítani a magyar kormány, amely a hazai megoldások fejlesztését és használatát egyaránt elősegíti. A jogszabályi környezet és az infrastruktúra már kialakítás alatt áll – a legfontosabb, hogy a szándék meglegyen az új technológia alkalmazására, mondta el lapunknak Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. ◼︎ A kultúrát is szolgálja az MI – Nemrégiben jelent meg Magyarország új mesterséges intelligencia stratégiája. Ön mit emelne ki belőle, mi a három legfontosabb üzenete, víziója és célja? – Nehéz lenne csak hármat...

Read more
Page 1 of 21 1 2 21