Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
- Interjú Horváth Lászlóval, Heves Megye Kormánymegbízottjával
Tárgyszavak: kormányablak, közigazgatás átszervezése, területi kormányhivatalok
- 2013-ban vezetik be a járási rendszert
Tárgyszavak: járás, kormányablak, közigazgatás átszervezése, megye, önkormányzatok, Rétvári Bence
- Hétszázhetven ügyfelet fogadtak az első két hónapban
Tárgyszavak: Fejér megye, járás, kormányablak, közigazgatás átszervezése, területi kormányhivatalok
- 3200 önkormányzat helyett
Tárgyszavak: járás, közigazgatás átszervezése, Magyarország, önkormányzatok, területi kormányhivatalok
- Kormányhivatal és személyzeti ügyek
Tárgyszavak: közigazgatás átszervezése, közigazgatási személyzeti ügyek, Somogy megye, területi kormányhivatalok
- „A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban”
Tárgyszavak: felsőoktatás, köz- és magánegyüttműködés, PPP
- Egyeztetnek az új önkormányzati törvényről
Tárgyszavak: járás, járási kormányhivatal, közigazgatás átszervezése, megye, megyei kormányhivatalok, önkormányzatok, Rétvári Bence, területi kormányhivatalok
- Hatékony, nemzeti közigazgatásra van szükség
Tárgyszavak: e-kormányzat, Fekete Gábor, Gál András Levente, közigazgatási modernizálás, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyary Program, Navracsics Tibor
- Navracsics: újra meg kell tanulni dolgozni
Tárgyszavak: közigazgatási modernizálás
- Tanácskozás az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól (II. rész)
Tárgyszavak: alkotmányozás, közigazgatás átszervezése, önkormányzatok, Rétvári Bence
- „A közigazgatásnak ki kell szolgálnia a magyar társadalmat!”
Tárgyszavak: Gál András Levente, közbeszerzés, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyary Program
- Rétvári Bence: biztos előmenetelt kínál a közigazgatás
Tárgyszavak: közigazgatási modernizálás, közigazgatási személyzeti ügyek
Közigazgatási, politikai informatika
- Vetési Iván: a közigazgatásban a szolgáltatás kerül középpontba
Tárgyszavak: járás, kormányablak, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Nemzeti Egységes Kártya, okmányiroda, Portugália, Schengeni Információs Rendszer, területi kormányhivatalok, Vetési Iván
- Spórolnak a választási adatbázison
Tárgyszavak: Magyarország, választások
- Infokommunikáció az új Alkotmányban?
Tárgyszavak: alkotmányozás, infokommunikáció, Nyitrai Zsolt
Informatika, távközlés, technika
- Olcsóbb lesz a mobilhívás
Tárgyszavak: Magyarország, mobil távközlés, szabályozás
- Milyen legyen a közlekedési elektronikus jegy?
Tárgyszavak: elektronikus jegy, elektronikus kártya, közlekedés, közlekedési informatika, rádiófrekvenciás azonosítás
- Adatokat loptak a piacvezető biztonsági vállalattól
Tárgyszavak: elektronikus személyazonosítás, információbiztonság, kiberbűnözés
- Jöhet egy újabb mobiltelefon-szolgáltató?
Tárgyszavak: 3G, Fellegi Tamás, mobil Internet, spektrumgazdálkodás
- Majdnem minden második tweet mobilról érkezik
Tárgyszavak: közösségi hálózatok, mikroblog, mobil eszközök, statisztika, Web 2.0
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Az IVSZ az oktatás reformjáért
Tárgyszavak: elektronikai ipar, felnőttképzés, felsőoktatás, közoktatás
- A felhők mögött ott az ember (Konferencia az elektronikus bankügyletekről)
Tárgyszavak: bankok, érintésmentes fizetés, közeli rádiófrekvenciás kommunikáció, Magyarország, mobil fizetés, NFC, pénzügyi informatika
- Új, uniós adatvédelmi irányelvek
Tárgyszavak: adatvédelem, Európai Unió
Szakirodalom
Törvények, rendeletek
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Interjú Horváth Lászlóval, Heves Megye Kormánymegbízottjával
„A kormányhivatalok létrehozása alapvetően a funkcionális feladatok integrációjával járt együtt. Ezért stratégiai kérdés, hogy a törzshivatalban biztosítottak legyenek a magas színvonalú munkavégzés személyi és tárgyi feltételei. Különösen fontos a költségvetési gazdálkodási és működtetési feladatellátást biztosító pénzügyi főosztály kellően strukturált szervezetének kiépítése és megfelelően képzett szakemberekkel való feltöltése. A már jelenleg is 759 fős hivatali létszámra figyelemmel, úgyszintén kiemelt hangsúllyal bír a humánpolitikai területen a szakképzett létszám biztosítása.
A Heves Megyei Kormányhivatal egyébként tizenöt szakigazgatási szerv integrációjával jött létre, ebből kettő – az építésfelügyelet, illetve a szociális és gyámhivatal – korábban is a megyei közigazgatási hivatalhoz tartozott.
– Hogyan értékelné az elmúlt két havi munkát? Mit sikerült elérni, és mi az, ami még Önök előtt áll a közeljövőben?
– A területi integrációt követően a kormányhivatal megkezdte a működését, és jelenleg is zökkenőmentesen és hatékonyan látja el feladatait. Területi szinten a funkcionális feladatok ellátására nem jött létre külön szervezet, hanem a kormányhivatalon belül egységesen a törzshivatal foglalkozik ezekkel, például a beszerzésekkel, a karbantartással, a felújítással. Ennek köszönhetően a korábban tapasztalható párhuzamosságok megszűntek, és a működési költségek jelentős mértékben csökkentek.
A Kormányablakok szintén több mint két hónapja működnek. Az Önök megyéjében mik a tapasztalatok?
– A Heves Megyei Kormányablakot az eltelt nagyjából két hónapban minden korosztályból keresték már az ügyfelek. Január, illetve február első hetében a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok jöttek ügyfélkaput létesíteni, de egyre több felnőtt is regisztrál ügyfélkaput. Elmondásuk szerint leginkább az adóbevallás miatt igénylik a mindenki számára ingyenes szolgáltatást.
– Mennyire kedvelték, szokták meg az új lehetőséget? Főként mivel kapcsolatban keresik fel az ügyintézőket?
– A Kormányablak ügyintézőit leggyakrabban családtámogatási szolgáltatásokkal kapcsolatban, ezen belül is családi pótlék- és anyasági támogatási igényekkel keresik fel, de február 28-ig leadhatták a nagycsaládos gázár-támogatási kérelmeket is. Az ügyfélszolgálati munkatársak segítségét szokták kérni a nyomtatványok kitöltéséhez, ugyanakkor leadtak már utazási utalványokat is és az egyéni vállalkozással kapcsolatos adatváltozások bejelentésében is nyújtottunk segítséget. Több visszatérő, elégedett ügyfélről számoltak már be az ügyintézők.
…
A „hosszított” nyitva tartás, amely hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8 óráig tart, lehetővé teszi, hogy az emberek a munkaidő után intézzék ügyeiket. A Kormányablakok ügyköreit folyamatosan bővülnek, így március 15-ét követően az egyszerűsített honosítási kérelmek is leadhatók lesznek Egerben, a Klapka György u. 9 alatt működő Kormányablakban. Külön kiemelném, hogy munkatársaink az Új Széchenyi Terv által kínált pályázati lehetőségekről is naprakész tájékoztatást tudnak nyújtani.”
Forrás:
Interjú Horváth Lászlóval, Heves Megye Kormánymegbízottjával, Belföldi Hírek, 2011. március 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
2013-ban vezetik be a járási rendszert
„A közigazgatás nagy átalakításának részeként 2013-ban lép életbe a kistérségeket felváltó járási rendszer, amely jobban igazodik az ország földrajzi, kulturális és egyéb adottságaihoz – erről Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára beszélt Gödöllőn.
…
Rétvári Bence kiemelte: az egyik sarkalatos szempont, hogy a jövő évben életbe lépő vármegyerendszer, illetve a majdani járási rendszer a jó állam szellemében egyenlő esélyt teremtsen az ország eltérő adottságú tájain születendő gyerekek számára az érvényesülésre, tompítsa az életút indulásánál a hátrányos helyzetből adódó különbségeket.
E célt szolgálja az is, hogy 2013-ban a most meglévő 99 kormányablak hálózata kibővüljön, s valamennyi járási székhelyen működjön ilyen intézmény, ahová a környéken lakók például anyasági támogatás, a családi pótlék igénylése, telepengedélyezés és más hasonló ügyekben fordulhatnak majd – tette hozzá.
