Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
Közigazgatási, politikai informatika
- Vitaalap
Tárgyszavak: infokommunikációs stratégia, Magyarország
- Központilag hatékonyabb
Tárgyszavak: közigazgatás átszervezése, közigazgatás-menedzsment, közigazgatás-szervezés, közös szolgáltató központok, Magyarország
- Agrár-környezetgazdálkodás: naplóbenyújtási dömping jön – Vita a MgSzH-nál bekért elektronikus adatokról
Tárgyszavak: agrártámogatások, Magyarország, mezőgazdaság
- eduID: szövetség az egységes azonosításért
Tárgyszavak: felsőoktatás, Magyarország, SAML, Shibboleth, szövetséges személyhitelesítés
- Szoftverrel ellenőrizné a miniszterek munkáját az orosz elnök
Tárgyszavak: Oroszország
- Modern szolgáltató egyetem
Tárgyszavak: azonosítás és jogosultságkezelés, felsőoktatás, informatikai felhő, informatikai infrastruktúra, Magyarország, webes szolgáltatások
- Honlap indult az egyszerűsített honosításról
Tárgyszavak: határon túli magyarok, Magyarország, nemzetpolitika
- Az elektronikus iratkezelés kulcsszerepe a kormányzati, önkormányzati működésben
Tárgyszavak: elektronikus iratkezelés, Magyarország
- „Elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben”
Tárgyszavak: adatvagyon, Fellegi Tamás, Magyarország
Informatika, távközlés, technika
Társadalom, gazdaság, művelődés
- E-számla: költségkímélő, mégsem terjed
Tárgyszavak: APEH, elektronikus számla, Magyarország
- Konferencia: Vállalkozásfejlesztés és e-kormányzat
Tárgyszavak: közigazgatási informatika, IBM, konferencia, Magyarország,
- Skót digitális ambíciók
Tárgyszavak: informatika, közigazgatási informatika, Skócia, stratégia
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Vállalkozói workshop a kormány készülő közigazgatás-fejlesztés stratégiájáról
„Farkas Krisztina bevezető előadásában elmondta, hogy a közigazgatás-fejlesztési stratégia középpontjában az állampolgárok bizalmának visszanyerése áll. Ez a bizalom jelenleg hiányzik, mivel a közigazgatás jelenleg alacsony teljesítmény mellett, pazarlóan és nem kiszámíthatóan működik. A stratégia három főpillére az ügyfélkapcsolatok (ügyfélszolgálatok), a belső koordináció és a személyi állomány motiváltságának, képzettségének fejlesztése.
Az előadó tájékoztatást adott a 2011-től megvalósuló fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének főbb vonásairól.
Ezt követően a vállalkozások képviselői a közigazgatás működésével kapcsolatban az alábbi főbb problémáikat, elvárásaikat fogalmazták meg.
– Túl sok a vállalkozásokat ellenőrző hatóság, tevékenységükben átfedések vannak, nincs egységes szemlélet a jogsértések szankcionálásában, az ellenőrzések fő célja a bírságbevétel növelése, meg kell szüntetni a hatóságok ebben való anyagi érdekeltségét, az ellenőrzések elsősorban a feketegazdaság visszaszorítására irányuljanak.
– A hatóságok vállalkozásoktól ne kérjenek olyan információkat melyek fellelhetők valamely közigazgatási szerv adatbázisában, szűnjenek meg a párhuzamos adatszolgáltatásra irányuló kötelezettségek.
– Követhetetlen és sok esetben nem egyértelmű a vállalkozások működését befolyásoló jogi szabályozás (adójogszabályok, közbeszerzés, stb.) A rossz jogszabályok szülik az értelmezésüket igénylő állásfoglalás kéréseket. A versenyképesség egyik feltétele a kiszámítható, stabil jogi környezet, ami jelenleg hiányzik.
– Tovább kell fejleszteni az egyablakos és az elektronikus ügyintézés lehetőségét, minél kevesebb legyen a közigazgatási ügyek intézésének idő és költség igénye.
– A kamaráknál legyenek elérhetők a vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatok, információk, ezek felhasználásával legyenek képesek üzleti döntéseket megalapozó információkat nyújtani.
– A jelenleginél több területen kell a kamaráknak állami, közigazgatási feladatokat átadni, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kamara képes vállalkozóként gondolkodni és vállalkozóbarát szolgáltatást nyújtani a közigazgatás területén is.”
