eGov Hírlevél – 21. szám, 2010. december. 6.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Digitális Konzultáció: ötpárti egyeztetés a Digitális Magyarországról

„Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár kezdeményezésére ötpárti egyeztetés zajlott pénteken a Digitális Magyarország vitairatról az Országgyűlésben. A parlamenti pártok szakpolitikusai a találkozón mindannyian elmondták: pozitívnak tartják, hogy az NFM infokommunikációs államtitkársága a párbeszéd mentén formálja a magyar IT-stratégiát.

A találkozó elején Nyitrai Zsolt ismertette a Digitális Magyarország vitairat fő pilléreit.

Az első felszólaló, Baja Ferenc (MSZP), szerint mindenképpen pozitív a szándék a párbeszédre. Az egykori államtitkár kifejtette, az MSZP-nek az az elvárása a dokumentummal kapcsolatban, hogy az legyen minél konkrétabb. Baja Ferenc azt kérte, hogy a digitális fogyasztóvédelem szerepeljen erőteljesebben a dokumentumban, ezt követően pedig még egy javaslattal élt: szerinte most már elengedhetetlen, hogy a hazai innovátorokat valamilyen módon forrásokhoz juttassa a kormányzat annak érdekében, hogy kialakuljon, illetve megerősödjön egy közép-európai mércével is mérhető innovációs ipar.

Nyitrai Zsolt az elhangzottakra úgy reagált, a hamarosan kodifikációra kerülő Európai távközlési keretszabályozás fókuszába is a magyar fogyasztók jogainak megerősítése került, de az államtitkárság további fogyasztóvédő intézkedéseket is ki kíván dolgozni.

Hegedűs Tamás (Jobbik) fontosnak tartja, hogy jól strukturált stratégia szülessen meg, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a közigazgatás megújítása során kitüntetett figyelmet kell fordítani az informatikai háttértámogatásra.

A harmadik felszólaló Vágó Gábor (LMP) kiemelte, hogy erőssége az anyagnak a távmunkafejlesztés támogatása és hivatkozott egy dél-alföldi freelancer-központra, ami a gyakorlatban is bizonyította, hogy működőképes és reális alternatíva. A továbbiak során Vágó felszólította az NFM infokommunikációs államtitkárságát, hogy az Open szoftverek jelenjenek meg a közigazgatásban, illetve felvetette azt is, hogy az állam megrendelésére fejlesztett programok forráskódja legyen a közvagyon része.

Nyitrai Zsolt a fentiekre úgy reagált, hogy januárban Open-pilotok indulnak a kormányzatban.

Koszorús László (Fidesz), az Informatikai és Telekommunikációs albizottság elnöke elmondta, épp itt volt az ideje a párbeszédnek ezen a fontos területen, és azon reményének adott hangot, hogy hamarosan pályázati források állnak rendelkezésre a hazai IT-vállalkozások előrelépése érdekében.

Az ötpárti egyeztetés végén a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy napokon belül megküldik írásos javaslataikat a Digitális Magyarország vitairathoz.”

Forrás:
Digitális Konzultáció: ötpárti egyeztetés a Digitális Magyarországról, Nyitraizsolt.hu, 2010. november 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyorsabb és hatékonyabb hivatali ügyintézés?

„- Ha ma megjelenik, mondjuk egy vállalkozó, akkor most megyei szinten ezerfelé kell szaladnia. Január 1-től megindul egy integrált ügyfélszolgálat, ahol egyre több ügyet lehet majd egyablakos rendszeren keresztül elintézni, azaz mindent egy helyen. Ez nagy előrelépés. Olyan egyszerűsítésekre kell gondolni, mint például a cégalapítás esetében. Ha az ember tizenöt éve céget akart alapítani, akkor bement a cégbíróságra, ahol beadott egy cégbejegyzési kérelmet. Ehhez kellett egy statisztikai szám, amiért a Központi Statisztikai Hivatalba kellett mennie, végül egy adószám is az APEH-tól. Három helyre kellett elmenni, és három helyen kellett sorban állni. Most, ha bemegy a cégbíróságra, leadja a cégbejegyzési kérelmet, automatikusan megkapja a többi szükséges adatot az ő integrált ügyfélszolgálatukon keresztül. Ehhez hasonló változások lesznek januártól. Egyelőre még csak egy bizonyos kör tartozik majd ebbe bele, ami 2013-ban fog jelentősen bővülni, mert még számos jogszabályt kell addig módosítani. ”

Forrás:
Gyorsabb és hatékonyabb hivatali ügyintézés?, Bognár Krisztina, Hír6,hu, 2010. november 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics a közigazgatás működésének és a korrupciónak a kapcsolatáról

„A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter előadásában kifejtette: a jövő évi költségvetésben – “hosszú évek hanyatló periódusa után” – mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog.

A bíróságok is jelentős többletre számíthatnak – folytatta -, kezdeményeznek ugyanis egy hárommilliárd forintos, úgynevezett “gyorsító csomagot” a számukra, amely kimondottan az eljárások gyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy terveik szerint még idén benyújtják a parlamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló törvénycsomagot. Emellett dolgoznak egy új közbeszerzési törvényen is.

