Skip to main content

Találat: digitális átállás

Kérdések és válaszok a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentésről – Európai Bizottság

„Mi a kapcsolat a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) és a 2030-ig tartó digitális évtized között? Az elmúlt évtizedben a Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató révén folyamatosan nyomon követte a tagállamok éves digitális teljesítményét. A DESI éves jelentései országprofilokat és összehasonlításokat tartalmaztak, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy azonosítsák az erősségekkel és gyengeségekkel rendelkező területeket. A „Digitális évtized 2030” szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozat új szerepet szán a DESI-nek. A DESI immár beépül a...

Részletek

Szervezett fellépésre van szükség az Európai Bizottság szerint a digitális átállás előmozdítása érdekében

„A digitális évtized helyzetéről szóló, ma közzétett első jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon. A jelentés négy fő pillérre összpontosítva értékeli az EU teljesítményét Európa 2030-as célkitűzései és célértékei tekintetében: e négy pillér a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitalizációja, ezen belül a mesterséges intelligencia használata és a közszolgáltatások digitalizálása. A jelentés továbbá nyomon követi azt is, hogyan...

Részletek

A digitális átalakulás mozgatórugói és eredményei a közszektorbeli szolgáltatások esetében

„A kormányok átalakítják működésüket, hogy a digitális technológiákra alapozva jobb minőségű, átláthatóbb, hatékonyabb, az állampolgárok igényeit jobban kielégítő közszolgáltatásokat hozzanak létre. Ezt a folyamatot hívjuk digitális átállásnak. Ugyanakkor a tanácsadó cégek jelentésein kívül csak korlátozott számú tanulmány vizsgálja azt, hogy a közszféra vezetői jelenleg hogyan azonosítják a digitális átalakulást saját napi gyakorlatukban, hogyan valósítják meg a digitális transzformációs projekteket, és melyek a várható eredményeik. A cikk egy esettanulmány keretében vizsgálja, hogy a közszolgálati vezetők mit várnak el a digitális átalakítási projektektől, valamint...

Részletek

Az EU Tanácsa kulcsfontosságú szakpolitikai programot fogadott el az EU digitális transzformációja céljából

„A Tanács elfogadta „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai programot, amely biztosítja, hogy az Európai Unió az uniós értékekkel összhangban elérje a digitális transzformációra irányuló célkitűzéseit. A határozat célja, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat szolgáló inkluzív és fenntartható digitális politikákkal megerősítsük az EU digitális vezető szerepét. E célból meghatározza azokat a konkrét digitális célokat, amelyeket az EU és tagállamai az évtized végéig a következő négy területen el kívánnak érni: a digitális készségek és az oktatás megerősítése biztonságos és...

Részletek

Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája

„Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni két, egymással látszólag teljesen szemben álló gazdaságpolitikai célt: a digitális transzformáció és ipar 4.0 előrelendítésének, illetve az inkluzív fejlődés biztosításának céljait. Kiindulásképpen rámutatunk arra, hogy napjainkban az inkluzív gazdasági kormányzás iránti igény sokkalta nagyobb, mint azt a szakma valaha is gondolta volna. Ennek belátásához a tanulmány először felfejti a manapság elharapódzni látszódó populizmus és az európai inkluzív növekedés közötti komplex kölcsönhatást. Ezután a sok tekintetben Európa jövőjét megtestesítő Japán digitális átalakulására és...

Részletek

Robotizált államigazgatás – Új dimenzióba helyezik a közigazgatási tevékenységet

„Az adatbiztonság és az integrálhatóság az államigazgatás számára fejlesztett mesterségesintelligencia-megoldások két talpköve. A technológia révén az egyszerűbb ügyek emberi beavatkozás nélkül is elintézhetők lesznek, mondja Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. – Igazából nem is kérdés, hogy szükség van-e a mesterséges intelligenciára az e-közigazgatásban. De milyen tényezőkre kell figyelni az alkalmazásánál, mi nehezítheti az MI-re alapuló megoldások bevezetését? – A Belügyminisztérium által felügyelt szolgáltatásoknak a mesterséges intelligencia legkorszerűbb vívmányaival való ötvözésével lehetővé válhat meghatározott közigazgatási folyamatok teljes automatizálása. Ezen elemek (arcelemzésen...

Részletek

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

„ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában? A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A mai javaslatok a következőkön alapulnak: A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének...

Részletek

Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a nagyszabású helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát. Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás valamennyi tagállam számára fenntartható, egyenletes, inkluzív és méltányos legyen, az Európai Bizottság egy új helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU Eszköz létrehozását javasolja, amely egy erőteljes, korszerű és átdolgozott hosszú távú uniós költségvetésbe ágyazódik. A Bizottság továbbá ismertette 2020. évi kiigazított munkaprogramját, amely kiemelten kezeli az európai helyreállításhoz és rezilienciaépítéshez szükséges intézkedéseket. A koronavírus velejéig megrázta Európát és a világot, próbatétel elé állítva az egészségügyi...

Részletek

A fémiparban az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek

„Bár egyre jelentősebb a fémiparban alkalmazott robotok aránya, úgy tűnik, az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek – derült ki a Világgazdaság körképéből. A kis- és középvállalkozások fő fejlesztési csatornája a Gazdaságfejlesztési és inno­vációs operatív program (Ginop), amelynek a 2014–2020-as uniós ciklusban eddig 115 millió forint az átlagos támogatási igénye. Ám, miután az irányító hatóság csak a beérkezett pályázatok 64 százalékát hagyta jóvá, az odaítélt forrás alapján 146 millió forintra...

Részletek

Az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázatai: káros az elsietett digitális átállás

„A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik. A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de...

Részletek
Page 2 of 4 1 2 3 4