Forrás:
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2010. október 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Konferencia: Közérdekvédelem – a közigazgatási bíráskodás múltja és jövője
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében
1088 Budapest, Szentkirályi utca 28. II. János Pál Terem
2010. november 23. kedd, 9.00 – 16.00
9.00- 9.10 Megnyitó: Schanda Balázs, dékán, PPKE-JÁK
9.10- 9.20 Köszöntő-bevezető
9.20- 9.50 Stumpf István, alkotmánybíró
9.55-10.25 Kozma György, kollégiumvezető, Legfelsőbb Bíróság
10.30-10.40 Szünet
10.40-11.10 Patyi András, bíró, Legfelsőbb Bíróság
11.15-11.45 Stipta István, intézetigazgató, ME
11.50-12.50 Ebédszünet
12.50-13.10 Zlinszky János, professor emeritus, PPKE-JÁK
13.15-13.35 Solt Pál, igazgató, Magyar Bíróképző Akadémia, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke
13.40-14.00 F. Rozsnyai Krisztina, adjunktus, ELTE-ÁJK
14.05-14.15 Szünet
14.15-14.30 Tausz Péter, projektmenedzser, Transparency International
14.30-14.45 Navratil Szonja, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
14.45-15.00 Szánthó Miklós, alelnök, JogAr Egyesület
15.00-15.30 Vita
15.30-15.50 Varga Zs. András, tanszékvezető e. docens, PPKE-JÁK
15.50-16.00 Befejező gondolatok, zárás
Moderátor: Szabó István, oktatási dékánhelyettes, PPKE-JÁK
Jelentkezés és további információ: johanna.frohlich@kim.gov.hu
Forrás:
Jegyző és közigazgatás, 2010. november 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Big Society: A feje tetejére állított brit kormányzás
„Minden hatalmat a közösségeknek! A Big Society a májusi parlamenti választás utáni patthelyzetben kialakult kényszerű liberális–konzervatív koalíció nagy ötlete, ideológiai platformja. A hangzatos elképzelés emlékeztet John F. Kennedy amerikai elnök sokat idézett mondására: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért!”. Az új kormány azt szeretné, ha az állampolgárok, a közösségek és az önkormányzatok megkapnák a felhatalmazást és eszközöket ahhoz, hogy megoldják az előttük tornyosuló problémákat, és felépítsék az általuk áhított Nagy-Britanniát. A koncepció szellemében a mindennapi élet szövetét alkotó családok, hálózatok, szomszédságok és közösségek minden korábbinál nagyobb befolyásra tesznek szert, és megfelelő felelősségvállalással igazságosságot és mindenki számára egyenlő lehetőségeket érnek majd el.
A közszolgáltatások működtetésében nagyobb szerephez jutnak a szövetkezetek, jótékonysági és más szociális intézmények, melyek a kormány meggyőződése szerint nála hatékonyabb, sikeresebb munkát képesek végezni. Az állam kész odáig elmenni, hogy a közalkalmazottak számára lehetővé teszi a dolgozók tulajdonába kerülő szövetkezetek létrejöttét, melyek így tulajdonosi felelősséget vállalnak a szolgáltatások üzemeltetésében.Mindennek finanszírozása az ún. alvó betétszámlák felhasználásával megalakuló Big Society Bank révén történik, mely különböző lakóhelyi közösségi csoportokat, karitatív intézményeket, szociális vállalkozásokat és más nem kormányzati testületeket lát majd el új pénzforrásokkal.
A Nagy Társadalom forradalmi terve egyelőre gyerekcipőben jár, és az emberek leginkább csak találgatják, mire is lesz jó. Arra mindenképpen, hogy kicsit elterelje a figyelmet a megszorításokról, takarékossági intézkedésekről, egyéb negatívumoktól. Másrészt viszont felmerül a spórolás valós lehetősége is, hiszen ha emberek bizonyos dolgokat ingyen végeznek el, nem kell igénybe venni fizetett közalkalmazottak szolgáltatásait. Az „ötletgazda” David Cameron kormányfő szerint egyszerű emberek kivásárolhatnak vidéki kocsmákat, önkéntesek nyitva tarthatnak máskülönben pénzhiány miatt bezárásra ítélt múzeumokat, összedobhatnak annyi pénzt, hogy abból egy helyi közösség nagy sebességű széles sávú digitális ellátást lesz képes létrehozni, vagy akár a lakosság beleszólhat az önkormányzati kiadásokba.”
