Skip to main content

Találat: földrajztudomány

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs...

Részletek

Megkezdődött a 10. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás a Debreceni Egyetemen (2019. május 23-május 24.)

„A rendezvényen Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára Nemzeti birtokrendezés címmel ismertette a földügy aktuális feladatait. A helyettes államtitkár a Nemzeti Birtokrendezésről szóló törvényjavaslat azon elemeiről beszélt, amelyeknek számos térinformatikai, térképészeti, földmérési vonatkozása lesz, ezért a konferencia témája szempontjából releváns. Kiemelten foglalkozott előadásában az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása kapcsán tervezett jogalkotói lépésekkel és a várható térinformatikai feladatokkal. A közel 200 résztvevő számára bemutatta még a részarány-földkiadás lezárása kapcsán az Agrárminisztérium által javasolt megoldásokat, valamint az állami földvagyon hasznosításának, az...

Részletek

Rurális innováció? A vidéki önkormányzatok szerepe a megújuló energiák hasznosításában

„...A hazai vidéki területek nagy része ma számtalan kihívással, konfliktussal és problémával kénytelen szembenézni. Gazdasági stagnálás, sokszor leszakadás, elöregedő népesség, a fiatalok elvándorlása jellemzi. Kedvezőtlen a vállalkozói-üzleti környezet, nem jellemző a tudásalapú társadalom. Az innovációs miliő is gyenge, nincs megújulás, nincs fejlődés, nincs siker, nincs kiút. Vagy mégis? Alapvetően úgy gondolom, hogy az újítási képesség jelen van vidéken. Erre számos jó példát, jó gyakorlatot látni. Új fejlődési pályák jelennek meg a rurális térségekben, új ötletek öltenek testet, elindítva a vidéki településeket és...

Részletek

A Térstatisztikai Műhely alakuló ülése a KSH-ban

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a területi kutatásokkal foglalkozó egyetemi tanszékek, doktori iskolák, valamint kutatóintézetek részvételével 2019. március 21-én megalakult a Térstatisztikai Műhely. Célja a szakmai párbeszéd erősítése, továbbá a KSH és a kutatók közötti együttműködés elmélyítéséhez keret biztosítása. A KSH eddig 23 partnerintézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, de nyitott a műhelyhez később csatlakozni szándékozó intézmények számára is. Az alakuló ülésen résztvevőknek a KSH lehetőséget adott a területi kérdésekkel foglalkozó tevékenységei – ezen belül adataival, módszertanával, felméréseivel, kiadványaival kapcsolatos tapasztalatok –...

Részletek

Digitális átalakulás és fenntarthatóság

„A cikk a technológiai fejlődés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak örökzöld kérdését helyezi nagyító alá a digitális átalakulás – vagyis az új műszaki-gazdasági paradigmát ígérő technológiai változások – szempontjából. A szakirodalom szisztematikus feltérképezésével számba veszi a digitális átalakulás környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait, a technológiaoptimista környezetgazdászok és a pesszimista ökológiai közgazdászok érveit, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban paradigmaváltást jelent-e a digitális átalakulás a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Megállapítja, hogy bár az új technológiák segítségével nagyobbat léptünk előre, mint valaha, a környezeti fenntarthatóság...

Részletek

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása

„Legutóbb 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban hagyományosan kormányzati támogatással jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA). Az atlasz elkészítését akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban. Most Lovász László elnöksége alatt 18 szerkesztő, 140 fejezetszerző, 219 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor munkája eredményeként készült el az új kiadás, amelynek első kötetét szeptember 27-én mutatják be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. Újdonságot jelent, hogy az MNA 2018-tól megjelenő kötetei nem csupán Magyarországra, hanem...

Részletek

A kelet-európai (város)tervezés skóciai szemmel

„Cliff Hague brit várostervező angolszász szemmel ismerhette meg a kelet-közép-európai régióban kizárólagosan működő fizikai tervezés problematikusságát. Láposi Roland vele készített interjújából azonban az derül ki, hogy a településtervezés hatékony, humánus és inklúzív formája nehezen fellelhető, bármerre is járunk a világon. A szöveg iránymutatóként szolgálhat egy hosszú út első lépéséhez. ... CH: Ahogy én látom, a kelet-európai országokban az 1990-es éveket megelőzően sok minden a hierarchián alapult, ahogy Szelényi Iván egyik könyvében írja – pont itt van a polcomon "Az értelmiség útja az...

Részletek

Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából

„A vidéki területek felzárkóztatása mind Európában, mind hazánkban az egyik legfontosabb fejlesztési és társadalompolitikai kérdés. Azonban a vidékről alkotott tudományos felfogások, szakmai elképzelések, felmerülő problémák és ebből következően a fejlesztési célok is országonként, régiónként eltérők lehetnek, így az egyedi kihívásokra nehéz egységes válaszokat adni. Kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben alkalmazott uniformizált elvek és merev szabályozási keretű támogatási rendszerek, illetve a kialakult fejlesztési gyakorlatok hazánkban nem jártak sikerrel. Nem vitatjuk, hogy számos területen születtek eredmények és a vidékiség sok szempontból...

Részletek

A francia területfejlesztés változó paradigmái

„A disszertáció célja, hogy igazolja azt a tézist, amely szerint az eredetileg egydimenziós centrum-periféria viszony keretében zéró összegű játszmaként koncepcionált, hagyományosan antipárizsi és antiurbánus szemléletű tradicionális francia területfejlesztési politika beavatkozásai közvetve és közvetlen módon nem a Párizs kontra francia sivatag „megoldhatatlan probléma” megszüntetéséhez, hanem többszintű centrum-periféria pozíciókat generáló, korlátozott számú befolyásos nagyváros hálózatos kapcsolatai mentén definiált szigetvilág (Veltz 2005) vagy oázis-gazdaságok (Benko 1998a) megjelenését/konszolidációját támogatják. A politique d’aménagement du territoire, a 20. század közepétől alkalmazott területfejlesztési akciók és praxisok sokaságát integráló gyűjtőfogalom...

Részletek

A közigazgatás földrajza

„A közigazgatásban dolgozóktól méltán várható el, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán megszerzett ismereteik alkalmazásának a térbeli tájékozódó képesség hiánya ne emeljen gátat. A közigazgatás történetének és szerkezetének térbeli látása mind a történelmi és a jelenkori Magyarország, mind az Európai Unió, az európai országok és a globális nagyhatalmak vonatkozásában hozzájárul a tájékozott, jó szakember benyomását keltő közigazgatás-szervezőről kialakuló képhez. Ehhez segít hozzá a tantárgy a közigazgatást illető történeti-földrajzi ismeretekkel, továbbá a magyar és az uniós országok jogszabályokkal meghatározott téregységek...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3