A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a versenyképesség egyik legnagyobb gátja – több más országhoz hasonlóan – Magyarországon is a korrupció, amely szerinte a demokrácia szívét támadja meg, a bizalmat. Közölte, az új kormány arra szerződött, hogy az országot ismét versenyképesebbé tegye, ebből adódóan pedig természetes, hogy a korrupcióellenes küzdelemnek kiemelt szerepet szánnak. Álláspontja szerint a közigazgatás reformja az államigazgatás területén a működés tisztulását is jelenti majd, ugyanis ismét hierarchikussá válik az ágazat, a tiszta alá-fölé rendeltség pedig jobban kiszűri a korrupciót, mint a laza egymás mellé rendeltség.”

Forrás:
Korrupciós csoport alakulhat az ügyészségen, metropol.hu, 2010. november 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Cocom listától a nagyprojekt szeletelésig

„Az utóbbi időben többször kellett – írásban vagy szóban – áttekintenem szakmánk egyes területeinek múltját, jelenét és lehetséges jövőjét.
Az ilyen áttekintés sokszor nyilván szubjektív is, mivel fiatalabb korában az ember sok mindent másképpen lát, azonban vannak olyan objektív tények is, melyeket a mai ’30-as, ’40-es generáció már nem ismerhetett.

Talán a legfontosabb a valós vállalati (ipari) igény volt a hazai számítástechnikai termékek iránt.
A COCOM lista, a fejlett termékekre vonatkozó embargó, szükségessé tette a hazai termékfejlesztést, ill. részvételt a KGST munkamegosztásában. Mondhatjuk ugyan, hogy ez elsősorban követő fejlesztés volt, azonban ezen az alapon születtek nemzetközi szintű eredmények is. Nem volt véletlen, pl. amikor a rendszerváltás után a KFKI microVAX gépeit a DEC „sajátjainak” elfogadva átvette (persze ezzel megszerezve a magyar piac egy jelentős részét is), hogy egy olyan intézmény eredményét említsem, melynek nem voltam munkatársa.

A 70-es, 80-as években komoly hazai számítógépgyártás folyt a VIDEOTON-ban, az EMG-ben (saját fejlesztésű gépek), vagy az SZKI-ban. Ne becsüljük le a követő fejlesztés szakmai teljesítményét, amikor mondjuk, egy teljes operációs rendszert kellett kompatibilisen újraírni.

Ezeket a gépeket és a hozzájuk tartozó alkalmazásokat a korabeli magyar ipar és közigazgatás pedig felhasználta. Nyilván a nemzetközi kitekintés lehetősége jóval korlátozottabb volt, mint ma, azonban az akkori fejlesztők „hasznosság érzete” egészen más volt, amikor minden szempontból „saját” termékeiket látták működni éles alkalmazásokban.

A formálódó kormányzati IKT stratégiát nézve, két dolog is megjelenik: egyrészt a jelentős koncentráció és visszaszervezés (insourcing) a fejlesztésben és működtetésben, másrészt a hazai kkv-k támogatásának ígérete.

Személy szerint én mindig amellett voltam, hogy a nagy vagy kritikus (központi) közigazgatási rendszerek (core business – szakrendszerek) fejlesztését nem szerencsés kiszervezni. Ez úgy gondolom, nem jelenti, hogy ne lenne tere a külső szakértői támogatásnak, mely költsége összességében nem feltétlen alacsonyabb, mint amikor komplett rendszer fejlesztését szervezik ki. Másfajta megközelítést, szemléletet és ismeretet igényel, amit röviden tudásmegosztásnak neveznék.

Az új technológiai ismeretek nem a közigazgatásban jelennek meg, átvételük külső szakértők segítségével történik. A cél, hogy az együttműködés eredményeképpen elkészülő rendszereket a közigazgatás tovább tudja működtetni és ne legyen kiszolgáltatott helyzetben, és ebbe belefér a külső követő támogatás, vagy a nem kritikus rendszerek külső működtetése is.

Ismerve továbbá a jövő elektronikus kormányzatának várható igényeit, ez a forgatókönyv is biztosíthat további piacot a hazai vállalkozásoknak.

Az igazi nehézség azonban az lesz, hogyan lehet a nagy projekteket úgy „szeletelni”, hogy azokban kisebb hazai vállalkozások is részt tudjanak venni.”

Forrás:
Cocom listától a nagyprojekt szeletelésig, Futó Iván, IT Business, 2010. november 29

Vissza a tartalomjegyzékhez

HUNAGI: Vélemény a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairathoz

„…Véleményünk szerint a digitális térinformációs rendszerek és a téradatinfrastruktúra mint a fejlődés egyik alappillére nem hagyható figyelmen kívül a Digitális Magyarország 2010-2014 évekre szóló irányelveinek megfogalmazásakor. Sajnálattal tapasztaltuk ennek hiányát a Vitairatból.
A digitális térinformációk domináns jellege és a Vitairatban szereplő más témákkal és elemekkel alkotott keresztösszefüggéseik miatt azonban, véleményünk szerint nem új önálló fejezet létrehozásával lehet orvosolni a problémát, hanem a meglevő fejezetek additív kiegészítésként, megfogalmazva a GI/GIS/SDI nyújtotta lehetőségeket. Ehhez a HUNAGI készséggel nyújt segítséget az egyes fejezetek kidolgozóinak.