Forrás:
Big Society, R. Hahn Veronika, Népszabadság, 2010. november 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Vitaalap
„Újra van lehetőségünk, szakmánk hazai jövőjéről gondolkodni, vitatkozni: megjelent az NFM honlapján a Digitális Magyarország 2010 – 2014 vitairat.
Számításaim szerint ez a kilencedik – tízedik stratégia/program a sorban, attól függően, hogy az „Új Magyarország Terv” idevágó programjait hogyan számoljuk, kezdve a NIS-től a MITS-en át az e-Magyarország 2010-ig. Ezek mind különböző felfogású, mélységű és kidolgozottságú programok voltak, végrehajtásukról nem igen készült számvetés, kivétel ez alól talán az eKormányzat 2005 húsz elektronikus szolgáltatása. Az e-Magyaroszág 2010 projektjei pedig általában még be sem fejeződtek és vannak félelmein velük kapcsolatban (ha mással nem, akkor a fenntarthatóságukkal).
Természetesen nem vállalkoznék a Vitairat értékelésre, csak az első benyomásaimat tudom elmondani.
Az anyag megadja azt a keretet, melyekbe később az egyes konkrét akcióknak illeszkedniük kell. Ez minden jó stratégia alapja. Tagolása az állampolgár – vállalkozás – állam hármas alapján történik, ezen belül elsődleges célja az állampolgárok életminőségének az IKT lehetőségeinek javítása, legyen szó saját közvetlen környezetük (pl. közösségi terek), vagy kapcsolatukról a közigazgatással (IKT alapú ügyintézés).
Érzésem szerint leginkább a MITS-el érdemes összevetni a Vitairatot, mivel annak főirányai próbálták meg a társadalom, gazdaság, közigazgatás „összes” területét lefedni és bár teljesen más struktúrában, de gyakorlatilag ebben az anyagban is megtalálható mindaz, amit már a MITS is célterületként nevesített. Szemlélete és közelítésmódja (módszertana) azonban más, amit jól tükröz a bevezető, ahol az állami szerepvállalás eszközeit sorolja, és ami érzésem szerint a Vitairat egészét átszövi:
1. Szabályozás, a jogalkotás és jogalkalmazás lehetősége.
2. Közvetlen, tulajdonosi-gazdasági részvétel az infokommunikációs szektor működésében (állami vállalatok, intézmények).
3. Pályázatokkal és egyéb eszközökkel indirekt ösztönözés, hatásgyakorlás a megcélzott területeken.
A továbbiakban a kormányzati stratégiai résszel foglalkoznék…”
Forrás:
Vitaalap, Futó Iván, IT Business, 2010. 11. 02.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Központilag hatékonyabb
„Nemcsak az üzleti, de az állami szférában is hatékonyabb és költségtakarékosabb központilag üzemeltetni bizonyos szolgáltatásokat. A párhuzamosságok felszámolásával az állampolgár is jól jár, hiszen majd egyszer – állítólag 2013-tól – meglesz a lehetősége egy ablakon át intézni összes hivatalos ügyét.
Az állam, teljesen természetes módon, működéséhez fenntart egy sor hivatalt, intézményt sőt, tulajdonában gazdasági társaságok is találhatók. Ezek alaptevékenysége fontos az állam számára, ezért működtetésükhöz támogatott körülményeket teremt. Az viszont már nem természetes, hogy az állami szervezetek és vállalatok gyakran párhuzamosan végzik ezeket a tevékenységeiket, nem beszélve a háttértevékenységekről (informatika, emberierőforrás-kezelés stb.), amelyek hatékonysága és takarékossága is sokszor erősen megkérdőjelezhető.
Jogos elvárás tehát az összes párhuzamosság megszüntetése például központi szolgáltatások nyújtásával vagy központosított beszerzéssel…
A központi szolgáltatások modellje több területen segíti az azt alkalmazó intézmények hatékony működését. Bővül a bevételi lehetőség, ugyanis az intézmények külső szereplőknek is szolgáltathatnak, emellett a központi szolgáltatás kiszervezhető. Növekedhet a szolgáltatás színvonala is, mivel az intézmény(ek) belső legjobb gyakorlata elérhető lesz mindenki számára, az iparági legjobb gyakorlatok pedig gyorsan bevezethetők. A gyorsabb kiszolgálást és ügykezelést szabványos, de variálható szolgáltatáscsomagok segíthetik elő.
