Skip to main content

Találat: Európai Unió — tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Európa a mesterséges intelligencia kontinense lesz – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság ma közzétette az „MI-kontinens” cselekvési tervet, melynek célja, hogy globális vezető szerephez juttassa Európát a mesterséges intelligencia terén. Amint azt Ursula von der Leyen elnök felvázolta a 2025. februári, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépésről szóló párizsi csúcstalálkozón, ez az ambiciózus kezdeményezés az MI-innováció és az MI-alkalmazások felgyorsításának nagy teljesítményű motorjává kívánja tenni Európa erőteljes hagyományos iparágait és kivételes tehetségbázisát. A mesterséges intelligencia terén betöltött vezető szerepért folyó verseny korántsem ért véget. Az MI-környezet dinamikus az EU-ban, legyen szó élvonalbeli...

Read more

Európai Bizottság: 1,3 milliárd euró a mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra és a digitális készségekre – Digitális Európa (DIGITAL) 2025–2027

„A Bizottság a mai napon elfogadott, a Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramján keresztül 1,3 milliárd eurót különít el az Európa jövője és a kontinens technológiai szuverenitása szempontjából stratégiai fontosságú kritikus technológiák bevezetésére. A munkaprogram a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésére, valamint a vállalkozások és a közigazgatás általi alkalmazására, a felhőre és az adatokra, a kiberrezilienciára és a digitális készségekre összpontosít. Konkrétabban, a DIGITÁLIS munkaprogram fő prioritásai a következők: A generatív MI-alkalmazások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása, többek között az egészségügyi és a...

Read more

Új európai partnerségek ösztönzik az innovációt a fejlett anyagok, textíliák és fotovoltaikus rendszerek terén

„A Bizottság kulcsfontosságú lépést tett Európa technológiai vezető szerepének és fenntarthatósági céljainak előmozdítása felé azáltal, hogy három új európai partnerséget hozott létre a fejlett anyagok, a textilipar és a fotovoltaika területén. A Horizont Európa keretében létrehozott partnerségek ösztönözni fogják a növekedést, a fenntarthatóságot és a rezilienciát, hozzájárulva egy erős, inkluzív és globálisan versenyképes Európához. A Horizont Európa 2025–2027-es időszakra szóló stratégiai tervében alapvető fontosságúként azonosított három partnerség a következő: Európai partnerség a fotovoltaikus innovációért: Meg fogja erősíteni Európa pozícióját a globális fotovoltaikus iparban,...

Read more

Az Európai Bizottság üdvözli az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget támogató nagy nyelvi modellek létrehozását

„A Bizottság üdvözli az Alliance for Language Technologies European Digital Infrastructure Consortium (ALT-EDIC) és a Language Data Space (LDS) létrehozását. A nagy nyelvi modellek képzéséhez szükséges európai nyelvi adatok hiányának kezelésére irányuló projektek célja, hogy Unió-szerte forradalmasítsák a többnyelvű mesterségesintelligencia-rendszereket. Azáltal, hogy az EU valamennyi nyelvén kínálnak szolgáltatásokat, a kezdeményezések célja a nyelvi akadályok lebontása, jobb és hozzáférhetőbb megoldásokat kínálva az EU-n belüli kisebb vállalkozások számára. Ennek az erőfeszítésnek nemcsak az a célja, hogy megőrizze az EU gazdag kulturális és nyelvi örökségét...

Read more

Megjelent a mesterséges intelligenciára vonatkozó, általános célú uniós gyakorlati kódex harmadik tervezete

„Az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexét kidolgozó munkacsoport elnökei és alelnökei bemutatják a kódex harmadik tervezetét. Ezzel kezdetét veszi az utolsó szerkesztési forduló, mivel a kódexet az érdekelt felek e javaslatra adott visszajelzései alapján véglegesítik. Az előző két tervezethez képest a kódexnek ez a változata ésszerűbb szerkezetű, finomított kötelezettségvállalásokkal és intézkedésekkel. A tervezet a magas szintű kötelezettségvállalások tömör listáján alapul, és részletesebb intézkedéseket tartalmaz az egyes kötelezettségvállalások végrehajtására. Ezek a következők: 2 kötelezettségvállalás az átláthatósággal és a szerzői joggal kapcsolatban az...

Read more

Arányos kutatásfinanszírozásra van szükség az Európai Unió új költségvetésében

„Az európai kutatásfinanszírozás jövője szempontjából fontos a keretösszeg növelése, az adminisztráció egyszerűsítése és az eljárások gyorsítása, azonban a forráselosztási aránytalanságok ennek ellenére is alááshatják Európa hosszú távú innovációs kapacitását. Az Európai Bizottság február 12-én közzétette az új hétéves uniós költségvetésről szóló közleményét. Egy héttel később, február 19-én az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) jelentést fogadott el, amelyben jelentősen magasabb költségvetést és egyszerűsített finanszírozási mechanizmusokat követel a következő, 10. kutatási keretprogram (FP10) számára, amely jelenleg Horizont program néven fut. Az Európai Parlament...

Read more

Álmok kontra Realitás: 0:1 avagy EuroStack – a digitális szuverenitás európai alternatívája

„EuroStack – A digitális szuverenitás európai alternatívája A Bertelsmann Alapítvány kiadásában a CEPS, a Mercator Alapítvány és a UCL IIPP támogatásával Prof. Francesca Bria, Prof. Paul Timmers és Dr. Fausto Gernone vezető szerzők tollából jelent meg a múlt hónapban az EuroStack – A digitális szuverenitás európai alternatívája c. 128 oldalas javaslat. A vezető összefoglalóban a szerzők így határozták meg a javaslat célját: „Az EuroStack kezdeményezés több mint egy technológiai program, politikai keretként szolgál, amelynek célja, hogy biztosítsa Európa jelentőségét és vezető szerepét a globális digitális...

Read more

Uniós Tiszta Ipari Megállapodás: vajon az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

„Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze. Mivel az Ursula von der Leyen-féle Bizottság zászlóshajó projektjét, az Európai Zöld Megállapodást több oldalról is érték kritikák; a számlájára írták többek között az energiaárak növekedését és az európai ipar versenyképességének romlását, von der Leyen a tavaly...

Read more

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról (Clean Industrial Deal)

„ Miért van szükség a tisztaipar-megállapodásra? Az EU-nak egyszerre három kihívással kell sürgősen foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a versenyképességgel és a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséggel. A dekarbonizáció kulcsfontosságú e kihívások kezeléséhez. Amint azt a Draghi-jelentés is jelzi, a dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugóivá válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba. Ezért Európának olyan átalakító erejű üzleti tervre van szüksége, amely egyetlen átfogó növekedési stratégia keretében kezeli az éghajlattal, a körforgásos jelleggel és a versenyképességgel kapcsolatos...

Read more

Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal): a versenyképesség és a dekarbonizáció előmozdítása az Unióban

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a tisztaipar-megállapodást, az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott ambiciózus üzleti tervet. A terv felgyorsítja a dekarbonizációt, miközben biztosítja az európai gyártókapacitások jövőjét. A magas energiaköltségekkel, a kiélezett és gyakran tisztességtelen globális versennyel szembesülő európai iparnak sürgős támogatásra van szüksége. A tisztaipar-megállapodás a dekarbonizációt az európai ipar növekedésének hajtóerejévé teszi. Ez a keretrendszer előmozdítja a versenyképességet, mivel garanciát és kiszámíthatóságot nyújt a vállalatok és a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy Európa továbbra is elkötelezett marad...

Read more
Page 1 of 3 1 2 3