A térinformációs rendszerek európai közösségi használhatósága érdekében folyamatban van az EU és tagállamai térinformációs infrastruktúrájának a kialakítása, amelyről külön EU-s jogszabály rendelkezik, nevezetesen az EK2/2007 számú, rövid nevén az INSPIRE elnevezésű irányelv. Magyar tagállami feladataink sokasága van előttünk egészen 2019-ig, amelyek elhanyagolása, nem teljesítése uniós szankciókat von maga után. Az INSPIRE tagállami feladatok kell, hogy integráns részeként szerepeljenek egy, az országunkban érvényes átfogó tervben, mint amilyen a Digitális Magyarország 2010-2014.
Érvényben van a PSI-reuse elnevezésű, a közcélú adatok újra hasznosítását előíró további jogszabály, EU-s irányelv, amely a földrajzi-hely függő információkat teljességgel érinti itt, nálunk, Magyarországon is. Ennek az ügynek is meg kellene jelennie a Digitális Magyarország 2010-2014 tervben. Mind az INSPIRE, mind a PI irányelv az adatmegosztásról, egy a nemzetgazdaságok és az európai igényeknek megfelelő, a hozzáadott értéket teremtő vállalkozási szférát is versenyképesebbé tevő adatpolitika (árak, liszenszek) és kapcsolódó jogszabályi hátteréről szól.”

Forrás:
HUNAGI véleményt küldött a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairathoz, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI), HUNAGI Napló, 2010. november 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalmi egyeztetésen a 2011-2013-as akciótervek

„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi konzultációra bocsátja az európai uniós támogatások felhasználására irányuló, 2011-2013-as időszakra vonatkozó akcióterveinek tervezeteit.

Az egyes akciótervek az alábbi listában felsorolt operatív programokra kattintva érhetőek el. Az akciótervek két részből állnak, a prioritások és a konstrukciók az excell tábla aljén található “Prioritás” és “Konstrukciók” fülre kattintva érhetőek el.

Az észrevételeket, javaslatokat 2010. december 15-ig várjuk a Partnerségi Fórumban.

Felhívjuk minden érdeklődő figyelmét, hogy a Partnerségi Fórum használatához a honlapon történő regisztrációt követően, az ott kapott felhasználói névvel és jelszóval történő belépés után, a Partnerségi regisztráció is szükséges. A partnerségi regisztráció a Partnerség menüpont alatt érhető el.

A beérkező véleményeket továbbítjuk az illetékes tervező kollégák részére. A tervezői válaszok feltöltéséről minden véleményezőt e-mailben értesíteni fogunk.

Államreform Operatív Program akciótervei
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program akciótervei
Gazdaságfejlesztési Operatív Program akciótervei
Környezet és Energia Operatív Program akciótervei
Közlekedés Operatív Program akciótervei
Társadalmi Megújulás Operatív Program akciótervei
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program akciótervei
Dél-Alföldi Operatív Program akciótervei
Dél-Dunántúli Operatív Program akciótervei
Észak-Alföldi Operatív Program akciótervei
Észak-Magyarországi Operatív Program akciótervei
Közép-Dunántúli Operatív Program akciótervei
Közép-Magyarországi Operatív Program akciótervei
Nyugat-Dunántúli Operatív Program akciótervei”

Forrás:
2011-2013-as akciótervek egyeztetése, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010. december 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jövőre megszűnnek a minisztériumi honlapok

„A jövő év elején megszűnnek a minisztériumi honlapok, valamint a Kormanyszóvivő.hu és a Kormány.hu is, helyettük egy új, összevont kormányzati portál indul – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium… az új kormányzati portál a Miniszterelnökség és a minisztériumok anyagait egy helyen, egységes szerkezetben és közös domain név alatt teszi elérhetővé a látogatók számára, illetve új szolgáltatásokat is fog tartalmazni.

A KIM szerint az új portál létrehozása a megváltozott kormányzati struktúra, a korábbi minisztériumi honlapok alacsony általános színvonala miatt és az azok működtetésével kapcsolatos pazarlás megszüntetése érdekében vált szükségessé.

Az eddigi minisztériumi honlapok sem szerkezetük, sem “széttagolt üzemeltetésük kaotikussága” miatt nem alkalmasak arra, hogy az új minisztériumi struktúrát megfelelően leképezzék.

Az összevont portál létrehozása lehetővé teszi, hogy az ezen a területen jelenleg tapasztalható zavaros állapotokat gyorsan és költségkímélő módon egy jobb megoldással váltsák fel. Az új honlap fejlesztésének költsége várhatóan töredéke lesz a költségvetési tételben feltüntetett összegnek – hangsúlyozza a közlemény.”

