Skip to main content

Találat: Kína

Úton a stratégiai autonómia felé: technológiai áttörést ért el a legnagyobb kínai mikrocsipgyártó

„A kínai SMIC biztosan képes 7 nanométeres csipeket gyártani, mindezt a szankciók ellenére. Bár a TSMC, az Intel és a Samsung már a 3 nanométeres félvezetők gyártását tervezik, úgy tűnik, hogy az ellenszélben lévő kínai gyártók ott lihegnek a nyakukban. Kína legnagyobb csipgyártója, az SMIC technológiai áttörést ért el, és a legfejlettebb berendezések nélkül is képes 7 nanométeres felvezetőket készíteni – írja a South China Morning Post a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsigts jelentésére hivatkozva. Az ottawai székhelyű vállalat még júliusban megvizsgálta...

Read more

A kínai IT-cégeknek nyilvános­ságra kellett hozniuk az algoritmu­saikat

„Ezek határozzák meg hogy ki mit lát, milyen sorrendben az online piactereken és a közösségi alkalmazásokban. A lépést a helyi hatóságok kényszerítették ki. A kínai szabályozó hatóság, a Kínai Kibertér Adminisztráció (Cyberspace Administration of China, CAC) feladata az e-kereskedelmi szabályok betartatása, többek között tiltják a hamis fiókokat, a forgalmi adatok manipulálását és az addiktív tartalmak népszerűsítését. Most megjelentették az ország legnépszerűbb 30 alkalmazásainak algoritmusát tartalmazó listát. Az érintett szoftverek és platformok között van az Alibaba online piactere, a Taobao, a Wechat üzenetküldő...

Read more

EU–Kína: A stabil globális gazdaság közös felelősségünk

„A mai napon Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Liu He miniszterelnök-helyettes vezette a 9. EU és Kína közötti magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédet. Mairead McGuinness biztos szintén részt vett a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos eszmecserén. A magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd középpontjában a globális gazdasági kihívások, a Covid19 által az ellátási láncokban okozott zavarok, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió hatása állt, többek között az élelmezést, az energiát és a pénzügyi szolgáltatásokat illetően. A felek megvitatták továbbá a kétoldalú...

Read more

Kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe az olyan területeken, mint az űrkutatás és mesterséges intelligencia

„Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján. Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk - hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az...

Read more

Új uniós piacvédelmi eszköz – Kerülőutas megoldás a vétó-problémára?

„Ezekben a hetekben tárgyalja az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Szakbizottsága (INTA) az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslatát, melynek célja nem kevesebb mint leszámolni azokkal a gazdasági kényszerítő intézkedésekkel, amelyeket bizonyos esetekben a nem uniós országok az EU-val szemben alkalmaznak vagy alkalmazni próbálnak. A gazdasági megfélemlítés formái közé tartozik például, ha egyes országok nyíltan kényszerítő piacvédelmi eszközöket alkalmaznak az EU-val szemben, ha szelektíven folytatnak határon történő vagy élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket valamely uniós országból érkező árukon, illetve, ha bojkottálnak meghatározott származású termékeket. Ezzel az elhatározással már önmagában...

Read more

A kínai geopolitikai gondolkodás

„A 21. századra az „atlanti korszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját. Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új...

Read more

A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében

„A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően Magyarország az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot a pekingi kormánnyal. A két ország között szinte azonnal megindult a kulturális és oktatási együttműködés. Ennek intenzitása az azóta eltelt több mint hetven év során folyamatosan változott, ugyanakkor összegezve elmondhatjuk, hogy a két ország között a kultúra és az oktatás területén rendkívül komoly együttműködés zajlott, és zajlik ma is. A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd...

Read more

Együtt a digitális selyemúton? Kelet-közép-európai országok eltérő válaszai a Kínával való együttműködésre a digitális infrastruktúra-fejlesztés területén

„A KRTK Világgazdasági Intézet ezúton szeretettel meghívja Önt a VGI MŰHELYBESZÉLGETÉSEK sorozat következő előadására, melynek témája: Együtt a digitális selyemúton? Kelet-közép-európai országok eltérő válaszai a Kínával való együttműködésre a digitális infrastruktúra-fejlesztés területén Az előadást tartja: Szunomár Ágnes, a VGI kutatócsoport vezetője Időpont: 2022. május 05. (csütörtök), 10:00-11:30 Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. T. 4.24. tárgyaló / Online (Zoom) Az előadás háttéranyaga: Kelet-Közép-Európa a digitális selyemúton? Lehetséges politikai gazdaságtani magyarázatok; Szunomár Ágnes, Lima da Frota Araujo Carlos Raul; Közgazdasági Szemle; LXIX,...

Read more

Űrvárost, a „műholdak völgyét” fejlesztenek a kínai Vuhanban

„...Közép-Kína legnépesebb városa és Hupej tartomány székhelye már 2025-re 100 milliárd jüanos (több mint 5300 milliárd forintnak megfelelő) űripart hozna létre, csatlakozva más, az ágazat fejlesztésére hasonlóan kijelölt városokhoz. A Reuters hírügynökség a helyi önkormányzat múlt heti közleményét idézve arról számolt be, hogy Vuhan akár 50 millió jüan (2,7 milliárd forint) támogatást nyújtana minden egyes projektnek, amelyik összefüggésben van a műholdak, rakéták vagy űrhajók gyártásával, és ezzel néhány éven belül a "műholdak völgyévé" fejlesztené magát. Ezek az összegek a Reuters szerint még...

Read more

Ideje kínai nyelvleckéket venni – kilátások az információs világháború keleti frontján

Ahogy egy közismert és meglehetősen széleskörű tekintélynek örvendő brit szakértő, a szovjet és orosz katonai stratégiai, haditechnikai és hadtörténeti témáknak egyik legkiemelkedőbb kutatója (és roppant számú vonatkozó szakmunka szerzője), Mark Galeotti egy tegnapi írásában megjegyezte: „Csak a bolond vállalkozik manapság arra, hogy szakvéleményt, netán prognózist adjon az Ukrajnában zajló háború tekintetében”. A viccesen komoly, figyelmeztetőnek szánt fordulat ellenére persze mindannyian megpróbálunk eligazodni az információk tömegében (mondanom sem kell: Galeotti is), és kihámozni, megvizsgálni, megfogalmazni és bemutatni mindazt, amit a 21. század geopolitikai...

Read more
Page 6 of 26 1 5 6 7 26