Skip to main content

Találat: K+F ráfordítások

A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője

„A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése a Versenyképességi Megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni az informális EU-csúcson Budapesten. Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni. Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért. A versenyképesség szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Jelenleg...

Részletek

Vészesen alacsony a magyar cégek K+F beruházásainak mértéke (Infotér 2024)

„Plenáris ülésekkel indult a jubileumi Infotér Konferencia első napja október 16-án Balatonfüreden. A rendezvénysorozat tizenötödik alkalommal várja az infokommunikációs témák iránt érdeklődő vendégeket. Az Infotér Egyesület elnöke, Soltész Attila hangsúlyozta: az Infotér egyik legfőbb célja továbbra is az inspiráció, hiszen nemcsak az informatikai diksurzusról szól a rendezvény, hanem az össztársadalmi gondolkodás megváltoztatásáról is. Felsőoktatási versenyképességi fordulat és digitális állampolgárság A plenáris előadások sorában elsőként Zsigó Róbertet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettesét köszönthették a résztvevők, aki elmondta: ahhoz, hogy Európa egy versenyképes...

Részletek

Kutatás-fejlesztés, 2017

„A korábbi évekhez hasonlóan a kutatás-fejlesztés 2017. évi adatait bemutató éves összefoglaló kiadványunk célja, hogy a téma iránt érdeklődő felhasználók a rendelkezésre álló legfrissebb adataink alapján részletes tájékoztatást kapjanak a K+F-tevékenységet jellemző legfontosabb mutatók (kutató-fejlesztő helyek száma, a kutatásban részt vevők tényleges és számított létszáma, a ráfordítások és a források) alakulásáról. A kiadvány elején rövid áttekintést adunk az országos K+F-tevékenység helyzetéről, majd ezt követően külön-külön részletezzük a három – vállalkozási, felsőoktatási és államháztartási – szektor 2017. évi adatait. A kiadványhoz kapcsolódó táblázatos...

Részletek

Meglepő fordulat a magyar kutatás-fejlesztésben

„Folyó áron számítva 21 százalékkal bővült a GDP-hez viszonyítva a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások összege tavaly, s trendforduló történt a k+f tevékenységet végzők létszámában is. Kevesebben mentek külföldre. Megfordult a kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája. Tavaly az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével. Egy év alatt számuk 6,3 ezer fővel, 12 százalékkal növekedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A kutatással foglalkozók...

Részletek