Forrás:
Jövőre megszűnnek a minisztériumi honlapok, Inforádió, 2010. december 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányzati felhő

Informatikai felhőről akkor beszélünk (a Gartner meghatározása szerint), amikor szolgáltatásként, Internet-alapú műszaki megoldások segítségével, méretezhető és rugalmas informatikai megoldásokat nyújtanak külső felhasználóknak. A közösségi felhő olyan használatra utal, ahol a lehetséges résztvevők száma korlátozott . A közösség szervező elve változatos lehet, de a közösség tagjai hasonló biztonsági, adatvédelmi stb. követelmények alapján tevékenykednek. A kormányzati felhő olyan közösségi felhő, ahol a tagok kormányzati szervezetek. Számos típusa lehet a kormányzati felhőnek az irányítás/birtoklás formája szerint. Lehet központosított, közösen használt, és lehet kiszervezett. Lehet kiszervezés alapján működtetni a központosított és közösen használt modellt is, de a szolgáltatás tényleges nyújtójának (amelyikkel a felhasználói szervezetek szolgáltatásnyújtási szerződést kötnek) ebben az esetben kormányzati szervezetnek kell lennie. Más területek közösségi felhőitől eltérően a kormányzati felhők eredetüket tekintve a közös szolgáltatási központokkal kapcsolatos többéves megállapodásokból származnak.

A kormányzati felhő elképzelése nagyon gyorsan megfogalmazódott, amint a kormányzati szervezetek elkezdték vizsgálni ezt az új jelenséget, sőt ezek a közösségi felhő első példái. Mivel a kormányzati munka sajátosságai miatt ellenőrzés alatt kell tartani az adatok tárolásának helyét, valamint különös követelmények vannak a biztonság, megbízhatóság stb. tekintetében is, ezért a nyilvános felhők alkalmazhatatlanok, kivéve a teljesen nyilvános információk és a társashálózati részvétel eseteit.

Vannak kormányzatok, például Szingapúr, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, melyek a kormányzati felhőre olyan eszközként tekintenek, amely meggyorsítja a költséges infrastruktúra összevonását és virtualizációját, valamint azt remélik, hogy segítségével a létező közös szolgáltatási központok (az infrastruktúra, a szervezeti folyamatokat támogató szoftverek, a horizontális alkalmazások, mint például az irodai szoftverek, területén) a szabványosítás nagyobb szintjét érhetik el. Az Egyesült Államok néhány tagállama is közösségi felhőn alakuló stratégiát fejleszt.

A cikk folytatása a feliratkozott előfizetőknek kiküldött hírlevélben olvasható.

Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita

A sorozat előző része:
Vállalati információkezelő programok

Vissza a tartalomjegyzékhez

Térinformatikai alkalmazások Pesterzsébeten

„Pesterzsébet önkormányzata sajátos Budapesti kerületi helyzetéből adódóan már a kilencvenes évek végén felismerte, hogy azt az általános ügyiratokhoz kapcsolódó követelményt, hogy bármely térképi mellékletet is használnak annak korlátlan számban reprodukálhatónak, az EOV vetületi rendszerben lévőnek és méret helyesnek kell lennie. Ezenkívül még azt is felismerték, hogy a rendelkezésre álló helyi adatok 75-85% földrajzi helyhez köthetők, valamint olyan információkkal rendelkeznek, melyek csak helyi szinten keletkeznek, kerülnek gyűjtésre, tárolásra és jó esetben elemzésre – megjelenítésre.

A felismerést 2004-re követte a megvalósítás az önkormányzat tulajdonában lévő Integrit-XX. Kft. tevékenységi körének kibővítésével. Így a térinformatikai feladatokat a fenti kft. térinformatikai munkatársa végzi az önkormányzat által meghatározott szerződési feltételek szerint és az érvényes jegyzői utasításnak megfelelően. A kialakult szolgáltatási rendszert megelőzte egy vizsgálat, mely során a fővárosi kerületeknél működő GIS rendszerek áttekintését célozta meg. A vizsgálat során kizárták egy az önkormányzatnál működő speciális csoport kialakítását, ill. a köztisztviselői kör sem jöhetett szóba egyéb feladatok emberhiányát tekintetbe véve. Szintén az alkalmazott megoldást helyezte előnybe, hogy az ellátandó feladatok is három helyszínhez köthetők ( a polgármesteri hivatal, a GIS munka szűkebb helyszíne, a kerület teljes területe), mely nehezen összeegyeztethető a kötött városházi munkarenddel.”

Forrás:
Térinformatikai alkalmazások Pesterzsébeten, Dr. Szalai László, Térinformatika – online, 2010. november 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Infografika az informatikai felhőről


Az informatikai felhő váltást jelent a nagygépes-ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásnyújtástól az Internetre alapozott informatikai szolgáltatások felé. A közösen használt erőforrásokat igény szerint biztosítják. Az adatokhoz bárhonnan, bármikor hozzá lehet férni, jobb megbízhatósággal, kevesebb potenciális biztonsági kockázattal (összehasonlítva a táskagépek használatával). Valószínűleg már az olvasó is használ ilyen szolgáltatást (Gmail, VMWARE, Facebook), mivel a szolgáltatásként nyújtott szoftverek az informatikai felhőn alapszanak. Üzleti szempontból számos indokkal magyarázható az alkalmazása, a leginkább azzal, hogy nincs erőforrás fecsérlés (csak a tényleges használatért fizetnek) és gyorsan/könnyen lehet alkalmazni.