Mindezzel tőke szabadítható fel, mivel a központosított modell kevesebb fizikai helyet, ingatlant igényel, továbbá a standardizált eszközökkel csökken a beruházási igény…
A központi szolgáltatási modellel az értékesítési, az általános és az adminisztratív tevékenységek ügyfélorientált szervezetbe kerülhetnek át. Célja értelemszerűen az, hogy megfeleljen az ügyfél elvárásainak és igényeinek, illetve mérje az elégedettséget és célirányos javító intézkedésekkel reagáljon, s eközben teljesítményhez kapcsolódó intézkedéseket és ösztönzőket adjon.
A központi szolgáltató képes vállalati és üzletági szinten szegmentálni a belső ügyfeleket, s ezek igényeihez igazítja a támogatást. Megszünteti továbbá az üzleti egységek közti párhuzamokat, külső beszállítók segítségével biztosítja a költségek versenyképességét, s kialakítja a legjobb gyakorlatot. A szolgáltatások költségeiért viszont az üzleti egységek felelnek.”
Forrás:
Központilag hatékonyabb, Mártonffy Attila, IT Business, 2010. 10. 04.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Agrár-környezetgazdálkodás: naplóbenyújtási dömping jön – Vita a MgSzH-nál bekért elektronikus adatokról
„Dömpingszerűen nyújthatják be a következő hetekben elektronikus gazdálkodási naplóikat (GN) az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban érintett termelők, mivel a november 30-i határidő ellenére a több mint 15 ezer akg-s gazdálkodó alig 10 százaléka tett eddig eleget kötelezettségeinek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH). A termelők az Apehnél is használt ingyenes általános nyomtatványkitöltő programmal (ÁNYK) vagy fizetős GN-szoftverekkel közölhetik a meghatározott adatokat. Szoftverfejlesztő szakértők szerint ugyanakkor a GN-szoftveres feltöltésnél az MgSzH felesleges módon több információt követel meg, mint amennyit az agrártárca áprilisban kiadott közleménye előír. A hivatal viszont cáfolja, hogy a gazdálkodóktól pluszadatokat kérne. A kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az éves akg-s támogatások 30 százalékát visszatartja, ha a termelők az elektronikus GN-adatközlést (webGN) határidőre nem teljesítik.”
Forrás:
Agrár-környezetgazdálkodás: naplóbenyújtási dömping jön – Vita a MgSzH-nál bekért elektronikus adatokról, Agromonitor.hu, 2010. november 04.
Vissza a tartalomjegyzékhez
eduID: szövetség az egységes azonosításért
„2010. november 3-ával hivatalosan is útjára indult Magyarországon a felsőoktatási és kutatási intézmények felhasználói azonosítással kapcsolatos bizalmi szövetsége, az eduID, mely az NIIF Intézet közreműködésével jött létre.
Az eduID-hoz való csatlakozás előnye, hogy egy intézmény hallgatói, oktatói és kutatói anélkül vehetik igénybe a saját- illetve partner-intézmények szolgáltatásait, hogy ahhoz újból kellene regisztrálniuk.
…
A szövetséghez piaci szolgáltatók is csatlakozhatnak, akik a fenti intézmények több százezer felhasználója számára nyújthatnak szolgáltatásokat. A folyamat hasonló a napjainkban népszerű Facebook Connect szolgáltatáshoz, azonban az eduID esetén a felhasználókról biztosan tudható, hogy valamely résztvevő intézményhez tartoznak, így adataik pontosak és naprakészek.”
Forrás:
eduID: szövetség az egységes azonosításért, Bitport, 2010. november 4.
eduID webhely
technikai háttér
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szoftverrel ellenőrizné a miniszterek munkáját az orosz elnök
„Dmitrij Medvegyev a jövőben egy különleges alkalmazás segítségével, közvetlenül a PC-je előtt ülve felügyelné beosztottjai és az országot vezető politikusok munkavégzését.
…
Az államfő egy videokonferencia keretében mutatta be az új rendszert, amellyel gyakorlatilag valós időben lesz képes nyomon követni a feladatok végrehajtását és azt, hogy a munkatársai teljes mértékben követik-e az utasításait vagy sem…
Konstantin Csujcsenko, a Kreml ellenőrző részlegének vezetője hangsúlyozta: a szoftverrel az elnök bármikor megtudhatja, hogy egy projekt kivitelezéséért éppen melyik kormánytag felelős. Emellett Medvegyev egyetlen kattintással megtudhatja, hogy valamelyik folyamatban vannak-e fennakadások. Medvegyev a videokonferencián szervezett bemutatóval is demonstrálni akarta, hogy éjjel és nappal egyaránt képes ellenőrizni a munkájukat, s gondoskodik arról, hogy a döntéseit haladéktalanul továbbítják. Csujcsenko hozzátette: az elnök a minisztériumokban és a hivatalokban dolgozók legkisebb mulasztásairól vagy hiányzásairól is azonnal tudomást fog szerezni.”