Közlése szerint a vármegye, illetve a leendő járási rendszer mellett továbbra is működnek majd a megyei, a helyi önkormányzatok, lényegében a 3200 önkormányzat munkájára továbbra is számítanak. Kérdésre válaszolva az államtitkár azt közölte, egyelőre nem tudja megmondani, hogy összességében hány járási központ áll majd fel.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a korszerűbb közigazgatási rendszer kiküszöböli az elmúlt 20 év kormányainak azon hibáját, hogy az állam az önkormányzatok feladatkörét folyamatosan bővítette, miközben forrásokat vont el. Ennek következményeként az anyagi nehézségek kezelésére sok önkormányzat kötvényt bocsátott ki vagy hitelek felvételével adósságba verte magát. E nehézségek elkerülésére szükség van a feladatkörök újraosztására – szögezte le az államtitkár.”
Forrás:
2013-ban vezetik be a járási rendszert, HVG.hu, 2011. március 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Hétszázhetven ügyfelet fogadtak az első két hónapban
„ Orbán Viktor miniszterelnök január elsejével nevezete ki dr. Dorkota Lajost kormánybiztosnak. Az elmúlt két hónap legfontosabb tapasztalatairól kérdeztük a kormánybiztost.
– Tizenhét szakigazgatási szerv került át a kormányhivatalokba január elsejével. Képzeljék el, kedves újságolvasók, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól a földhivatalokon át, de még az élelmiszer biztonsági lánc is a kormányhivatalokhoz tartozik. Nekünk ezt a tizenhét szakigazgatási szervet kell egységessé alakítani s együttműködtetni. Az elmúlt két hónapban személyesen keresem fel valamennyi hivatalvezetőt, a hivatalokat. Ezerháromszáz munkatársam van. Megnyíltak a kormányablakok Székesfehérváron és Dunaújvárosban. Jók a tapasztalatok, hiszen ilyen nem volt a magyar történelemben, hogy reggel nyolctól este nyolcig működjön egy hivatal, és mosolygósan, segítőkészen állnak az ügyfelek rendelkezésére.
– A szakmai vezetőket örököltem, még van mit tennem május 31-ig, mert a törvény is úgy szabályozta, hogy indoklás nélkül felmenthetők azok a vezetők, akik nem jól dolgoznak. És helyettük jobbakat lehet pályázat útján keresni. Ugyanakkor látom, hogy sokan nagyon akarnak és tesznek is a teljesen új szemlélet megvalósításáért. Eddig az állampolgár a hivatal kiszolgáltatottja volt, mi pedig azt a szemléletet szeretnénk megvalósítani, hogy az állampolgár pénzén működő hivatal szolgálja őket a legjobb tudása szerint. – Hányan keresték fel a kormányablakokat, milyen ügyekben?
– Másfél hónap alatt hétszázhetvenhét ember kereste fel a dunaújvárosi kormányablakot, huszonkilenc ügycsoportot intéznek a kormányablaknál. Amiben pedig nem tudnak eljárni, átveszik az anyagot, és továbbítják Fehérvárra. Azt a rendszert alakíttattam ki, hogy hetente kétszer, kedden és csütörtökön Székesfehérvárról idejön egy ember, és a beérkező anyagokat az ügyfél helyett elviszi Fehérvárra, és eljuttatja az illetékes szakigazgatási szervhez. A legtöbb ügy családtámogatás, gyes, ezekben anyasági segély, nyugdíjfolyósítás, egészségpénztár… A jelenlegi kormányablak a Földhivatalnál működik. Az első lépésem az volt, hogy kezdeményeztem annak az áthelyezését is ide az önkormányzathoz. Hiszen egyébként az okmányirodában a dunaújvárosiak és környékbeliek sok egyéb állami feladatot intéznek, jogosítványtól kezdve forgalmin át mindent, és szeretném, ha mindezt egy helyen tudnák elintézni. Egyébként a feladatom az is, hogy 2013. január elsejéig javaslatot tegyünk a járási szintű közigazgatás megszervezésére. A kormány úgy szeretné szabályozni ezt, hogy az állami feladatok egy helyre, a kormányablakhoz kerüljenek. Tanulmányozom a történelmet, a Levéltárból is kértem anyagokat, hogy milyenek voltak a közigazgatási rendszerek. Annak idején működtek a járások, most vannak kistérségek. Hogy a rendszert a régi járási székhelyekhez vagy a mai kistérségekhez fogjuk alakítani, ezen gondolkodunk. Minden érintett véleményét kikérjük, tehát a polgármesterekét, a jegyzőkét. Bízom abban, hogy októberig kialakul a jogi környezet, és megoldjuk a problémát. ”
„ Hogyan értékeli az elmúlt két hónap munkáját, eredményeit?
– Elkezdtünk, és dinamikusan végzünk egy hosszabb távú munkát, átszervezésekkel, érdekegyeztetésekkel. A célunk egyértelmű: az embereket szolgáló, „jó állam” megteremtése, az új szemléletű, rugalmas, hatékonyan működő területi közigazgatás megteremtése. Egy ilyen nagy szervezeti átalakítás természetesen zökkenőkkel és feszültségekkel is jár, de ezeket az ügyfelek nem érzékelhetik – és nem is érzékelik. Az első két hónap tapasztalatai kedvezőek, a visszajelzések biztatóak, de igen nagy feladatok állnak még előttünk. Engedje meg, hogy kiemeljek egyet! Ahhoz, hogy gazdaságosabban, hatékonyabban működjön e nagy szervezet, át kell nézni az összes szerződést. S ahol lehet, a nyílt verseny lehetőségét megteremtve, olcsóbban kell jobb feltételeket teremteni a kormányhivatal működéséhez. De a felülvizsgálat eredménye lehet a használt ingatlanok, bérlemények számának csökkentése is, ezáltal a költségmegtakarítás.
Fontosnak tartom kiemelni: a megyei kormányhivatalok létrehozásával már önmagában attól igen jelentős előrelépés várható el, hogy sok fajta szakértelemmel rendelkező kormánytisztviselők együttműködésre ösztönözve végzik a szakmai munkát, segítik a döntés-előkészítést. Ez az ügyfelek kiszolgálásában, a döntések színvonalában előrelépést hoz. Meggyőződésem tehát, hogy a szakmai munkában hozzáadott-érték keletkezik annak eredményeként, hogy e sokféle szakértelem egy szervezetben jobban tud reagálni a változó környezetre, a társadalmi elvárásokra.
– Immár két hónapja működnek a kormányablakok. Mennyien keresték fel a Fejér megyei integrált ügyfélszolgálati irodákat?
– Fejér megyében két helyszínen, Székesfehérváron és Dunaújvárosban nyílt meg a kormányablak, azaz integrált ügyfélszolgálati iroda január 3-án. Február végéig összesen több mint kétezer ügyfelünk volt. A székesfehérvári kormányablakban 1126 ügyfél jelent meg személyesen, Dunaújvárosban pedig 903 ügyfélnek segítettek szakembereink ügyeik elintézésében. Székesfehérváron 9, Dunaújvárosban pedig 5 ügyfélszolgálati munkatárs dolgozik, két műszakos beosztásban. Az ügyfelek tájékoztatást kapnak arról, hogy az ügyük mikor, hogyan és melyik hatóságnál intézhető, illetve felvilágosítást kapnak azzal kapcsolatban, hogy az adott ügyben milyen kérelmet, formanyomtatványt szükséges beadni. Az ügyfélszolgálat munkatársai segítenek továbbá a szükséges formanyomtatványok kitöltésében, és a csatolandó dokumentumok ellenőrzésében is. Március 15-étől már 30 ügykörben tudnak segítséget, tájékoztatást nyújtani. Az ügyfélszolgálatokon a nem konkrétan a feladatkörünkbe tartozó ügykörökben is tájékoztatást, segítséget nyújtanak, gyakran maguk is telefonos segítséget kérnek a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, szervektől. Az ügyfélszolgálati szakemberek mindennap találkoznak új problémákkal, ügyfajtákkal, így ők maguk is állandóan gyarapítják tudásukat, az egyedi esetek révén.”
Forrás:
Hétszázhetven ügyfelet fogadtak az első két hónapban, Helyi Téma Online, 2011. március 14.