What is Cloud Computing?

Forrás:
Cloud Computing: What Is It & Why Should I Care?, Wikibon, 2010. május 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyre kevesebb cég egyre lassabban fejleszti a Linuxot

„A Linux Alapítvány szerdán közzétette szokás éves jelentését, amelyben a Linux kernel fejlesztésének és fejlesztőinek alakulását vizsgálja. Az utolsó éves kimutatásból egy dolog látszik egyértelműen: az utóbbi időben egyre kevesebb új kód kerül a nyílt forrású rendszermagba, és annak fejlesztését egyre kevesebb cég támogatja – bár ennek ellenére az új kódok abszolút többségét továbbra is a megmaradt cégeknél ezért fizetett, főállású programozók készítik.

A számok tanúsága szerint a még tavaly decemberben kiadott 2.6.32-es verzió még több mint félmillió új sort adott hozzá a megelőző változathoz, a három hónappal később megjelenő 2.6.33 már csak ennek kétharmadával – 380ezer sorral – gazdagította a Linux teljes forrásbázisát. A fél évre rá kiadott 2.6.34 esetében ez a szám 330ezerre csökkent, míg az idén szeptemberben publikált 2.6.35 már csak alig 224ezer új sort tartalmazott a megelőző verzióhoz képest.

Ugyanakkor nem arról van szó, hogy a fejlesztők az új kódok helyett inkább a hibák javítására összepontosítottak volna, hiszen a nyílt forrású rendszermagban javított hibák száma is folyamatosan csökkent a fenti időszak alatt. A 2.6.32 verzió például még 1793 hiba javítását hozta, de a 2.6.33-ba már csak kevesebb mint feleennyi: 883 hiba javítása került bele. Ez a szám aztán a 2.6.34 esetében 601-re, a 2.6.35-re pedig 228- ra csökkent.

Persze a számok alakulása egyáltalán nem meglepő ha megnézzük a kernel fejlesztésében résztvevő cégek számának változását. Hiszen míg az egy évvel ezelőtti 2.6.32-es verzió esetében még 259 különböző cég járult hozzá annak fejlesztéséhez, ez a későbbi verziók esetében 226-ra, 195-re majd 184-re csökkent.

Ennek ellenére utóbbiaktól – ti. a Linuxot támogató vállalkozásoktól, egészen pontosan az általuk fizetett fejlesztőktől – származik továbbra is a fejlesztések túlnyomó többsége, több mint 70 százaléka.”

Forrás:
Egyre kevesebb cég egyre lassabban fejleszti a Linuxot, PC Fórum, 2010. december 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az IVSZ vámszabadterületet csinálna az adatközpontokból

„Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége együttműködést vár a kormányzattól, és sürgeti a szervezet iparági stratégiai tanácsadó szerepének kialakítását. A szervezet az adatközponti és adatlogisztikai beruházásokban látja az iparágfejlesztés új területeit.

Kiemelt feladatok
Az IVSZ fontosnak tartja a kockázati tőke bevonását az iparág fejlesztésébe…Az IVSZ hosszú távú célja ezen a területen, hogy a kkv-k számára hozzáférést teremtsen a finanszírozási forrásokhoz, és saját fejlesztési terveihez illeszkedve javítsa a növekedés feltételeit.
A szervezet a távközlési iparágban kiemelt feladatnak tartja az új tartalmi szabályozás megalkotását, különös tekintettel a szerzői jogi kérdésekre. Megoldást vár a frekvenciadíjak, a spektrumgazdálkodás és a digitális átállás problémáira, illetve lépéseket javasol az internethasználat lakossági terjesztésére és a generációs szakadék csökkentésére. Az IVSZ az elektronikai szektor érdekében a beszállítói ipar fejlesztését szorgalmazza, ezen kívül felhívta a figyelmet a mérnökképzés és az azt megelőző természettudományos oktatás megerősítésének fontosságára.

Az IVSZ szerint az adatközpontok az IT szolgáltatások meghatározó színterévé váltak: az informatikai rendszerekkel szemben támasztott elvárásokat a vállalatok csak igen költségesen biztosíthatják saját megoldásokkal. Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Nyugat-Európában az adatközponti fejlesztések gátja lehet az EU által is elfogadott Kiotói Egyezmény. Mivel az adatközpontok sok energiát fogyasztanak, kiszolgálásuk igen nehézkes a kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről. Magyarország ezt a helyzetet úgy fordíthatná a javára, hogy a kvóták értékesítése helyett támogatja a nagy energiafogyasztók letelepedését.”