Forrás:
Szoftverrel ellenőrizné a miniszterek munkáját az orosz elnök, Berta Sándor, SG.hu, 2010. november 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Modern szolgáltató egyetem
„Befejeződött a TÁMOP 4.1.3 projekt „IKT szolgáltatások fejlesztése” című alprojektje. A munkát az Educatio Kht., az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), valamint a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) konzorciuma végezte. A több mint 500 millió forint költségvetésű alprojekt fontos célkitűzése, hogy a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek szakmai munkáját támogató, informatikai infrastruktúrára épülő központi szolgáltatások megfeleljenek a mai kor kihívásainak – tájékoztatott Nagy Miklós, az NIIFI vezetője.
A fejlesztés négy területre terjedt ki. A szakemberek hálózati információs és felhasználói kapcsolatmenedzsment-rendszert (CRM) alakítottak ki a felsőoktatási és kutatói hálózat használói számára…A második csoportot a grid- (elosztott számítási és adattárolási infrastruktúra) menedzsment és a cloud szolgáltatások fejlesztése képezte. A grid célú fejlesztések keretében többek között kialakítottak egy rugalmas tulajdonságokkal rendelkező privát, de publikussá tehető cloud szolgáltatást, továbbá több fontos gridalkalmazás kényelmes, webes felületét…Az új videomegosztó portál fejlesztése az NIIFI gyorsan bővülő, jelenleg mintegy 1900 felvételt tartalmazó tudományos és oktatási tartalmú videoarchívumának átfogó technikai megújítását célozta…A negyedik terület az azonosítási és jogosultságkezelési infrastruktúra menedzsment szolgáltatások fejlesztésére terjed ki.”
Forrás:
Modern szolgáltató egyetem, Mallász Judit, Computerworld, 2010. november 5.
Lásd még korábbi bejegyzésünket: eduID: szövetség az egységes azonosításért
Vissza a tartalomjegyzékhez
Honlap indult az egyszerűsített honosításról
„Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult csütörtökön; a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze…
Az új honlap nyitóoldalán a köztársasági elnök köszönti a látogatókat. A honlapról le lehet tölteni az eljáráshoz szükséges dokumentumokat, választ találhatnak az érdeklődök magáról az eljárásról, arról, hogy hogyan, hol lehet kérelmezni az állampolgárságot. A kérelmet az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, a polgármesteri hivatalok mellett mintegy 2200 helyen, a bevándorlási és állampolgársági hivatal minden megyében megtalálható regionális ügyfélszolgálatain, és az összes magyar külképviseleten be lehet adni. Az oldalon is meg lehet tudni, hogy a kérelmező hol találja a hozzá legközelebb eső helyet kérelme beadásához, mi a teendő, ha eltorzították magyar nevét, ami a csángóknál gyakori.
Az érintettek a honlapon tájékozódhatnak a jogosultságokról és kötelezettségekről, s a gyakori kérdések között a legsűrűbben előforduló felvetésekre igyekeztek választ adni. Tájékoztatást találnak az idegen nyelvű okiratok lefordításáról is. Utóbbi kapcsán a kormánybiztos elmondta: megállapodtak az országos fordítóirodával, hogy a szokásos 11-12 ezer forint helyett anyakönyvi kivonatnál, önköltségi áron, 3500 forintért vállalják a munkát. A várható nagy érdeklődésre tekintettel tervezik azt is, hogy telefonon, majd interneten is lehetővé tegyék az előzetes időpont foglalásokat. A kérelem kitöltése mintegy negyedórát vesz igénybe – mondta a kormánybiztos.
Semjén Zsolt közölte, hogy a honlapot belső fejlesztéssel dolgozták ki, az az államigazgatásnak egyetlen fillérjébe nem került.”