Interjú dr. Dorkota Lajossal, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával – A cél: hatékony, szolgáló, ügyfélbarát hivatal, Fejér Megye Online
Vissza a tartalomjegyzékhez
3200 önkormányzat helyett
„Jelenleg valószínűbbnek tűnik a kisebb települések közigazgatásának összevonása. „Lengyelországban négyszer annyian élnek, mint Magyarországon, de csak 2500 önkormányzat van” – mondta az [origo]-nak egy önkormányzati tisztséget nem viselő fideszes képviselő. A kormány egyik magas rangú tisztviselője példaként azt mondta, hogy a vörösiszap-katasztrófától sújtott Kolontár jegyzőjének nyilván semmilyen lehetősége nem volt arra, hogy a tározó gátját ellenőrizze, pedig elvileg hozzá tartozott.
A régebbi francia modell felé mutat az alaptörvény tervezetében az a megfogalmazás is, amely szerint az önkormányzatok „meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához” a kormányhivatal hozzájárulására lehet szükség. A Mitterrand előtti Franciaországban a helyi tanácsoknak minden évben jóvá kellett hagyatniuk a költségvetésüket a kormányt képviselő megyei prefektussal.
„Attól függ, mit jelent majd a kormányhivatal jóváhagyása” – mondta az [origo]-nak egy vidéki kisváros kormánypárti polgármestere, aki szerint „nagyon nem mindegy, hogy mindennap a főispánhoz kell majd szaladgálni, vagy elég évente leadni egy beszámolót”. A polgármester szerint az utóbbi lenne a logikus lépés, hiszen zárszámadást amúgy is kötelező készíteni, abban ki lehetne mutatni, hogy mennyi hitelt vehet még fel egy-egy önkormányzat.
A kormány jelenlegi elképzelései szerint az államigazgatási feladatokat (okmányirodák, gyámhivatal, építéshatóság) az önkormányzatoktól teljes egészében a megyei és a később felálló járási hivatalok vennék át, utóbbiak átlagosan százezer lakost fednének le. Az alkotmánytervezet ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy a polgármester „kivételesen” államigazgatási feladatokat és hatásköröket is ellásson.”
Forrás:
[origo], 2011. március 17.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kormányhivatal és személyzeti ügyek
„Az ernyője alá került tizenöt szakigazgatási szerv vezetője közül eddig négyet cserélt le a somogyi kormányhivatal, az ötödiket áprilisban fogja
…
Határozott idejű megbízatása augusztusig van a régi vezetőknek. Kormányközeli forrásokból tudjuk, felgyorsulhat a csere, mivel az Alkotmánybíróság döntése átírta a terveket: ha valahol váltást terveznek, azt májusig tehetik meg egyszerűbben, indoklás nélküli elbocsátással. A cserék felgyorsítását azonban akadályozza, hogy a minden tekintetben alkalmas személyekről nem elég helyben megegyezni, az ágazati minisztériumokkal is dűlőre kel jutni. Országosan több száz vezetőről lévén szó, ez nem megy egyik napról a másikra.
Juhász Tibor a megbízólevelek átadásakor érzékeltette, próbaidő következik, aminek a végére nem ugyanazzal a tizenöt vezetővel érkeznek, mint akik bizalmat kaptak megbízottként. Ez forrásaink szerint ugyanúgy érthető, mint a kormányzat által indított intézményvezető-váltási hullám a múlt évben. Ráadásul a kormányhivatalok létrejöttével „központosítottabb” lett a helyi államigazgatás, a vezetőknek immár a politikus kormánymegbízottak bizalmát kell élvezniük. Az idő feszült várakozással telik, a tizenegy szakigazgatásiszerv-vezető sorsának bizonytalansága kormányhivatalnoki igazodást indított el.
…
De mi is a tét? Elsősorban az, sikerül-e villámgyors eredményt elérni, de legalábbis elkerülni a szalagcímbe kívánkozó baklövéseket a közigazgatás-államigazgatás átszervezésének nagyon érzékeny időszakában. A felsővezetőknek a „hibátlan rendszereket” nemcsak az átszervezés, hanem a kormányzati forráskivonás idején kell működtetniük. Velük összefüggésben: a soha nem látott méretű monstrehivatal 811 hivatalnoka és családjaik megélhetése a tét. ”
Forrás:
Somogyi Hírlap, Balassa Tamás, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
„A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban”
„Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára „A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban” címmel tartott előadást „A helyét kereső oktatás” című kerekasztal-megbeszélésen 2011. március 18-án, a Nyíregyházi Főiskolán.
A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár szavaiból nyilvánvalóvá vált, hogy a közcélú fejlesztéseket magántőke bevonásával megvalósító PPP a legdrágább finanszírozási formák egyike. Az ilyen konstrukciók felülvizsgálata a Széll Kálmán Tervnek legfontosabb célkitűzéséhez, az adósságveszély elhárításához szorosan kapcsolódó feladat.
Az államtitkár a hazai PPP-konstrukciók általános jellemzőjeként említette, hogy a közös kockázatviselés helyett szinte kizárólagos az állam felelőssége. Az eddigi vizsgálatok szerint valamennyi beruházás összege jóval magasabb annál a költségnél, amennyibe a fejlesztés kizárólag állami megvalósítás esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi monitoring rendszer nem működött, a projektek ellenőrzése hiányos volt, vagy meg sem történt. Gyakori hiba, hogy elmaradt a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetése és a központi ellenőrzés, gyenge minőségű a kivitelezés és eltúlzottak a méretek, drága és nem hatékony az üzemeltetés. Mindezek következtében a megrendelő állam akár a háromszorosát is törlesztheti annak az összegnek, amennyibe a beruházás kerül.
A Magyarországon futó mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program több mint fele oktatási intézményhez kötődik. 54 egyetemi és főiskolai épület, kollégium létesítését készítették elő, kezdték meg vagy fejezték be az elmúlt években. Elsősorban vidéki főiskolákon épültek kollégiumi férőhelyek a valós igények felmérése nélkül, teljesíthetetlen hallgatói létszámmal kalkulálva. A kerekasztal-megbeszélés helyszínéül szolgáló nyíregyházi főiskola három PPP projektben is érintett.
Hegmanné Nemes Sára tájékoztatást adott arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte a szerződések újratárgyalását. A tárca minden, az állam számára előnytelen, gazdaságtalan megállapodást a következmények felelős mérlegelése után megszüntet. A cél a valós értéken történő elszámolás, a kockázatos projektek független igazságügyi szakértők által megállapított beruházási értéken történő kiváltása. A legfontosabb törekvés az, hogy a fejlesztések állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva történjenek meg, és hogy ésszerű alapokra kerüljön a beruházások üzemeltetése.”
Forrás:
„A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban”, EuroAstra, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Egyeztetnek az új önkormányzati törvényről
„Egy évet szán a kormány arra, hogy egyeztethessen az önkormányzati rendszer átalakításának módjáról. A közigazgatási középszintet közel húsz éve, egy annak idején ideiglenesnek szánt törvény szabályozza, átalakításához kétharmados parlamenti többség szükséges.
Nem hivatalosan, de már megkezdődött az önkormányzati törvény módosításáról szóló egyeztetés, az érintettek nemrég a Magyar Önkormányzatok Szövetségének meghívására, Gödöllőn tartottak konferenciát.
Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke elmondta, az új alkotmány az önkormányzati rendszer kereteit határozza majd meg, azaz rögzíti, hogy a településeknek joga van vagy társulás formájában vagy önállóan önkormányzatot működtetni, amelyek fölött a kormányhivatalok gyakorolják a felügyeletet, valamint meghatározza, hogy az utóbbiak beleegyezésével az előbbiek kötelezettségeket is vállalhatnak.
Az állami és önkormányzati feladatok megosztását és a finanszírozását ezután – egyéb törvényekkel együtt – az új önkormányzati törvény határozza majd meg. Gulyás Gergely szerint az új törvény egyik legfontosabb feladata, egy egységes mérce megteremtése, amelyet minden érintett elfogad majd. Így egyetértenek vele azok a települések, városok is, amelyek mostani kivételezett helyzetüket – a változásokat követően – esetleg elveszítik, míg más települések jobb helyzetbe kerülnek majd.
…
A közigazgatási felső szint átalakítása már megtörtént, a járásokat 2013 elejétől vezeti be a kormány. Az önkormányzati törvény módosítását pedig ez év végére zárja le a kabinet.
…
Rétvári Bence elmondta, a járás az államhatalom polgárokhoz legközelebb eső szintje lesz majd, ez és a megyei kormányhivatalok egyfajta törvényességi ellenőrzését – de nem irányítását – biztosítják az önkormányzatoknak.