Forrás:
Az IVSZ vámszabadterületet csinálna az adatközpontokból, Bitport, 2010. december 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

150 millió euró távközlési hálózatok korszerűsítésére


Számos sajtótermék ismertette a Magyar Telekom hitelfelvételét. Íme a hitelt nyújtó Európai Beruházási Bank hivatalos közleménye, a projektum kicsit részletesebb leírásával:

„Az Európai Beruházási Bank (EBB) 150 millió eurós hitelt nyújt a Magyar Telekomnak távközlési hálózatok korszerűsítésére Magyarországon, a lefedettség és a minőség iránti fokozott lakossági igények kielégítésére.
Az EBB hitele mobil (3G és LTE) és vezetékes (új generációs hozzáférést biztosító „NGA”, réz és száloptikai) távközlési hálózatok bővítését, fejlesztését teszi lehetővé 2010 és 2013 között. A fejlesztés része a nagy sebességű LTE (Long Term Evolution) mobilkommunikációs rendszer kiépítése Magyarországon, a vezetékes távközlési hálózat korszerűsítésével pedig több, mint 1 millió magyarországi háztartásba juthat el akár 100 Mbit/s sebességű széles sávú adatátviteli szolgáltatás.”

Forrás:
150 millió euró távközlési hálózatok korszerűsítésére, European Investment Bank, 2010. november 25.
Magyar Telekom LTE & NGN (projektum)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csőstül jön az adat!

A kissé unalmas, szokásos webes hírek mögött bontakozik az Internet lehetőségeinek/veszélyeinek egy új megjelenési formája: az óriási adatmennyiségek (big data) világa. Az Internet elterjedése, a mobil eszközök számának sokszorozódása, a dolgok Internetének megjelenése (internetes címmel ellátott eszközök végtelen sora: hűtőgép, televízió, rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott nyakörv stb.) hihetetlen méretű adatmennyiséget hoz létre. Ehhez új eszközök kellenek (például adatbázis-kezelők), az informatikán belül új terület lesznek fontosak, megnő a statisztika és a mesterséges intelligencia jelentősége. Az elmúlt időszak hírei közül több is ehhez a kibontakozó irányzathoz tartozott.

Van egy nagyon szemléletes angol fordulat, drinking from the firehose (tűzoltócsőből inni), amely azt jelenti, hogy valamiből hirtelen túl sokat kap az ember. Innét van az, hogy egy irgalmatlan méretű adatmennyiséget generáló szolgáltatás adataihoz való hozzáférést tűzoltócsőnek hívják. Elérhetővé vált egy friss hír szerint a Twitter teljes forgalma külső cégek számára, pontosabban ennek a fele, az ára 360.000 dollár. A hozzáférést műszakilag a Firehose alkalmazásprogramozói felület biztosítja. De ez az adatmennyiség is eltörpül a mobil távközlés adattömege mellett. Az Egyesült Államokban a mobil eszközök naponta körülbelül 600 milliárd földrajzi információval ellátott műveletet hajtanak végre. Minden hívás, SMS-üzenet, e-mail és adatátvitel egyben tartalmazza a tér- és időbeli koordinátákat is (függetlenül attól, hogy a készülékben van-e beépített GPS). Számos készülék akkor is kommunikál a hálózattal, ha éppen nem használjuk.

Ez a hatalmas adatmennyiség elvileg alkalmas ara, hogy cselekvéseink előrejelzésére használják. Meg akarja tudni, hogy egy adott embercsoport hajlandó-e utazni 20 mérföldet azért, hogy egy adott boltban vásároljon? Esetleg azt is, hogy ez hogyan változik az időben? A szakértő szerint ez nem lesz probléma, természetesen az adatok anonimizálva lesznek. Ez a lehetőség nem hagyja hidegen a Google-t sem. Szerintük egy személy üzeneteiből és földrajzi helyzetéből, a mesterséges intelligencia alkalmazásával, előre lehet jelezni, hogy mit fog csinálni. Az a véleményük, hogy a legtöbb ember nem azért használja cégük szolgáltatásait, hogy a kérdéseire választ kapjon. Azt szeretnék tudni, hogy mit kell csinálniuk. Nem ők kérdeznének, hanem csak azokra a válaszokra kíváncsiak, amelyeket a Google kérdezne helyettük.

A hatalmas adatmennyiségek világába nem pusztán a mobil eszközök által generált adatok tartoznak. Jól példázza a kibontakozó irányzatot, hogy a két nagy amerikai szolgáltató, a Verizon és az AT & T, mobil hálózatához az idén már több eszköz csatlakozik, mint amennyi az előfizetők száma.

Forrás:
Big data, Wikipédia
Twitter to Sell 50% of All Tweets for $360k/Year Through Gnip, Marshall Kirkpatrick, ReadWriteWeb, 2010. november 17.
Meet the Firehose Seven Thousand Times Bigger Than Twitter’s, Marshall Kirkpatrick, ReadWriteWeb, 2010. november 18.
What is a firehose?, Quora
Az adatok tudománya, filozófia és nyelvészet, Varjú Zoltán, Számítógépes nyelvészet blog, 2010. szeptember 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szingapúrban mobil fizetési szolgáltatást fognak indítani

Az illetékes szingapúri kormányzati szervezet együttműködésre hívta az érdeklődő cégeket, hogy platformot fejlesszenek ki a mobil fizetések számára. Ez része lesz a kormány Következő Generációs Elektronikus Fizetési Programjának, melynek célja a mobil fizetések alkalmazásnak felgyorsítása a közeli rádiókommunikációs technológia használatával. A tervezett intézkedés biztonságos, interoperabilis és méretezhető, közeli rádiófrekvenciás kommunikációt alkalmazó infrastruktúrát fog létrehozni, amely nyílt és költséghatékony eszközöket biztosít a szolgáltatók számára, hogy bármely mobil előfizető számára közeli rádiófrekvenciás kommunikáción alapuló szolgáltatást nyújtsanak.