Forrás:
Honlap indult az egyszerűsített honosításról,Hírközpont, 2010. november 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elektronikus iratkezelés kulcsszerepe a kormányzati, önkormányzati működésben
„IVSZ-IDSZSZ koncepció
Az Irat- és Dokumentumkezelési Szakmai Szövetség felkérte a Stratis Kft-t, hogy készítsen szakmai anyagot „az elektronikus iratkezelés kulcsszerepe a kormányzati, önkormányzati működésben” témakörben. A koncepció haladó gondolkodású és véleményformáló közigazgatási, informatikai szakértőkkel folytatott interjúk alapján íródott és az IDSZSZ tagcégeinek az Informatikai Vállalkozások Szövetségének véleményezése, kiegészítése alapján egészült ki, nyerte el jelenlegi formáját.
Jelen, fenti felkérés alapján készült szakmai anyag célja, hogy a dokumentumban bemutatott gyakorlati problémák és elemzési eredmények alapján a kormányzati döntéshozók számára megvilágítsa az iratkezelés jelenlegi szabályozása módosításának szükségességét, és egyben az elvégzett szakmai elemzések keretében feltárt fejlesztési lehetőségek bemutatásával előzetesen elő is készítse ennek megújítását.
Az iratkezelés megújításának szükségességét a kormányzat a jó állam megvalósítására, azaz a közigazgatási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelésére, a bürokrácia csökkentésére és az állampolgárok elégedettségének javítására irányuló célkitűzései indokolják. A megfogalmazott célkitűzések elérésének egyik kulcseleme a közigazgatásban a korszerű kapcsolattartási és belső működési folyamatokat támogató hatékony iratkezelési rendszer megvalósítása. A megfogalmazott célok elérése érdekében jelen dokumentum kidolgozásá-nak előkészítése az alábbi négy fázisban történt:
Helyzetfelmérés: Az iratkezelés jelenlegi szabályozásának és gyakorlatának felmérése, elsősorban az irat-kezelésben érintett szereplőkkel és szakértőikkel folytatott interjúk alapján
Elemzés: A felmérés eredményeinek elemzése, és a jelen helyzet főbb problémáinak, hiányosságainak azonosítása
Koncepcióalkotás: Az iratkezelés megújítási irányainak azonosításához a középtávú közigazgatási jövőkép felvázolása
Fejlesztési lehetősége azonosítása: A jelen helyzet főbb problémái, hiányosságai, valamint a felvázolt jövőkép alapján az iratkezelés fejlesztési lehetőségeinek azonosítása
A megfogalmazott célokkal, és az előzőekben röviden bemutatott, dokumentum elkészítéséhez alkalmazott meg-közelítésmóddal összhangban a dokumentum tartalma az alábbi főbb témakörökre terjed ki:
Az iratkezelési jelenlegi helyzetének elemzése: A dokumentum elkészítése során lefolytatott interjúk és elvégzett elemzések alapján az iratkezelés jelenlegi helyzetének elemzése, és az azonosított problémák, hiányosságok áttekintő jellegű bemutatása.
Közigazgatási jövőkép: A főbb kormányzati célkitűzésekből és a jelenlegi e-közigazgatási környezetből kiindulva a közigazgatási és az e-közigazgatási környezet iratkezelés megújítása szempontjából releváns magas szintű jövőképének bemutatása.
Iratkezelés megújításának lehetséges irányai: A felvázolt jövőkép alapján, elsősorban a közigazgatási szervekre vonatkozóan az iratkezelési szabályozása és rendszere megújítási lehetőségeinek rövid ismertetése.
Iratkezelési megújításából származó megtakarítási lehetőségek: Az iratkezelés szabályozásának meg-újítása és a korszerű iratkezelési megoldások elterjesztése által elérhető, számszerűsíthető megtakarítások bemutatása az önkormányzati szférára vonatkozóan.”
Forrás:
Az elektronikus iratkezelés kulcsszerepe a kormányzati, önkormányzati működésben, IVSZ-IDSZSZ koncepció, 2010. november 5. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
„Elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben”
„Az informatikai vagyongazdálkodás területén a kormányzat bevezeti a nemzeti digitális adatvagyon definícióját – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 11. Internet Hungary konferencián, kedden Siófokon.
A hamarosan várható lépést a miniszter azzal indokolta, hogy számos informatikai magáncég végzi fejlesztéseit állami pénzen, ám a forráskódok a cégeknél maradnak. „Az állam működése szempontjából és nemzetbiztonságilag is elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben” – fogalmazott Fellegi. A miniszter közlése szerint a kialakult helyzet szakmai szempontból is indokolatlan. A kormány drasztikus lépéseket fog tenni e kérdésben – fűzte hozzá a miniszter, aki egyúttal kiemelte: fontos az olyan hazai infokommunikációs vállalkozások létrejötte, amelyek regionális multinacionális vállalkozásokká tudnak válni.