A vármegyei és járási kormányhivatal pedig a kormány különböző programjait hivatott végrehajtani. Így például nagy egészségügyi szűrőprogramok, nagy beruházások támogatása, vagy közmunkaprogramok, kormányprogramok gyakorlatban történő vizsgálata lehet a feladata. Az államtitkár hozzátette, ez a rendszer azt a jelenlegi rossz gyakorlatot szeretné kiküszöbölni, amelyben eddig az állami akarat, a stratégiai programok nem jutottak el az egyes településen élő emberekhez.”
Forrás:
Egyeztetnek az új önkormányzati törvényről, Hirado.hu, 2011. március 20.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Hatékony, nemzeti közigazgatásra van szükség
„A magyar közigazgatás megújítása a Kormány célja – mondta Dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a minisztérium szombati nyílt napjának kezdő előadásán.
Az előadásokról szóló beszámolóinkat a Közigazgatási Nyílt Napon résztvevő hallgatók készítik. Az elkészült írások egyike tárgyszerűségre, a másik szubjektív hangvételre törekszik. (kormany.hu)
Szűcs Ádám Imre írása
Az államtitkár elmondta: a magyar közigazgatás megújítása egyre sürgetőbb feladat, ugyanakkor a kétharmados többség révén történelmi lehetősége van e feladat végrehajtására a Kormánynak. Kiemelte: ez azért is különösen fontos, mert a hatékonyan működő közigazgatás indítómotorja lehet a teljes társadalmi fellendülésnek – tette hozzá Gál András Levente.
A fejlesztési terv az igazságügyi és a közigazgatási alrendszerek megújítására épül, amely a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által meghirdetett „Jó Állam” koncepció megteremtését szolgálja – emlékeztetett. Az államtitkár kifejtette, a Magyary Zoltánról elnevezett közigazgatási reformterv alapvetően négy tengelyre épül: terveik szerint megújítják a szervezeti és személyzeti struktúrát, valamint az ezekhez kapcsolódó egyes feladatok és eljárások is átalakulnak.
Gál András Levente – a KIM szervezetét bemutatva – hangsúlyozta, hogy az átlátható szervezeti felépítéshez transzparens feladat-meghatározás szükséges, emellett elengedhetetlen a gyors és hatékony eljárási rendszer, valamint a megfelelő köztisztviselői bázis létrehozása. Ez utóbbi feltétel megteremtését szolgálja a köztisztviselői életpálya-modell kialakítása, valamint a rekrutációs bázisként is szolgáló, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítása – fűzte hozzá a politikus.
Az előadás második előadója, dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva helyettes államtitkár-asszony kiemelte: a felgyorsult kormányzati és törvényalkotási munka mellett, a Magyar Közlöny szerkesztőségének elsődleges prioritása, hogy megfelelő időben, hitelesen jusson el az állampolgárokhoz a Közlöny tartalom.
Az előadás zárásaként Fekete Gábor, elektronikus közigazgatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: le kell számolni a terv- és koncepció-készítésekkel, helyette olyan modern e-közigazgatási rendszert kell kiépíteni, amely mind az állampolgárok, mind a közigazgatásban dolgozók számára gyors, hatékony és megfelelő szolgáltatást képes nyújtani.
***
Batta Zsófia írása
Magyary Program – megújuló közigazgatás
A nyílt nap első előadásán a közigazgatás rejtelmeibe és megújítási programjába, a nemzetközi hírű közigazgatási szakember, Magyary Zoltánról elnevezett reformprogramba nyerhettünk betekintést Gál András Levente tolmácsolásában.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyary Program stratégiai elveiről, kevésbé annak tartalmi elemeiről értekezett. Ezt követően dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva, a kormányirodát irányító helyettes államtitkár a Magyar Közlöny történeti előzményeiről, jelenlegi formájáról beszélt, míg Fekete Gábor, az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár az internetes ügyintézés lehetőségeit, javítási pontjait mérte fel.
Gál András Levente előadásában felfedezhettük a kormányzati kommunikáció sokat hangoztatott irányelveit, a nemzeti szemléletet, a hatékonyságot és a köz szolgálatát – amit jól érzékeltet a program jelszava: „a Haza Üdvére és a Köz Szolgálatában”. Megtudhattuk, hogy a közigazgatás teljesítménye az elmúlt két ciklus alatt folyamatosan romlott – ezt az államtitkár az ún. Bertelsman-mutató segítségével mutatta ki -, ennek következtében az új, kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány lépéskényszerrel szembesült. A közigazgatás megújítását célzó Magyary Program ezért a fenntartható, hatékony, átlátható és nyitott közigazgatás megteremtését tűzte ki célul, amit ily módon akár szerethetővé is lehet tenni.”
Forrás:
Hatékony, nemzeti közigazgatásra van szükség, Kormányzati Portál, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Navracsics: újra meg kell tanulni dolgozni
„„Az a célunk, hogy a magyar közigazgatás megkopott hírnevét az ambiciózus fiatalokkal újraalkossuk, és hogy a közigazgatás mosolygós legyen” – mondta lapunknak Navracsics Tibor…
Mi lesz a közigazgatás átalakításával? Központosítás jön vagy decentralizáció?
– A kettő között kell megtalálni a megoldást. Szeretnénk olyan közigazgatást létre hozni, amely könnyen elérhető, és átláthatóvá teszi a folyamatokat. Ezt szolgálják a kormányablakok is. Kinyitjuk a fiatalok előtt is a közigazgatást, szeptemberben állásbörzét tartottunk, szombaton pedig nyílt nap lesz a minisztériumban. Az a célunk, hogy a magyar köz igazgatás megkopott hírnevét az ambiciózus fiatalokkal újraalkossuk, és hogy a közigazgatás mosolygós legyen. Az államnak támaszt kell adnia az embernek, amikor segítségre van szüksége.”
Forrás:
Navracsics: újra meg kell tanulni dolgozni, metropol.hu, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Tanácskozás az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól (II. rész)
„A közigazgatás átalakítása a kormányprogram része, vezette be előadását Rétvári Bence, majd a január elsejével felállt kormányhivatalok működési filozófiáját, irányítási struktúráját ismertette. A következő átalakítást 2013-ra tervezik, a járási szint bevezetésével, ami nem önkormányzati szint lesz, hanem a közigazgatás új eleme. Ennek a tervezett bevezetése orvosolja azt az önkormányzati problémát, hogy számos, az államtól megkapott feladat ellátására nincs forrása. Kormányzati pozícióból a járási rendszert az esélyegyenlőség érvényesülése szempontjából tartják fontosnak: bárhol szülessen egy magyar állampolgár, alapvető esélyei azonosak legyenek. A járási székhelyeken is lesznek kormányablakok, amelyek gyorsabb, koordináltabb működést tesznek lehetővé. A járási szint bevezetése előtt elegendő idő áll rendelkezésre az önkormányzatokkal való egyeztetésre.
Az önkormányzatiság, mint érték, nem jelenik meg az új Alkotmányban. Erre hívta fel a figyelmet Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Mint azt előadásában elmondta, a jelenlegi tervezetből nagy változások nem olvashatók ki, mint ahogy az sem, milyen filozófia mentén akarja az állam újrafogalmazni az irányítási rendszert. Sajnálatosnak nevezte, hogy az önkormányzatok az eladósodások miatt az elmúlt időszakban egyfajta bűnbak szerepbe csúsztak bele. Már Széchenyi óta tudjuk, hogy hitelre szükség van, mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a gond nem a fejlesztési, hanem a működésre fordított hitelekkel van.”
Forrás:
Tanácskozás az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól (II. rész), Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
„A közigazgatásnak ki kell szolgálnia a magyar társadalmat!”
„A korábbiakhoz képest nyitottabbnak, érthetőbbnek, szerethetőbbnek kell lennie a közigazgatásnak, amelynek ki kell szolgálnia a magyar társadalmat – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára a tárca szombati nyílt napján tartott előadásában.
Gál András Levente kifejtette, a várhatóan két héten belül olvasható, a közigazgatás reformját tartalmazó Magyary Program jelmondata: „a haza üdvére és a köz szolgálatában”. Az elmúlt időszakban ugyanis – folytatta – „a hivatalnokok cinizmusa talán a kelleténél is nagyobb volt”, ezért vissza kell hozni azt a – például a honvédségnél meglévő – mentalitást, hogy „én a hazát szolgálom”.
Az államtitkár hangsúlyozta, a közigazgatás személyzeti oldalán is a nyitottság a cél: szakítani akarnak azzal a gyakorlattal, amely szerint az az ideális köztisztviselő, aki a diplomától a nyugdíjig „ugyanabban a szobában, ugyanazon aranyhal meg páfrány mellett ül”, és ha még hibázik, sem lehet elküldeni. Váltani kell ezzel a paradigmával, így ugyanis nem lehet hatékony tevékenységet folytatni – emelte ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy azt az ügyintézőt, akinek az említett életpálya az álma, meg kell becsülni, de például egy kodifikátor vagy egy nemzetközi diplomata életkarrierjéhez a piacon, illetve a külföldön szerzett tapasztalat is hozzátartozik.