2009. februárjában kormányzati szervezetek és az üzleti szféra vállalatai megállapodtak a mobil fizetésekhez szükséges biztonságos infrastruktúra (Trusted Third Party – TTP) kialakításában. Ennek segítségével a felhasználók bármely szolgáltató szolgáltatásait igénybe vehetik. Abban is segít a megállapodás, hogy a párhuzamos ráfordításokat meg tudják előzni. Tavaly november óta közeli rádiókommunikációt alkalmazó fizetési terminálok hálózatát telepítik nyilvános helyeken és üzletekben mindenütt Szingapúrban. 2012 első negyedében fog indulni az első kettő mobil fizetési szolgáltatás, továbbiak megjelenése várható a rákövetkező 12 hónapon belül. A cél 30.000 előfizető elérése két éven alatt.

Forrás:
Singapore to launch mobile payment services, Robin Hicks, FutureGov Asia Pacific, 2010. november 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az elektronikus jegyrendszer viszontagságai

„Európa közösségi közlekedését régóta támogatják elektronikus jegyrendszerek. Először mágnescsíkos menetjegyek jelentek meg, később kialakultak az első érintkezős, majd érintkezés nélküli, chipes kártyákat alkalmazó e-ticketing eljárások. Magyarország is régóta erőlködik ilyesmi bevezetésével, de a jelek szerint sem a MÁV, sem a BKV nem él a lehetőséggel.

De megtérül-e egyáltalán bármely közlekedési vállalatnak az elektronikus jegyrendszer kialakítása? Nos, meg kell vizsgálni, hol és mennyire éri meg a szolgáltatónak a közlekedési kártya bevezetése, s ennek során értékelni kell a különböző jegytípusokat és -technológiákat, a jegyértékesítési módokat stb. Az egyik közlekedési szolgáltatónál két évvel ezelőtt elvégzett értékelés azt mutatta, hogy a befektetés viszonylag rövid távon, 3–5 év alatt megtérül, többek között azzal, hogy az új eljárás folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé – ami minimálisra csökkentheti a bliccelők arányát –, illetve megszünteti a készpénzkezelést – mondja Béndek Péter, a Stratis partnere. Az sem utolsó szempont, hogy jelenleg a különféle jegytípusok és értékesítési csatornák fenntartási költsége csaknem akkora, mint a jegyértékesítésből származó bevétel – s ekkor még nem beszéltünk magáról a szállítási szolgáltatásról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltató – a saját szemszögéből – lényegében ingyen szállítja az utast.

A fizikai jegy értékkel bíró vagyoni eszköz, ezért kezelésére különleges figyelmet kell fordítani. Az elektronikus jegyre ez nem jellemző, ugyanakkor a jegylogisztika egy csatornába terelhető, így bevezetése már egy közlekedési vállalat esetében is megtérül.

Léteznek olyan elemek, amelyeket közösen lehetne kialakítani. Ilyen például, hogy az egyik társaság kártyájával lehetne közlekedni a másik társaság járművein is – ez az együttműködési képesség egyébként európai uniós irányelv is. Az előírt együttműködési és technológiai szabványok viszont növelik a vásárlóerőt is, ami pozitív hatással lehet a technológia beszerzési árára és működtetési költségeire.

Az is csökkentené a költségeket, ha a közös folyamatok – a tranzakció-elszámolás, kártya- és termékmenedzsment, ügyfélszolgálat – egyetlen, központi helyen bonyolódnának. Mindebből egységes, országos modell kerekedne ki, ha az érintett felek a rövid távú megtérülés tudatában rábólintanának az egyszeri, nagy összegű beruházásra. ”

Forrás:
Chipkártyák és gorillák, Mártonffy Attila, 2010. november 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Összefognak az infokommunikációs klaszterek

„Közös fórumot hoztak létre az infokomunikációs technológia (IKT) iparág akkreditált innovációs klaszterei. Az erről szóló megállapodást Miskolcon, az ITrend2010 konferencián írta alá öt szervezet. A Magyarország „high-tech krémjét” képviselő infokommunikációs klaszterek nemcsak innovációs menedzsmenttudást és kapcsolatokat osztanak meg egymással, hanem közös fejlesztéseket is indítanak a jövőben.

Az Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter, az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter, a Mobilitás és Multimédia Klaszter, a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter és a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter együttműködési megállapodást írtak alá, melynek eredményeként megalakult az „Akkreditált Infokommunikációs Klaszterek Fóruma”.

A megállapodás célja, hogy a hazai IKT-szektor innovatív kis- és közepes vállalatait összefogó innovációs szervezetek megosszák egymással legjobb gyakorlataikat és közös fejlesztésekbe kezdjenek.”

