Az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata; Igazságügyi Minisztérium; 2019. szeptember 24. (PDF) Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti ábrája; Igazságügyi Minisztérium; 2019. szeptember 24. (PDF)
RészletekFelmentések, megbízások megszűnése, változások dr. Csepely Balázst és Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárait, 2019. augusztus 31-ei hatállyal felmentették. (lásd) dr. Lőrinczi Zoltánnak,az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárának megbízatása megszűnt, politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel, 2019. augusztus 31-i hatállyal. (lásd) dr. Maruzsa Zoltán Viktornak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárának megbízatása megszűnt, politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel, 2019. augusztus 31-ei hatállyal. (lásd) dr. Makai Martinát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárát, 2019. szeptember 1-jei hatállyal felmentették. (lásd) Misovicz...
Részletek„2019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak. A nyilatkozatok szerint a Fővárosi Közigazgatási Törvényszékhez 67 bíró, a Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszékhez 18 bíró, a Debreceni Közigazgatási Törvényszékhez 12 bíró, a Győri Közigazgatási Törvényszékhez 9 bíró, a Miskolci Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Pécsi Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Szegedi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró, míg a Veszprémi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró jelentkezett...
Részletek„A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter az MTI-vel. Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban...
Részletek„Felkerült a kormányportálra a közigazgatási bíróságokról szóló törvény 68 oldalas tervezete, amelyből kiderült, hogy az esztergomi székhely mellett még Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Pécsen, Szegeden és Veszprémben jönnek létre regionális illetékességgel rendelkező törvényszékek. A kormány tervei szerint 2020. január 1-jén működnek majd a közigazgatási bíróságok. Az öt napig véleményezhető tervezet szerint megalakulhat majd a 11 tagú Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT), amely a közigazgatási bírák véleményező és döntéshozó testülete lesz. Az OKBT elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, és tíz tagját hat évre...
Részletek„Bár már két éve elfogadták, csak idén májusban lépett hatályba az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a köznyelvben GDPR-ként emlegetett jogszabály. Ennek hatása van viszont olyan törvényekre is, mint a csőd-, vagy éppen tűzvédelmi törvények, sőt, kiterjed az atomenergia-felügyeleti szerv-re is. A módosítások betartása elengedhetetlen. A héten jelent meg a kormány honlapján az a saláta-törvény tervezet, amely 77 jogszabályt módosít. A szöveg célja az Európai Unió adatvédelmi reformjának a végrehajtása, amely egészen új megvilágításba helyezi és a korábbinál erőteljesebben védi a személyes adatokat....
Részletek„...Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki: 1. § Az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg...” Forrás: 6/2018. (III. 26.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár (a teljes szabályzat elérhető, egyetlen részt kivéve!) Az igazságügyi miniszter 6/2018. (III. 26.)...
Részletek„A számviteli beszámoló közzétételéről több rendelet is szól. Az egyik ilyen rendelet szerint az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Itt szó sincs arról, hogy a beküldőnek a cég képviseleti jogával rendelkező személynek kell lennie, de arról sincs szó, hogy cégkapu hozzáféréssel kellene rendelkeznie. Tehát a számviteli beszámoló cégkapun keresztüli ügyintézését tehát jelenleg...
Részletek„Sikeres nyitókonferenciát tartott az Igazságügyi Minisztérium 2017. szeptember 29-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében. A KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15-2016-00029 „Integrált Jogalkotási Rendszer” című, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósuló kiemelt projekt (a továbbiakban: IJR) megvalósításában az Igazságügyi Minisztérium, valamint konzorciumi partnerei a Miniszterelnökség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vesznek részt. A nyitókonferencia célul tűzte ki, hogy a konferencia...
Részletek„Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia...
Részletek
© 2025 eGov Hírlevél.