Gál András Levente szerint a 2012. január 1-jén létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a képzés is nyitott lesz arra, hogy átjárható legyen a közigazgatás.
A nagy eljárási törvények módosítását érintően szólt arról is, hogy a terveik szerint még a nyár előtt megváltozó közbeszerzési törvény esetében a cél az, hogy 400-ról 100-ra csökkenjen a jogszabály paragrafusainak száma.”
Forrás:
„A közigazgatásnak ki kell szolgálnia a magyar társadalmat!”, Fidesz.hu, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Rétvári Bence: biztos előmenetelt kínál a közigazgatás
„Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szombati budapesti nyílt napján azt mondta: a közigazgatásban a polgárokat szolgálva egy ország és egy nemzet érdekében lehet munkát végezni, és sokféle területen próbálhatja ki mindenki magát.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint azért jó a közigazgatásban dolgozni, mert biztos előmenetellel, kiszámítható bértáblával jutalmazzák a tudást és a munkavállalói hűséget.
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szombati budapesti nyílt napján azt mondta: a közigazgatásban a polgárokat szolgálva egy ország és egy nemzet érdekében lehet munkát végezni, és sokféle területen próbálhatja ki mindenki magát. „A főnököd maga az állam”, ez nem csak egyfajta munka, elhivatottságot is tükröz – fogalmazott a kereszténydemokrata államtitkár.
Rétvári Bence a továbbképzési lehetőségek mellett szólt a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramról is, amitől azt várják, hogy a magyar közigazgatás versenyképesebbé váljon. Február 1-től a program keretében közel 300 fiatal próbálhatja ki magát a közigazgatásban. A már diplomát szerzett ösztöndíjasokat mentorok segítik, s biztosítják a fiatalok szakmai integrációját.
A parlamenti államtitkár ismertetve a kormány jogalkotási tevékenységét és a törvényalkotás menetét beszélt még arról is, hogy a minisztériumokban jelenleg 6600-an dolgoznak, míg a háttérintézményekben összesen mintegy 60 ezren. A közigazgatásban dolgozók átlagéletkora 43 év, a középkorúak (41-50 évesek) részaránya folyamatosan csökken. A 2007 és 2013 között nyugállományba vonulók létszáma előreláthatólag 40 százalékkal nő, az ő helyükre folyamatosan fiatal munkavállalókat szeretnének felvenni – mutatott rá az államtitkár.
Rétvári Bence kiemelte: a kormány elkötelezett a közigazgatás megújításában. Az államtitkár az átalakításokat az eljárásrendet egyszerűsítő és hatékonyságorientált változtatásként jellemezte. ”
Forrás:
Rétvári Bence: biztos előmenetelt kínál a közigazgatás, HVG.hu, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Vetési Iván: a közigazgatásban a szolgáltatás kerül középpontba
„A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala hatósági funkciói mellett szolgáltató központként is működik. Ebből adódóan a közigazgatás átszervezése területünket is jelentősen érinti, előtérbe állítva a szolgáltatásokat, amelyek nem a bevételtermelést, hanem az ügyfél elégedettségének javítását helyezik előtérbe. Az e-közigazgatás kialakításakor a teljes hozzáférés hiánya miatt figyelni kell azokra a polgárokra is, akik a szükséges technikával nem rendelkeznek, de a szolgáltatásokra joggal igényt tartanak – a Rádió Orient stúdiójában Vetési Iván, a KEK KH elnöke ismertette az e-közigazgatás lehetőségeit.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) a közigazgatás nagy szolgáltató központja – emelte ki hivatalának bemutatásakor Vetési Iván elnök. Hatósági funkcióként a nagyobb nyilvántartásokat vezeti, emellett a választások technikai levezetéséért is felel. Sokrétű feladatai közé tartozik, hogy a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének üzemeltetésével rendszeresen adatokat kell biztosítania a résztvevő feleknek. A KEK KH a megyei kormányhivatalok informatikai rendszerének létrehozásában és a kormányablakok kialakításában is nagy szerepet kapott – sorolta a Rádió Orient stúdiójában a szervezet feladatait az elnök.
A közigazgatásban nem a bevételtermelést, hanem az ügyfél elégedettségének javítását kell előtérbe helyezni. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a szolgáltatásainkat eladhatóvá kell tennünk. A közigazgatás mobilitását, házhoz érkezését jól példázza a devecseri vörösiszap-katasztrófa áldozatai és a felsőoktatási kollégisták irányába tett kedvezményünk; az elveszett okmányok pótlására, illetve a megváltozott lakcímek bejelentésére kihelyezett okmányirodákat alakítottunk – beszélt a mobilizációs példákról a KEK KH elnöke.
A kormányablakok megjelenése nem jelent hátrányt az okmányirodáknak, hiszen eltérő szerepben állnak az ügyfél szolgálatára. Az okmányirodai rendszer jól működik, csupán a megszokott színvonalat kell megtartani. Ezek mellett nagy szükség volt a kormányablakok megszületésére, gőzerővel kell dolgozni a felzárkóztatásukon. Az egységes okmányrendszer felé vezető úton a jogszabályi környezetben és a technikákban is egységesíteni kell. A cél elérése érdekében megalakult a nemzeti egységes kártyarendszer kidolgozásáért felelős bizottság – tájékoztatott az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Vetési.
Az e-közigazgatás területén nincsen egységes európai iránymutatás. Az eltérő struktúrák közül a portugál modell az, mely jó példát szolgáltat számunkra. A magyar rendszerben megújuló közigazgatásról beszélünk, melynek fontos eleme az elektronikus csatorna használata. Először fel kell mérnünk az igényeket, meg kell vizsgálnunk a lehetséges erősítő lépéseket. Feltétlen helyes abból kiindulnunk, hogy amíg nincs teljes hozzáférés az elektronikus szolgáltatásokhoz, addig nem szabad megkülönböztetéseket tenni a szolgáltatásokban. Szerencsére a jogalkotók folyamatosan kikérik véleményünket, így a jogszabályi környezet lényegesen egyszerűsödik.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program akciótervet dolgozott ki, melyben 34 milliárd forintos támogatási keretet állított fel, ez szükséges a fejlesztésekhez. A kormányhivatalok műszaki és gazdasági integrációja után a kormányablakok járási szintje is létrejön. A 200-300 helyszín kiválasztása mellett ez a folyamat komoly fejlesztéseket igényel. A közigazgatási rendszer emberközpontúvá válása mindenki számára könnyen elérhetővé teszi a jövőben a közigazgatást. A szolgáltatásorientáltság másik vonzata a döntések kiszámíthatóságának növekedése. Mindezekkel a közigazgatás át tud alakulni és az állampolgár kerülhet a középpontba – zárta szavait Vetési Iván a Rádió Orient műsorában.”
Forrás:
Vetési Iván: a közigazgatásban a szolgáltatás kerül középpontba, OrientPess Hírügynökség, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Spórolnak a választási adatbázison
„Az 1990-es választásoktól napjainkig minden érdemi információ megtalálható a választástörténeti adatbázisban, illetve csak megtalálható volt: a 2010-es önkormányzati választások adatcsomagját ugyanis már nem töltötték fel. Az információs bázist egy korábbi hivatalvezetői döntés alapján alakították ki, a kapcsolódó költségeket pedig a mindenkori választási költségvetésből fedezték.
Dr. Sári Miklós, az Országos Választási Iroda vezetője lapunknak megerősítette: a tavalyi önkormányzati választásokkor valóban nem töltötték fel az adatbázist a költségek csökkentése érdekében. Így tizenegymillió forintot spóroltak.
Karácsony Gergely LMP-s parlamenti képviselő, a Medián korábbi kutatási vezetője lapunknak azt mondta: „nem könnyezi meg” a választástörténeti oldal frissítésének elmaradását, mivel amúgy sem a legjobb struktúrában közölte az adatokat. A politikus szerint „szerencsésebb országokban” a választási szervek nem csak az adatok közzétételét tartják fontosnak, de nemzeti választáskutatási programok keretében évtizedeken átívelő vizsgálatokat is végeznek a választási viselkedés megismerése érdekében. Karácsony szerint pénzhiányra könnyű hivatkozni, de többmilliárdos költségű választások esetén ezek az összegek igazán nevetségesnek tűnnek.”