Forrás:
Összefognak az infokommunikációs klaszterek, IT café, 2010. november 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tudásra és az innovációra kell építen

„Tovább kell erősíteni a Regionális Egyetemi Tudásközpontok szerepét, mert hitelesek a külvilág előtt, ezért jóval könnyebben tudják hazánkba vonzani a külföldi tőkét, mint az ismeretlen vállalkozások.
Több tízmilliárd forint állami támogatással alakultak meg az elmúlt években a Regionális Egyetemi Tudásközpontok a Pázmány Péter-program keretében. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatainak célja az volt, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, s ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére. A tudásközpontok vezetői egy tegnapi konferencián összegezték tevékenységüket a Parlamentben.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára a konferencia elején jelezte: a kormány kitörési pontként kezeli a kutatás-fejlesztést és az innovációt, s ez hazánk januártól esedékes uniós elnökségének idején is hangsúlyt kap. Közölte, a cél az, hogy létrejöjjön egy közép-európai ipari innovációs mag, hazánk részvételével. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár szerint hazánknak egy szűk évtizeden belül Közép-Európa legversenyképesebb államává kell válnia. Ehhez a magas hozzáadott értékű munkán át vezet az út, a magyar gazdaság ugyanis nem alkalmas a tömegtermelésre.”

Forrás:
A tudásra és az innovációra kell építeni, Kiss Gergely, Magyar Hírlap, 2010. december 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A digitális kormányzati cselekvés jó kormányzása: Hogyan fordítsuk a lehető legjobban a javunkra az infokommunikációt?


Spanyolország nemzeti, információs társadalmi stratégiája, az Avanza Terv, erős ösztönzést adott az információs társadalom ügyének, több mint 9 milliárd eurót fektetve be különböző forrásokból.

Vajon ezek a fontos ráfordítások hozzájárultak-e a szélesebb értelemben vett társadalmi célokhoz, mint a közszektor modernizációja, az állampolgári bizalom növelése, munkalehetőségek teremtése, a gazdasági reform támogatása, az állampolgárok jólétének növelése és az igazságosság támogatása? A jelentés lajstromba veszi a Terv legfontosabb eredményeit és a megoldandó feladatokat, figyelemmel arra is, hogy a következő szakasza (2010-2015) hogyan tudja legjobban szolgálni a társadalom érdekeit. Különösen azt vizsgálták, hogy az Avanza Terv hogyan segítette az állampolgárok, vállalkozások és a közigazgatás integrációját a tudásgazdaságba. A vizsgálat szerint a következő területeken kell folytatni a megkezdett munkát: az IKT-eszközökhöz használata (és hozzáférés), az IKT-szektor növekedése, az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése.

Spanyolország és más OECD-országok tapasztalata szerint a hatékony politikai és irányítási feltételek megteremtése az információs társadalmi politikák sikerében megkerülhetetlen. A stratégiák hatásfokának javítása előfeltételezi ezeknek a feltételeknek folyamatos javítását. Ez lehet a potenciális koordinációs problémák feltárása; annak biztosítása, hogy a politikai cselekvés szakaszai a stratégiai célokat követik; vagy az értékelés és felügyelet javítása stb. Az Avanza Tervet esettanulmányként használva a tanulmány ezen tényezők fontosságára mutat rá a hatások és a ráfordítások hatékonyságának maximalizálása érdekében.

Forrás:
Good Governance for Digital Policies: How to Get the Most Out of ICT . The Case of Spain’s Plan Avanza, OECD Publishing, 220 oldal, ISBN: 9789264031104, 2010. november 2. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról

„A Kormány az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósítása érdekében
1. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a minisztériumokkal folytatott egyeztetéseket követően, a minisztériumok iratkezelési szabályzatainak elkészítéséhez adjon ki Minta Iratkezelési Szabályzatot, Irattári Tervet és Iratminta-tárt;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: azonnal
2. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy végezze el az egyes minisztériumok iratkezelésének pontos és részletes felmérését;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2010. november 30.
3. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert a tárgykör szabályozási környezetének felülvizsgálatára;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2010. november 30.
4. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2. pont szerinti felmérés
eredményeinek felhasználásával, a 3. pontban elvégzett szabályozási felülvizsgálat eredményeire tekintettel, végezzék el a Pilot rendszer Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban történő indításához szükséges feladatokat;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2011. január 31.
5. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az érintett minisztériumok
közreműködésével gondoskodjanak az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer ütemezett bevezetéséről az érintett minisztériumokban.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, belügyminiszter, külügyminiszter, nemzeti erőforrás miniszter, nemzetgazdasági miniszter, vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2012. december 31.

6. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny 175. szám, 2010. november 17. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

Forrás:
Magyar Közlöny, 2010/181. szám, 2010. november 29. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

Forrás:
Magyar Közlöny, 2010/181. szám, 2010. november 29. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A belügyminiszter 16/2010. (XI. 26.) BM utasítása a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszeréről

Forrás:
Hivatalos Közlöny, 2010/99. szám, 2010. november 26. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A vidékfejlesztési miniszter 11/2010. (XI. 26.) VM utasítása a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról

Forrás:
Hivatalos Közlöny, 2010/99. szám, 2010. november 26. (pdf)
valamint
A Földmérési és Távérzékelési Intézet alapító okirata, ugyanott

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.