A miniszter az informatikai stratégia késését és az állami informatikai ágazat rosszabb forráshelyzetét azzal magyarázta, hogy a kormányváltás után egy „szétzüllesztett állammal, széthordott állami vagyonnal találkoztak”, s a szektor helyzetét az előző ciklusban presztízsberuházások is súlyosbították. Fellegi a telekommunikációs cégekre kivetett adóról kijelentette: átmeneti, egyszeri döntésről, kifejezetten pénzügyi válságadóról van szó, amely nem tekinthető „telekomadónak”. Megerősítette: a kormány lépése EU-konform.”
Forrás:
„Elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben”, Magyar Nemzet Online, 2010. október 26.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
„Használhatóság – egy új szakterület”
A HTE Számítástechnikai Szakosztálya, a European Organisation for Quality MNB Informatikai Szakbizottsága, és az ISACA Magyar Fejezete közös rendezvénye
A rendezvény időpontja: 2010-11-15 17:30
Helyszín: Budapest, VI., Andrássy út 3.
Mottó: „az informatikai eszközök nem elégítik ki a munkaeszközökkel szembeni természetes elvárásainkat”
Bevezetés – Idén még elektronikusan vallottam be az adómat. Jövőre már papíron fogom.
1. Néhány jellemző eset bemutatása
2 A jelenség hatása az informatikai kultúrára
– Az e-kereskedelemre
– Az e-közszolgáltatásra
3. Mi kell egy szakterület létezéséhez?
– Gondolati modell. Tudományos megalapozás: az ember-gép kapcsolatok ontológiája (legújabb kutatások)
– Üzleti modell
– Módszertan és tanúsítás az e-közszolgáltatásban
– Tanúsítások az e-kereskedelemben
4. Vita
Előadó: Vitályos Gábor (Vitályos Consulting)
Forrás:
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület
Vissza a tartalomjegyzékhez
Jön a használhatóság napja
„Idén másodszor is megrendezésre kerül Magyarországon is a használhatóság napja, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi áramlatokba is. A használhatóság világnapját először a Használhatósági Szakértők Szövetsége (Usability Professionals’ Association) hirdette meg 2005-ben. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a használhatóság mennyire fontos összetevője sikereinek, elégedettségünknek és ezért fontos időt, pénzt és energiát szánni kutatására és alkalmazására. A használhatóság napját minden november második hetében tartják számos országban…
Az este időpontja: 2010 november 10., délután 6 óra.
Az este helyszíne: Még nincs véglegesítve, kövesd a facebook oldalunkon a hiradásokat. Az időpont viszont biztos!
Az esemény facebook oldala, ahol a legfontosabb információk követhetők: http://www.facebook.com/event.php?eid=162759703752757 „
Forrás:
Jön a használhatóság napja, Rung András, Ergománia, 2010.11.04.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A komplexitás lesz az IT rendszerek halála
„Roger Sessions, a szoftver-architektúrák szekértője meggyőzően összekapcsolja a siker esélyét a projektek költségvetésével. Az arány fordított, azaz minél nagyobb a projekt, annál biztosabb, hogy bukás lesz a vége…
Sok mindent szokás hibáztatni egy IT projekt bukásáért, a metodológiát, a kommunikációt, egyes személyeket, stb. Mindössze egyetlen tényező van azonban, mely mindig jelen van a bukásnál, és ez a komplexitás. Sessions felvetése szerint ahogy egy rendszer nő, nagyobb és drágább lesz és ezzel együtt összetettebb – az összetett rendszerekkel azonban nehezebb bánni és emiatt hajlamosabbak a bukásra. Sessions becslései szerint a 750 ezer dollárnál kisebb költségvetésű projektek esélye a sikerre nagyon jó, de a 2 milliós nagyságrendben már csak alig 50 százalék. Az ennél lényegesen nagyobb munkák esetében végül sikeresség esélye közelít a nullához.”
Forrás:
A komplexitás lesz az IT rendszerek halála, Egri Imre, Computerworld, 2010. november 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Egy e-mail miatt is viheti a számítógépünket a rendőr
„Aki pedofil weboldalt jelent fel, annak lefoglalják a számítógépét – legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hónapok eseteiből. A rendőrség szerint ez a bizonyítási eljárás érdekében elkerülhetetlen, és megértést kér, mivel „a tiltott pornográf felvételek elleni küzdelem társadalmi érdek.” A bizonyítékként lefoglalt gépek tulajdonosai ellen ugyanakkor több esetben indult már eljárás azért, mert nem jogtiszta szoftver is volt a pc-jükön.”