Forrás:
Spórolnak a választási adatbázison, Népszabadság, 2011. március 21.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Infokommunikáció az új Alkotmányban?
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium javaslatára az infokommunikáció is szerepel Magyarország jövőbeni Alkotmányának tervezetében.
Nyitrai Zsolt erről a Magyar Televízió reggeli műsorának vendégeként beszélt csütörtökön. Az infokommunikációért felelős államtitkár, fideszes politikus a műsorban azt mondta, hogy alkotmányos garanciát kaphat az infokommunikáció, ugyanis az NFM berkein belül működő infokommunikációs államtitkárság javaslata XXIV. cikkelyként beépült az Alaptörvény-tervezetbe.
„Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására” – olvasható az Alaptörvény-tervezet Országgyűlésnek benyújtott változatában: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf
Az államtitkár aláhúzta: tudomása szerint mindössze egyetlen európai országban szerepel az Alkotmányban a modern technológiákra irányuló utalás, ezért hazánk hivatkozási alap lehet.”
Forrás:
Infokommunikáció az új Alkotmányban?, Szalay Dániel, Computerworld, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
Olcsóbb lesz a mobilhívás
„A jelenlegi, év végéig, s minden magyar mobilszolgáltatóra érvényes nettó 11,86 forintos hívásvégződtetési díj 2013 januárjától 7,06 forintra csökkenne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) határozattervezete alapján. Erről nemrég nyilatkozott Mátrai Gábor, a hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese az MTI-nek, pontos számokat azonban nem jelölt meg. A hatóság nemzeti konzultációra bocsátotta a vezetékes és mobilpiacokat érintő, s kétévente esedékes piacelemzési határozattervezeteket, így a széles sávú nagykereskedelmi, valamint a hívásindítási és -végződtetési tervezeteket. A határozattervezeteket, melyek már tartalmazták a konkrét díjakat is, az NMHH is nyilvánosságra hozta, miként a Magyar Telekom is közölte a befektetőknek szóló közleményei között. E szerint a csaknem nettó ötforintos csökkentés két lépcsőben valósul meg, előbb 9,46 forintra mérséklődik 2012 elején, majd ezt követően éri el a hétforintos szintet. A konzultációt követően a szabályozás várhatóan májusban lép hatályba.
A hívásvégződtetési díj gyakorlatilag egyfajta szabályozott nagykereskedelmi árnak felel meg a távközlési szektorban, így a szabályozó hatóságoknak ezen keresztül, közvetve van módjuk befolyásolni a fogyasztói árakat. Már amennyiben azok csökkenését a szolgáltatók beépítik az árakba. A belföldi piacon eddig, a szabályozás 2005-ös indulása óta ez volt a jellemző (akkor percenként 38 forint a végződtetési díj). Vannak azonban ellenpéldák is: az EU nemrég szabályozza az adatroaming nagykereskedelmi árát, s ennek csökkentését a fogyasztói árak igencsak megkésve követték – követik ma is. Igaz, már látszanak a jelei annak, hogy a szabályozás által realizált árcsökkenés mégiscsak beépül a fogyasztói árakba.”
Forrás:
Olcsóbb lesz a mobilhívás, Varga G. Gábor, Népszabadság, 2011. március 17.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Milyen legyen a közlekedési elektronikus jegy?
„A rendszerek nagyrészt be-és kiléptetésen alapulnak, a köztük és távolságot általában zónákra osztott tarifasávokkal mérik. Az általános rendszerben, ha elég a jegymédiumon a pénz, akkor ki lehet menni, ha nem, a kifelé egy kapunál fizetni kell (az öt százalék utas része).
A kezdeti rendszerek mágnes csíkos kártyával működött, először csak jegyek voltak, aztán a bérletek is megjelentek. Ma az érintésen (RFID) alapuló chipkártyák divatosak, ezek nagyon gyorsak, és sokféle célra alkalmasak. Vannak csak közlekedési kártyák és vannak olyanok is, amelyek elektronikus pénztárcaként is működnek (pl. a japán SuicaCard). Az, hogy mikor melyik változatot alkalmazzák, az főként a helyi viszonyoktól függ.
…
Változó helyszíneken, de egyáltalán nem mindenütt alkalmazzák az elektronikus kártyát, vagy éppen nem egységes kártyát használnak. Japánban nagyon széles körben fogadják el a SuicaCardot, de Osakában már nem lehet buszjegyet venni vele. Londonban a nagy pályaudvarok metrókijáratánál az OysterCard jó, de a vasúttársaságok elszámolási problémák miatt nem alkalmazzák (szemben Japánnal).
…
Brüsszelben eddig nem zárták le a tereket, és Koppenhágában sem, a jegyeket a miénkhez hasonló lyukasztós készülékkel kell érvényesíteni, amely mögött azonban ugyanaz az elektronikus háttér lapul meg, ami a lezárt e-ticketes társaságok esetében. A legtöbb helyen azonban az ellenőrző kapuk a jellemzők. Mint annyi közlekedési eszköz esetében, itt is Japán az egyik legérdekesebb példa: nem csak a metrón, hanem mindenütt, a kis- és nagyvasutak megállóiban, a hegyivasuton és a kábelvasúton, mindenütt ellenőrző pontok vannak, és mindenütt a legtermészetesebben állnak előtte sorban az utazók.”
Forrás:
Milyen legyen a közlekedési elektronikus jegy?, Tömpe István, IT Business, 2011. március 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Adatokat loptak a piacvezető biztonsági vállalattól
„A világ talán legismertebb biztonsági cége, az EMC tulajdonában lévő RSA Security vezetője tegnap a vállalat honlapján jelentette be, hogy rendszerük egy „rendkívül kifinomult módon végrehajtott” crackertámadás áldozatául esett, és a behatolók információkat szereztek meg egy termékükről.
A társaság szóvivője arról nem kívánt nyilatkozni, hogy mennyi ideig tartott a támadás, mennyi idő telt el a behatolástól a felfedezésig. A cég a támadást a folyamatos fenyegetést jelentő behatolási kísérletek (advanced persistent threat – APT) kategóriába sorolta: az APT-s crackerek elsősorban vállalatokat és kormányzati szerveket támadnak, és az itt megszerzett üzleti titkokat, forráskódokat és politikai információkat értékesítik; mind tevékenységükben, mind értékesítési csatornáikat tekintve kiemelten jól szervezett csoportokról van szó, melyek egy olyan országban tevékenykednek, ahol viszonylagos biztonságban végezhetik ezt a munkát.
Az RSA készíti a SecurID nevű, két elemből álló, biztonságos bejelentkezést biztosító rendszert, amelyet a világ nagyon sok intézményében (bankoknál, kormányzati szerveknél stb.) használnak – ez az a módszer, amikor egy azonosító vagy egy PIN-kód és a jelszó mellé a felhasználó kap egy automatikusan, titkosítási eljárással generált kódot is, e nélkül nem tud bejelentkezni.
Vajon mit lophattak el?
A cég közleménye nem tárja fel pontosan, hogy milyen információkhoz jutottak hozzá a támadók, de igyekeznek megnyugtatni az ügyfeleiket, hogy szinte teljesen biztosak abban, hogy a SecurID felhasználóit nem fenyegeti közvetlen veszély. Ugyanakkor Art Coviello elnök, kissé homályosan fogalmazva, hozzáteszi: „a megszerzett információt arra használhatják fel, hogy a kétfaktoros autentikációs rendszer hatékonyságát csökkentsék egy nagyobb méretű támadás során”. A közlemény szerint más termékről szóló információkat vagy személyes adatokat nem szereztek meg a bűnözők. Az elnök azt is kijelenti, hogy felvették a kapcsolatot a SecureID-t használó ügyfelekkel, és tanácsadással segítik őket a rendszer biztonságának erősítése céljából. (2009-ben az RSA-nak 40 millió tokent – kódgeneráló eszközt – használó ügyfele volt, illetve 250 millió szoftveres felhasználója.) A cég csütörtökön a törvényi előírásoknak megfelelően benyújtott egy jelentést a biztonsági kockázatról az amerikai tőzsdefelügyeletnek (Securities and Exchange Commission), és ebben felsorolják azokat az elővigyázatossági intézkedéseket, melyeket meg kell tenniük az érintetteknek.
A támadást és lehetséges hatásait az RSA a kormányzati szervekkel együtt vizsgálja, és addig nem kívánnak több információt nyilvánosságra hozni, míg ez az eljárás zajlik. Ezzel kapcsolatban több neves szakértő is kijelentette. az RSA által eddig kiadott információk egyelőre nem teszik lehetővé, hogy meg lehessen állapítani, mekkora veszélyt is jelenthet az adatlopás.
