Skip to main content

Találat: gazdaságpolitika

Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással, az Amazon, a Microsoft és a Google mind visszaeső bűnözők

„Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással. A francia Scaleway felhő- és webszolgáltató cég főnöke megosztotta gondolatait arról, hogyan kell Európának határozottabbnak lennie a technológiai fronton. Yann Lechelle szerint Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással. Az elmúlt években végtelenül sokat rágódtak azon, hogyan lehet az európai techbajnokokat kinevelni és hogyan lehet fellépni a globális techóriások versenyellenes magatartása ellen. Eközben az európai felhőalapú számítástechnikai ágazat piaci részesedése egyre csökken. A Synergy Research 2021. szeptemberi jelentése szerint az európai...

Részletek

A versenyképesség-javítás feltétele a hozzáadott érték növelése

„A termelékenység és ezáltál a versenyképesség növelés egyik módja éppen a gazdasági szerkezet arányainak módosítása a magasabb termelékenységű ágazatok felé, másrészt az alacsony termelékenységű ágazatokban a termelékenység erőteljes javítása. Az Eurostat 2022. március 23-i jelentése szerint Magyarországon 2021-ben az egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson – az EU-s átlagérték 76 százalékát érte el. Ennél alacsonyabb érték hét országban, Bulgáriában (55 százalék), Görögországban (65 százalék), Horvátországban (70 százalék), Lettországban (71 százalék), Portugáliában (74 százalék), Romániába (73 százalék) és Szlovákiában (68 százalék) van. Magyarország...

Részletek

Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája

„Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni két, egymással látszólag teljesen szemben álló gazdaságpolitikai célt: a digitális transzformáció és ipar 4.0 előrelendítésének, illetve az inkluzív fejlődés biztosításának céljait. Kiindulásképpen rámutatunk arra, hogy napjainkban az inkluzív gazdasági kormányzás iránti igény sokkalta nagyobb, mint azt a szakma valaha is gondolta volna. Ennek belátásához a tanulmány először felfejti a manapság elharapódzni látszódó populizmus és az európai inkluzív növekedés közötti komplex kölcsönhatást. Ezután a sok tekintetben Európa jövőjét megtestesítő Japán digitális átalakulására és...

Részletek

Kérdések és válaszok: a 2023-ra szóló uniós költségvetés-politikai iránymutatásról

„Miért tette közzé a Bizottság ezt a közleményt?  Ebben a közleményben a Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2023-as évre vonatkozóan. A 2022. téli gazdasági előrejelzés alapján és szem előtt tartva a gazdaság helyzetét övező nagy fokú bizonytalanságot – különös tekintettel az Ukrajna elleni provokálatlan és megindokolhatatlan katonai támadásra Oroszország részéről –, a Bizottság ebben a közleményben meghatározza a költségvetési politikára és annak összehangolására vonatkozó fő elveket a 2023-as év tekintetében és azon túlmutatóan. A legutóbbi fejlemények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy...

Részletek

Az Európai Bizottság költségvetés-politikai iránymutatása a 2023-as évre

„Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2023-as évre vonatkozóan. Az iránymutatás rögzíti a fő elveket, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjait. Áttekintést nyújt továbbá a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állásáról. A Bizottságnak a közlemény elfogadásakor azt a körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszország provokáció nélküli, indokolhatatlan katonai támadást intézett Ukrajna ellen. Ukrajnával szolidaritást vállalva az EU példa nélküli gazdaságiszankció-csomagot hagyott jóvá, amely súlyos hatást gyakorol majd...

Részletek

Az Európai Unió új megközelítése, hogy az uniós szabványok világszerte meghatározóak legyenek, hirdessék az uniós értékeket, valamint előmozdítsák a reziliens, zöld és digitális egységes piacot

„A Bizottság a mai napon új szabványosítási stratégiát terjeszt elő, amely felvázolja az egységes piaci és a globális szabványokra vonatkozó uniós megközelítést. A stratégia mellett a Bizottság javaslatot tett a szabványosításról szóló uniós rendelet módosítására, valamint elkészítette a rendelet végrehajtásáról szóló jelentést és az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramját. Az új stratégia céljai az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban. Bár ritkán kerülnek szóba, a szabványok az...

Részletek

Gloire, avagy a francia uniós elnökség és közös gazdasági ügyeink

„A soros francia elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyi prioritásait. A soros francia elnökség által vezetett Gazdasági és Pénzügyi Tanács január 18-án tartotta idei első ülését. A francia elnökség politikai prioritásairól itt írtunk, jelen elemzésben kizárólag a gazdasági és pénzügyi terveket kívánjuk elemezni. Az új elnökség elsődleges prioritásának a gazdasági növekedés újraindítását tekinti – pontosabban egy fenntartható, szociálisan igazságos és innovatív alapokon nyugvó rendíthetetlen fejlődést vizionál. Mindezt elsősorban a klímapolitikai célokhoz kötik, hiszen mindenekelőtt a szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus részleteinek kidolgozását tűzték ki célul. A szén-dioxid-határ...

Részletek

Ez lehet a kulcsa Európa digitális szuverenitásának

„A digitális szuverenitást Európa jelenleg két fő eszköz, a szabályozás és az újítás ötvözésével próbálja elérni. A szabályozáson keresztül Európa olyan digitális tér létrehozását tűzte ki célul, ahol a különböző érdekelt felek jogai egyensúlyban vannak és tiszteletben is tartják ezeket. Az elmúlt évtizedben Európa egyre keményebben szembesül a kontinensen kívüli szereplők dominanciájával az olyan „deep tech” területeken, mint a digitalizáció, az energetika vagy éppen a gyógyszeripar. A szűkülő technológiai mozgástér – és a geopolitikai feszültségek – miatt egyre gyakrabban merül fel az...

Részletek

Az Európai Unió 2021-ben. Gazdaság és pénzügy

„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudott megbirkózni a rá nehezedő válság nyomásával. Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági ügyekért felelős biztosa az év elején úgy vélte, hogy az unióban 2022 közepe előtt nem várható számottevő gazdasági javulás. Emiatt azt javasolta, hogy a költségvetési szabályok maradjanak egyelőre felfüggesztve, valamint, hogy az államok használják ki az olcsó kamatokat. Így további beruházásokkal elkerülhetik a tömeges csődbejelentéseket és a tartós munkanélküliséget. Annak reményében, a „jó adósság” a későbbi újraépítést szolgálja, arra biztatta a...

Részletek

A jövő évi adócsökkentés 1500 milliárd forintot hagy a gazdaságban

„Több millió magánszemélyt és legalább hétszázezer vállalkozást érintenek a jövő évi adócsökkentő lépések, a kormány 1500 milliárd forintot hagy a gazdaságban - mondta Tállai András a Magyar Nemzet szombati számában megjelent, a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a legnagyobb tétel az szja-visszatérítés: a gyermeket nevelő szülők együttesen 600 milliárd forintot kapnak vissza, többségük már február közepéig hozzájut az őt megillető összeghez. "Az intézkedés történelmi és egyben kulcsfontosságú. Egyrészt soha ilyen jelentős egyszeri visszatérítésről nem rendelkezett még magyar...

Részletek
Page 9 of 32 1 8 9 10 32