Forrás:
Egy e-mail miatt is viheti a számítógépünket a rendőr, Vámosi Gergő, [origo] techbázis, 2010. november 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Helyfüggő szolgáltatások használata az Egyesült Államokban
A frissen kiadott jelentés szerint a online lévő felnőttek 4 százaléka használ helytől függő szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy tartózkodási helyünket megoszthassuk másokkal, “bejelentkezve” egy adott helyre, a mobil eszközök helymeghatározó képességeire támaszkodva. Bármely adott napon az Internetet használók 1 százaléka vesz részt ezekben a szolgáltatásokban. A mobiltelefonnal internetező felnőttek 7 százaléka használ helytől függő szolgáltatásokat. A 18-28 év közötti életkorú internetező felnőttek 8 százaléka vesz részt ilyen szolgáltatásokban, ez jelentősen több, mint a más korcsoportok hasonló adatai. Az internetező férfiak 6 százaléka használ helyfüggő szolgáltatásokat, ez az érték 3 százalék a nők körében.
Forrás:
4% of online Americans use location-based services, Kathryn Zickuhr, Aaron Smith, Pew Research Center’s Internet & American Life Project, 2010. november 4.
Lásd még:
Helyfüggő szolgáltatások: forradalom egy év múlva?, Andersen Dávid, HVG.hu, 2010. augusztus 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Társadalom, gazdaság, művelődés
E-számla: költségkímélő, mégsem terjed
„A jó tapasztalatok ellenére még mindig kevés magyar cég választja az e-számlázást, s ez nemcsak azért van, mert annyira ragaszkodnánk a papírhoz. Egyes részszabályok nem egyértelműek, ami bizonytalanná teszi az alkalmazást.
Gyors, környezetbarát, megkönnyítheti a követelésbehajtást, a könyvelést, áttekinthető, s nemcsak a számla kibocsátójánál, hanem befogadójánál is azonnali megtakarításokat jelent, mégis viszonylag kevés magyar cég állít ki e-számlát – hangzott el System Media csütörtöki konferenciáján.
Talán azért is, mert Magyarországon még nem öntött olyan határozott formát az állam kiállása az elektronikus számlázás mellett, mint Finnországban, ahol már évekkel ezelőtt úgy döntöttek: a közszféra csak e-számla alapján teljesít kifizetéseket. A finneknél ez adott igazi lökést az e-számlázás széles körű elterjedéséhez – említette meg előadásában a Deloitte szenior menedzsere, Kelemen László.
Arra is kitért, mik azok a gátló tényezők, amelyek Magyarországon elbizonytalaníthatják a bevezetést tervezőket.”
Forrás:
E-számla: költségkímélő, mégsem terjed, Tamásné Szabó Zsuzsanna, fn.hu, 2010. november 4.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Konferencia: Vállalkozásfejlesztés és e-kormányzat
időpont: 2010. 11. 25.
helyszín: Marriott Courtyard City Center Hotel (1085 Budapest, József körút 5.)
A vállalkozásfejlesztés és az e-kormányzat lesz a témája a Magyar Közgazdasági Társaság és az IBM Magyarország közös rendezvénysorozata következő konferenciájának 2010. november 25-én, csütörtökön 15 órától a Marriott Courtyard City Center Hotelben (1085 Budapest, József körút 5.). A rendezvény előadói Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke és Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója lesznek.
A sorozatról további információ ide kattintva szerezhető.
A szervezők kérik, hogy a résztvevők a részvételi szándékukat a rendezveny@hu.ibm.com szíveskedjenek előre jelezni.
Forrás:
Magyar Közgazdasági Társaság
Vissza a tartalomjegyzékhez
Skót digitális ambíciók
Skócia kormánya külön dokumentumban összegezte a digitális gazdasággal kapcsolatos terveit és célkitűzéseit. Ezt a következő hónapokban egy sokkal részletesebb stratégia és cselekvési terv fogja követni.
Az elhatározás szerint 2020-ra mindenki számára elérhetőnek kell lennie a szélessávú hálózatok következő generációjának. A digitális technológia központi szerepet játszik Skócia további fejlődése szempontjából, és segíteni fog abban, hogy a gazdasági válságot felszámolják.
Forrás:
A Digital Ambition for Scotland, 2010. október 22.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|