Mostanában rájár a rúd egyébként az RSA-ra: nemrég kutatók számoltak be arról, hogy sebezhetőséget fedeztek fel az azonosítási rendszerben.”
Forrás:
Adatokat loptak a piacvezető biztonsági vállalattól, TőzsdeFórum Online, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Jöhet egy újabb mobiltelefon-szolgáltató?
„Lehet, hogy rövid időn belül teljesül a piaci szereplők régi álma, s hozzájuthatnak a 900 MHz-es frekvenciához. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ugyanis a napokban bejelentette, hogy a közeljövőben kiírhatják a szabad – például 900 MHz-es – frekvenciák hasznosítására vonatkozó pályázatot. Az egyelőre nem ismert, hogy a kormányzat milyen konstrukcióban kívánja értékesíteni a frekvenciahasználati jogot – az érintett társaságok elképzelése szerint nyílt árverés útján kellene hasznosítani azt -, s az vihetné ezt a sávot, aki többet ígér érte.
…
Az is a frekvencia hasznosítása mellett szól, hogy a mobiltelefon-társaságok 3G hálózata (ami a lakosság 60-70 százalékát fedi le) tovább nem növelhető gazdaságosan, márpedig jelenleg több mint ezer olyan település van az országban, ahol nincs internet. A frekvencia értékesítése tehát rendkívül fontos lenne a vidék felzárkóztatásának érdekében, valamint a verseny élénkítése szempontjából is.
A 900-as frekvencia hasznosítása a korábbiakhoz képest azért is sürgős, mert a tavaly év végén elfogadott médiatörvény a digitális átállás időpontját legalább egy évvel elhalasztotta, így viszont nem világos, hogy az átállás nyomán felszabaduló, „digitális hozadék” néven is ismert 800 MHz-es sáv – amelyet tipikusan szintén új (negyedik generációs) szélessávú mobilalkalmazások használhatnak majd – mikor lesz elérhető a pályázók számára. Fellegi egyébként nem csupán a 900 MHz-es frekvencia pályáztatását helyezte kilátásba, hanem a „szabadon lévőkét”, így tehát elképzelhető, hogy újra napirendre kerül a 450 MHz-es frekvencia hasznosítása is. Az előző kormány ugyanis már tett kísérletet a 450 MHz-es frekvencia eladására, de eredménytelenül. Mindkét frekvenciatartomány előnye, hogy viszonylag költséghatékonyan lehetne rajta mobilinternet-szolgáltatást nyújtani.
Ismét szóba került egy újabb mobilszolgáltató megjelenése is, Fellegi – mint elmondta – személy szerint kívánatosnak tartaná egy negyedik mobiltelefon-társaság megjelenését, de azt a befektetőknek kell eldönteniük, hogy belépnek-e erre a piacra vagy sem. A kormányzat feladata ennek kapcsán, hogy nyitva tartsa ennek lehetőségét – tette hozzá a tárcavezető.”
Szerkesztői megjegyzés: Nehéz elképzelni, hogy ahova nem tartották érdemes kiépíteni a 3G-t, vagyis semmilyen infrastruktúra nincs, ott miért építenék ki a mobil Internethez szükséges infrastruktúrát. Továbbá a mobil távközléshez is szükség van (lenne) országos optikai hálózatra. Anélkül nem fog menni.
Forrás:
Jöhet egy újabb mobiltelefon-szolgáltató?, SG.hu, 2011. március 19.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Majdnem minden második tweet mobilról érkezik
„Dick Costolo, a Twitter vezérigazgatója még januárban a CES-en elárulta a Wall Street Journal újságírójának, hogy a tweetek 40%-át mobiltelefonról küldik. Tavaly ez még csak a bejegyzések 20-25%-át jelentette.
Mint korábban megírtuk, a mobilról twitterezők száma tavaly 182%-kal növekedett. Ezt a tendenciát figyelembe véve valószínűleg mostanra minden második tweet okostelefonról érkezik.
A felhasználók egyre jobban kezdenek ráérezni a Twitter ízére. Titka nem csak gyorsaságában rejlik, hanem mobilitásában is. A számítógép elől írt üzenet gyakran kisebb érdeklődést vált ki a követőkből, mint egy utcán látott furcsaság, vagy akár egy természeti katasztrófa leírása.”
Forrás:
Majdnem minden második tweet mobilról érkezik, Social Times, 2011. március 18.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Társadalom, gazdaság, művelődés
Az IVSZ az oktatás reformjáért
„A modern iparágak – elsősorban az infokommunikáció (IKT) és az elektronikai ipar – egyik legfőbb gondja a szakemberhiány. Bár ezek az ágazatok biztos elhelyezkedést és jó kereseti lehetőséget kínálnak, világméretű probléma a munkaerő utánpótlása. Ezzel a kihívással a hazai elektronikai ipar cégeinek is folyamatosan szembesülniük kell. Az elektronikai ipar a hazai GDP 5,3 százalékát adja, megelőzi többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust.
Az ipari termelésen belül 24,5 százalékot tesz ki az elektronikai gyártás, ezzel az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel.
Az iparágban rejlő további lehetőségeket Magyarország csak akkor tudja kihasználni, ha a munkaerőhiány leküzdésére megoldást talál. Sok esetben potenciális munkahelyteremtő beruházások hiúsulnak meg a megfelelő munkaerő hiánya miatt.
A szakemberhiány egyik fő oka, hogy manapság nem divatos a műszaki pálya.
A természettudományos vagy műszaki szakmát tanulók aránya az EU tizenötök országaiban 30%, az OECD országokban 25%, Kínában több mint 40%. Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban tanulók kevesebb, mint 10% vesz részt természettudományi vagy műszaki képzésben.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elektronikai tagozatához tartozó vállalkozások az oktatási rendszer reformjára tesznek javaslatot az utánpótlásképzés problémáinak kezelésére:
I. Közoktatás modernizációja
Újra népszerűvé kell tenni a természettudományokkal való foglalkozást, a diákok számára vonzó formában kell tanítani a matematikát, kémiát, fizikát. Ez elengedhetetlen a természettudományos tanárok utánpótlása miatt is.
A természettudományos tárgyakat (elsősorban a fizikát és kémiát) a matematikával együtt a középfokú tanulmányok végéig kell tanítani, hogy megfelelő alapozással láthassanak hozzá a diákok a felsőfokú képzéshez.
Kiemelt szerepe van az idegen nyelv tanításának, hiszen a későbbiekben a felsőoktatásban a szakmai anyagok jelentős része angol nyelven érhető el.
…
II. Felsőoktatás reformja
Az elektronikai iparág cégeinek elvárása, hogy a termelésirányításban kompetens és a szakmai fejlesztésekre is alkalmas mérnökök megfelelő kompetenciával és tudással kerüljenek ki a felsőoktatásból. Ehhez a felsőoktatásban a tömeges és a minőségi képzés helyes arányát kell meghatározni, definiálni kell a BSc és MSc képzés célját, a kitűzött „outputot”, valamint a természettudományokon alapuló szakmákból diplomázók arányát.
…
III. Felnőtt továbbképzés megerősítése, kompetenciaközpontok kialakítása
A felnőttképzésben a befektetők számára is versenyképes tudás fenntartása szempontjából elengedhetetlen elektronikai kompetenciaközpontok létrehozása. Ezekben a központokban a multinacionális vállalatok mellett a kis- és közepes hazai vállalkozások is részesei lehetnek kutatás-fejlesztési, képzési és inkubációs projekteknek.
…
Elszigetelten működő, példaértékű kezdeményezések a felsorolt területek mindegyikén léteznek. Igazi áttörést azonban csak az hozhat, ha az oktatással kapcsolatban közös stratégia készül el a területen érdekelt három „stakeholder” – az ipar, a kormányzat és az egyetemek – együttműködésével.”
