Skip to main content

Találat: adatmegjelenítés

Magyarország Nemzeti Atlasza 1989

„Az MTA Szentágothai János elnöksége idején, 1983-ban – az 1967-es atlaszhoz hasonlóan kormányzati támogatással, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való összefogásban – határozta el az MNA újabb kiadását. Az atlasz 6 éves munka eredményeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet irányításával, Pécsi Márton igazgató, szerkesztőbizottsági elnök vezetésével, 87 (túlnyomórészt) állami intézmény, szervezet és 183 szerző, szerkesztő közreműködésével a rendszerváltozás előtti pillanatban, 1989-ben jelent meg. A korábbihoz képest terjedelmében közel négyszeresére nőtt, 395 oldalas, 29 x 43 cm-es méretű, egyetlen kötetben megjelent atlasz a külvilág...

Részletek

Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel

„A BME Smart City Budapest kurzus hallgatói november végén mutatták be kreatív grafikai megoldásokon keresztül a Józsefváros hat közterén végzett terepmunka és a Belügyminisztériumtól származó bűnözési adatok elemzésének eredményét. A Lechner Tudásközpont szakmai támogatásával valósul meg a „Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel” projekt, melynek keretében a kurzus eredményeinek felhasználásával az év végéig egy tudományos munka, 2017. december 31-ig pedig egy webes térinformatikai alkalmazás készül a Belügyminisztérium számára. A fejlesztés a rendelkezésre álló bűnözési és gazdasági-társadalmi adatok komplex elemzésével támogatja a rendőri szervek munkáját. A...

Részletek

Okos város a BME Urbanisztikán

„Smart City Budapest angol nyelvű kurzus indult a BME Urbanisztika Tanszékén. A hallgatók egyetemi munkájuk során a Józsefváros hat közterén gyűjtött adatokat vetik össze az ORFK adatbázisával. November 25-én a félév kutatásának eredményeit térképek és kreatív grafikai megoldások segítségével mutatják be a Lechner Tudásközpontban. A BME Urbanisztika Tanszékén Rab Judit és Vadász Nóra, a Lechner Tudásközpont okos város szakértőinek vezetésével indult Smart City Budapest angol nyelvű kurzus keretében a tanulók a bűnmegelőzés építészeti eszközeinek megismerése mellett betekintést kapnak az adatok térinformatikai elemzésének,...

Részletek

Nyílt adatos jó gyakorlatok és civil szervezetek költségvetésének közérthető közzététele

„Nyílt adatos jó gyakorlatokról és a közérthető civil költségvetés közzétételének és elterjesztésének lehetőségeiről gondolkodtunk közösen 2016. október 4-én a SZTAKI-ban megrendezett Budapest Open Knowledge Meetupon. Micsik András elmondta, merre halad, illetve milyen jó gyakorlatokat szült eddig a nyílt adatok használata, elfogadása itthon, illetve más országokban. A lezárult Share-PSI (közadatok megosztása) projekt keretében született “jó gyakorlat gyűjtemények” közül a Data on the Web Best Practices a technikai, míg a Share PSI-Best Practices inkább a szervezési kérdésekben próbál iránymutatást nyújtani. Megnéztünk néhány sikeres külföldi...

Részletek

Társadalmi adatok ábrázolása háromdimenziós térképen az Országos Fejlesztési Tervezést Támogató Rendszer (TETA) segítségével

„Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését. A gyermeknépesség eltartottsági rátája a lakosság életkor szerinti megoszlását fejezi ki számszerűen, a gyermekkorúak (0-14 év között) létszámát az aktív korúakéhoz (15-64...

Részletek

A mi pénzünk. Mire költik az adóforintjainkat?

„...Saját munkánk során gyakorta szembesültünk azzal, hogy nincs egy olyan, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, mely tartalmazná a Magyar Állam költségvetési adatait. A mindenkori költségvetésről tájékozódhatunk az adott évi költségvetési törvényben, majd a rákövetkező évben a zárszámadásról szóló törvényben. Az azonban igen nagy kihívás, hogy a tervezett és a tényleges bevételeket és kiadásokat egységes, átlátható módon, nem intézményi (ún. “költséggazda”) szintű, hanem a kiadások funkciója szerinti bontásban megismerhessük. Arról, hogy a befizetett adóforintjainkból többet költenek-e autópálya-építésre, mint kórházakra – vagy fordítva, csak több éves...

Részletek
Page 4 of 4 1 3 4