Skip to main content

Találat: digitális bölcsészet

Adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói

„Negyvenöt, az iskolai irodalom oktatásban szereplő magyar költő művei szerepelnek az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéke által létrehozott Verskorpusz című adatbázisban, amelyet a hallgatók és kutatók mellett az irodalomtanároknak is ajánlanak a készítők. A versek rímeit, ritmusait és más rejtett tulajdonságait feltáró, szabad hozzáférésű adatbázis forrása a Magyar Elektronikus Könyvtár számos, szerzői jogi védelem alatt már nem álló gyűjteménye. A korpusznyelvészet összegyűjti az adott nyelvterületről a szövegeket, különféle szempontok alapján annotálja, vagyis felcímkézi azokat, majd a nyelvi jellemzők közötti keresések révén tár fel...

Részletek

1956 – történelem röplapokon

„„1956 – történelem röplapokon” címmel újabb, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető digitális tartalomszolgáltatással jelentkezett hazánk nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. A 2020. október 23-án elindított adatbázis a forradalom és szabadságharc idején keletkezett röplapokból és szöveges plakátokból kínál bőséges válogatást. Nemzeti történelmünk megismeréséhez komoly segítséget nyújtanak a röplapok és a szöveges plakátok. Léteztek olyan történelmi korszakok, hirtelen változásokat hozó időszakok, amelyeknek szükségszerű produktumai a szerény eszköztárral, gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok voltak. Segítségükkel az események szinte teljes históriája tetten érhető, hiszen nélkülözhetetlen eszközei...

Részletek

Csaknem ezer, 17-18. századi térképet tett szabadon hozzáférhetővé az OSZK a „Földabrosz” nevű új szolgáltatása keretében

„„Földabrosz” nevű most induló és folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt. Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon...

Részletek

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Részletek

Digitális Jólét Program Kiválósági Központ jön létre az ELTE-n

„Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora és dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről. A megállapodás révén a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Kiválósági Központtal gazdagodik. „A Digitális Jólét Program szakmai elemző tevékenységét eddig is a magyar felsőoktatási intézmények hangsúlyos bevonásával valósította meg, ezzel előmozdítva az intézmények nemzetközi szinten is értelmezhető szakosodását és specializálódását bizonyos digitalizációval összefüggő témakörökben” – mondta dr. Gál András Levente,...

Részletek

Erdélyi Digitális Tudománytár: több százezer oldalnyi sajtótermék és könyv érhető el

„Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. „Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni” – mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke. Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a...

Részletek

Digitális bölcsészet: új alapszak indulhat a felsőoktatásban

„A bölcsészképzés fejlesztési lehetőségeiről készített és küldött el szakmai anyagot a humántárcának az országos hallgatói képviselet. A diákok egyebek mellett az iskolapszichológusi szakemberhiányra hívták fel a figyelmet, és egy új szak bevezetését is szorgalmazzák. A digitálisbölcsészet-képzés bevezetése az Emmi szerint is áttörést hozhat a felsőoktatásban. Elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a bölcsészettudományi képzések fejlesztését célzó javaslatcsomagját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – tudatta lapunkkal a diákképviselet. A felsőoktatási érdekképviselet szakmai anyaga elsősorban a digitalizáció lehetőségeire fókuszál, amely a humán tudományok...

Részletek

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – a Digitális Légifelvétel Archívumról

„„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írja Radnóti Miklós otthonunkról, Magyarországról. A fentrol.hu oldalon lassan öt éve kalandozhatunk hazánk érdekes, vagy szívünknek kedves tájain légi felvételek segítségével. Gondolta volna bárki, hogy a hazai vadállomány felmérésében segítséget adhatnak a repülőgépről készített felvételek? Vagy hogy milyen jó szórakozás a véletlennek köszönhetően rögzített pillanatok között olyat találni, ami valamiért különleges, mint a Parlament árnyéka a Dunán, az épülő Erzsébet híd, vadászgépek felülnézete, vagy éppen egy működő körhinta egy település főterén? Az egykori...

Részletek

Csaknem tizenkétezer órányi népzenét tett közé az MTA Zenetudományi Intézete

„A magyar népzene kutatásának története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre. Csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Zenetudományi Intézetének népzenei Hangarchívumából. Richter Pál, az MTA BTK ZTI igazgatója felidézte, hogy a magyar népzene kutatásának a története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre. Nyomában Bartók Béla, Kodály Zoltán és követőik...

Részletek

Köztünk élő építészet – online térképen több mint 200 budapesti és vidéki épület története

„Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a keszthelyi Festetics-kastély, a Pécsi Nemzeti Színház és a gyulai Várfürdő fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve. Egy épület nem határozható meg csupán egy házszámmal, minden háznak története van: tudta például, hogy az ország egyik első vasbeton szerkezetű épülete az Erzsébet-kilátó volt, a ferencvárosi Dandár-fürdő 1930-ban 24 kádas tisztasági fürdőként kezdte meg működését, a tihanyi Rege Cukrászda pedig az 1960-as...

Részletek
Page 3 of 8 1 2 3 4 8