Forrás:
Az oktatás reformja és kompetenciaközpontok kialakítása szükséges az elektronikai ipar növekedésének fenntartásához, IVSZ, 2010. március 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A felhők mögött ott az ember (Konferencia az elektronikus bankügyletekről)
E-Banking Summit 2011 – Program
2011. május 12. (csütörtök)
Gundel Étterem
…
Tavaszi konferenciánk főbb témái:
- Mobile Life (Az élet mobilan/Mobil élet)
- A mobil használat trendjei, a mobil bankolás jövője
- Az InterGiro 2 bevezetésének kihatásai a banki elektronikus csatornák funkcionalitására
- Csak okosan! – az okostelefonok It-biztonsági kockázatai
- All you want to know about Corporate Access to SWIFT
- A napon belüli elszámolás megvalósítása
- Az érintésmentes fizetések világa
- update.cosmic – a közösségi média megjelenése a CRM-ben
- Egyszerű, biztonságos, gyors – a háromból kettőt választhat – Elvárások az online bankhasználattal szemben
Forrás:
A felhők mögött ott az ember, Central European Business Centre
Vissza a tartalomjegyzékhez
Új, uniós adatvédelmi irányelvek
„Viviane Reding, az EB alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos ma beszédet tartott Brüsszelben abból az alkalomból, hogy az unió új, a digitális korszak, az internet legújabb tendenciái által kikényszerített adatvédelmi alapelveinek kidolgozása a következő fázisához érkezett, a projektben résztvevők eljutottak a keretrendszer megalkotásáig.
Reding asszony azzal indította összefoglalóját, hogy az új szabályozás legfontosabb alapköve az, hogy az Európai Unióban mindenkinek joga van megvédenie személyes adatait, és ez az alapvető emberi jog egyre fontosabb az internetes világban, amikor a technológiák a korábbiakhoz képest hihetetlen mértékben kínálnak fel lehetőségeket az információ-megosztásra. A közösségi oldalak és a fotótárak drámai módon változtatták meg az emberek életét, ugyanakkor új kihívásokat is teremtettek: a legaggasztóbb az, hogy a személyes adatok fölötti ellenőrzés lehetősége kicsúszni látszik a felhasználók kezéből.
Ezt az ellenőrzési jogot és lehetőséget azonban mindenképp biztosítani kell az emberek számára, jelentette ki határozottan a biztos, majd kifejtette, hogy négy alapvető pilléren kell nyugodnia a kontrollnak:
- a „felejtés joga”: ez azt jelenti, hogy a felhasználók számára ne csak lehetőségként legyen adott az adataik törlésének módja, az adatok sorsának ellenőrzése, hanem ez joguk legyen, vagyis teljes mértékben kontrollálják a személyes adatok útját, azok felhasználási módját
- átláthatóság: az adatok „életútjának” világos követhetősége; ez Reding szerint alapvető érdeke a polgárok mellett a vállalkozásoknak is, mivel ez az üzleti bizalom alapja is. A felhasználóknak világosan tudniuk kell, hogy milyen adataikat milyen célból gyűjtik adott esetben, kiadják-e azokat harmadik félnek, ha igen, akkor milyen feltételekkel…
- a harmadik pillér az „adatvédelem alapértelmezésben”: ez az elmúlt évek negatív tapasztalataira alapozó elvárás azt jelenti, hogy minden adatkezelőnek szolgáltatását alapértelmezésben úgy kell üzemeltetnie, hogy az adatok maximális védelmét biztosítja – és nem fordítva, amikor az ezt kívánó felhasználónak magának kell különféle, gyakran nem egyszerű beállítási procedúrákkal védetté tennie profilját, adatait…
- a negyedik alapelv a helyfüggetlen adatvédelem: ez a globális struktúrából adódó elvárás azt jelenti, hogy az uniós polgárok számára mindenképp jár az adatok feletti kontroll joga, függetlenül attól, hogy a szolgáltató vagy az adattároló géppark a világ mely részén található. Ha egy cég megjelenik az EU piacán, szolgáltatást kínál az EU polgárai számára elérhetően, akkor tevékenysége során be kell tartania az unió adatvédelmi törvényeit. Reding itt nem mondott nevet, de elég egyértelműen utalt a Facebookra, akiknek sokmillió felhasználójuk van Európában, így felfogása szerint meg kell felelniük az európai adatvédelmi előírásoknak.
…
A biztos asszony azzal zárta ismertetőjét, hogy további előzetes viták után a fenti négy pillérre épített tervezetet a nyáron már szeretné benyújtani részletes javaslat formájában.”
Forrás:
Az uniós biztos ismertette az internetre szabott új adatvédelmi alapelveket, Dajkó Pál, IT café, 2011. március 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szakirodalom
Kórházi folyamatok karcsúsítása. Külföldi és hazai tapasztalatok rendszerezése
„98 ezer emberélet az USA-ban és 3-6 ezer Magyarországon, mely a kórházi ellátás hibáinak esik áldozatul; bonyolult folyamatok, pazarló, szervezetlen folyamatok, gyenge kommunikáció, frusztrált dolgozók és betegek, közel 10%-os hibaarány és egyre növekvő ellátási költségek. Röviden így lehetne érzékeltetni mindazokat a kihívásokat, amelyekkel ma a legtöbb fejlett ország egészségügyi rendszerének, mindenekelőtt a kórházaknak szembe kell néznie. Mindezzel szemben áll a javuló minőség és szervezettség, csökkenő várakozási idők és frusztráció, több idő a betegre, a költségek növekedésének kordában tartása – melyet a kórházi folyamatok karcsúsítása ígér. A karcsúsítás ezért kiemelkedő lehetőségként merül fel általában az egészségügyi folyamatok fejlesztésében is, de különösen a kórházak folyamatainak esetében. Ennek megfelelően a 2000-es évektől kezdve egyre intenzívebb érdeklődés tapasztalható a téma iránt, sőt a karcsúsítás a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) legfrissebb hatékonyág-fejlesztési programsorozatának is alapját képezi. Amióta ismertek esetek az egészségügyi intézmények, de különösen a kórházak folyamatainak karcsúsításáról, azóta számos kutató és gyakorlati szakember teszi fel a kérdést, hogy: Milyen tapasztalatokat szereztek a karcsúsítás alkalmazásával kapcsolatosan az intézmények vezetői, dolgozói, a kutatók? Milyen eredmények érhetők el, és milyen nehézségek merülnek fel egy-egy ilyen kezdeményezés során? Miután sem a nemzetközi, sem a hazai tudományos irodalom nem szolgál ezeknek a tapasztalatoknak a szisztematikus, átfogó bemutatásával, így disszertációm témájául ennek a munkának az elvégzését tűztem ki. Munkámban a témához szorosan kapcsolódó irodalom áttekintése után egy, az irodalomból levezetett kódrendszer segítségével rendszerezem mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket nemzetközi publikációkból gyűjtöttem ki, illetve amelyeket egy hazai kórház több mint egy évtizedes fejlesztő munkájával kapcsolatosan felkutattam. Disszertációm alapot szolgálhat minden olyan munkához, legyen bár elméleti, vagy gyakorlati, amelynek kiindulópontja a kórházi folyamatok fejlesztése, még akkor is, ha az nem közvetlenül a karcsúsítás.”
Forrás:
Kórházi folyamatok karcsúsítása. Külföldi és hazai tapasztalatok rendszerezése, Jenei István, Doktori (PhD) értekezés, 2011. február 23 (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai
„A szerző könyvében a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerének bemutatására vállalkozott. Mára ugyanis a modern közigazgatásban a kormányzati konzultatív szervek szövevényes rendszere alakult ki. E szervek szerepe, jogállása nemcsak különböző, hanem sokszor tisztázatlan, elnevezésük változatos képet mutat. Jelentőségükhöz és számukhoz képest a politikatudomány és a jog is kevés figyelmet szentel a kormányzati döntések kialakításában szerepet játszó intézményeknek, holott szinte észrevétlenül kialakult egy új szektor, amelynek működése a kormányzati tevékenység minősége szempontjából is létfontosságú. Ezért mára elkerülhetetlenné vált a kormányzati döntéshozatalban résztvevő szerveknek a feltérképezése, az ebbe sorolható intézmények, eljárások számbavétele és tipizálása, a kormányzati döntéshozatalban játszott szerepük tisztázása.
A kiadvány hiánypótló jellegű, hiszen eddig Magyarországon a közjogi szakirodalom nem dolgozta fel a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerét. A könyv segítheti a közigazgatási rendszer korszerűsítésével foglalkozó szakemberek munkáját, politológusok és szervezetszociológusok érdeklődésére is számot tarthat, továbbá az egyetemi oktatásban ugyancsak hasznos tananyagként alkalmazható.”
Forrás:
A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai, dr. Vadál Ildikó, Complex, Megjelenés: 2011. I. negyedév
Vissza a tartalomjegyzékhez
Törvények, rendeletek
A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ Alapító Okirata
Forrás:
A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ Alapító Okirata, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 21. szám, 2011. március 10., 3842-3843. oldalak (pdf) (az okirat dátuma: 2010. október 29.)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alapító okirata
Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), Hivatalos Értesítő, 2011.évi 22.szám, 2011. március 18., 4037-4038. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|