Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Hatásvizsgálati eszközök alkalmazása a jogalkotásban

„A dolgozat behatóan foglalkozik a szabályozás hatásvizsgálata (Regulatory Impact Assessment – RIA) fogalmának meghatározásával, tartalmával, céljaival és eszközeivel.. A hatásvizsgálat eszköztára nemcsak a jogi szabályozás következményeinek előrejelzésére, illetve elemzésére alkalmas, hanem egyedi döntések, beruházások, projektek velejáróinak megvizsgálására is. Természetesen vannak – elsősorban folyamatszervezési – sajátosságai kifejezetten a szabályozás hatásvizsgálatának, de a tényleges hatásvizsgálat eszköztára lényegében azonos a fenti vizsgálati helyzetekben (ahogy az előzetes és utólagos hatásvizsgálat is – a természetükből fakadó eltérésektől eltekintve – hasonló módszertan alapján történik). Az angolszász rendszerekben nem...

Read more

A teljesítményjelentési gyakorlatok megerősítése

„Miközben a kormányok összetett szakpolitikai kihívásokkal és korlátozott költségvetési mozgástérrel küzdenek, az eredmények – nem csak a szándékok – bemutatásának képessége minden eddiginél fontosabb. A törvényhozók, a számvevőszéki ellenőrök, a civil társadalom és más érdekelt felek nagyobb átláthatóságot követelnek a közpénzek felhasználásával és azzal kapcsolatban, hogy a kormányok teljesítik-e vállalásaikat. Ebben az összefüggésben a magas színvonalú jelentéstételi gyakorlatok elengedhetetlenné váltak. Ez a tanulmány azt tárgyalja, hogyan lehet megerősíteni a teljesítményjelentési gyakorlatokat a teljesítményjelentés értelmessé tételével, a pénzügyi és teljesítményinformációk integrálásával, valamint a...

Read more

A teljesítményhez, a módszeres integrációhoz (mainstreaming) és a feltételességhez (kondícionalitás) kapcsolódó szakpolitikai fogalmak jegyzéke, 1-2. rész

„Ez a szójegyzék áttekintést nyújt a teljesítmény, a módszeres integráció (mainstreaming) és a feltételesség fogalmának meghatározásáról. Olyan általános fogalommeghatározásokat javasol, amelyek összhangban vannak azzal, ahogyan ezeket a fogalmakat az uniós kontextusban használják, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben összhangban maradnak a szürke és tudományos szakirodalomban, valamint a nemzetközi szervezetekben, például az OECD-ben és az ENSZ-ben található, általánosan elfogadott fogalmakkal. Ezen általános fogalommeghatározások kiegészítéseként a szójegyzék hamarosan megjelenő második része további háttérelemeket fog tartalmazni egy szakirodalmi áttekintés alapján, amely röviden ismerteti a fogalmak történetét,...

Read more

Modern szakpolitikai értékelési módszerek a gyakorlatban – 4. PROFEEDBACK Szakpolitikai kurzus Budapesten

„2025.június 16–20. között került sor a PROFEEDBACK COST Action negyedik szakpolitikai kurzusára Budapesten, a HÉTFA Kutatóintézet szervezésében. Az ötnapos esemény célja az volt, hogy gyakorlatorientált képzésen keresztül fejlessze a résztvevők értékelési készségeit, és mélyítse a tudásukat a korszerű, nemzetközileg használt értékelési megközelítések terén. A képzési programot nemzetközi szakértők vezették: Marijana Sumpor (Institute of Economics, Zagreb), Sari Rannanpää (Finnish Institute for Health and Welfare) és Kalterina Shulla (Technische Universität Dresden), akik a szakpolitikai értékelés területén szerzett széles körű tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel....

Read more

Szemléletváltásra van szükség: a közigazgatásnak az élethez kell igazodnia – Navracsics Tibor

„A közigazgatást igazítsuk az élethez, azaz szemléletet kell váltanunk, és át kell térnünk a közigazgatási egység alapú fejlesztéspolitikáról a térségi fejlesztéspolitikára, amelynek egyik első jele a Versenyképes járások program - mondta Navracsics Tibor pénteken Tatán, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság konferenciáján tartott előadásában. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hozzátette, ahogy Magyary Zoltán felismerte az adatalapú közigazgatás jelentőségét, úgy nekünk a hatékony közigazgatás érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az adatokra és korunk új munkavégzési módszerére, a digitalizációra. Navracsics Tibor rámutatott, ma szakágazatokra töredezett...

Read more

A nettó nulla kibocsátásra való igazságos átmenet biztosítása

„A világ egy kritikus ponton áll, ahol sürgős döntő lépésekre van szükség a klímaváltozás kezelése érdekében. Azonban, ha nem veszik figyelembe az elosztási szempontokat, a klímaváltozás mérséklésére irányuló politikákkal kapcsolatos költségek aránytalanul bizonyos munkavállalókra, ágazatokra és társadalmi-gazdasági csoportokra hárulhatnak, ami tovább súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket és aláássa a klímaváltozás elleni fellépés társadalmi támogatását. A méltányos átmenet elvének beépítése a klímastratégiákba elengedhetetlenül fontos ezeknek a kérdéseknek a megoldása és a klímaváltozás elleni fellépés felgyorsítása Az OECD legújabb munkáira támaszkodva a tanulmány a méltányos...

Read more

Nyílt kormányzat a zöld átmenetért – Az állampolgári érdemi részvételét biztosító jó gyakorlatok panorámája

„Az állampolgárok aktív részvétele a kormányok éghajlati és környezeti válságra adott válaszának kialakításában elengedhetetlen a hatékony végrehajtás biztosításához és a közdöntéshozatalba vetett bizalom erősítéséhez. Ennek elérése érdekében a kormányok újragondolhatják a zöld menetrend irányítását az átlátható kormányzás elveinek – átláthatóság, elszámoltathatóság és részvétel – alkalmazásával. Ez a jelentés az OECD tag- és partnerországokban azonosított bevált gyakorlatokat gyűjti össze, bemutatva, hogyan használják az átlátható kormányzás gyakorlatát az állampolgárok (újra)bevonására a zöld átállásba. A környezeti információkhoz való hozzáférés és a nyílt zöld adatok javítását...

Read more

A nettó zéró kibocsátási cél gyorsított megvalósítása az éghajlati és gazdasági ellenálló képesség kiépítésével – Összefoglaló a politikai döntéshozók számára

„Az éghajlatváltozás elleni fellépés még soha nem volt ennyire sürgős. 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések szerint, és az első olyan év, amelyben a felmelegedés meghaladta az 1,5°C-os átlagot. A világ rekordmeleggel és fokozódó éghajlati kockázatokkal néz szembe, ez a jelentés pedig a kormányok számára szakpolitikai meglátásokat nyújt, amelyek segítenek megszüntetni az ambíció és a végrehajtás terén mutatkozó hiányosságokat a nettó nullához vezető úton. Az OECD jelentős éghajlat-politikai kutatásaira támaszkodva ez a politikai döntéshozóknak szóló összefoglaló a szervezet Net Zero+ projektjének...

Read more

A digitális innováció számszerűsítése a kettős átmenet érdekében – Történelmi tendenciák, jelenlegi helyzet és kapcsolatok a környezeti innovációval

„A tanulmány a digitális technológiák szerepét vizsgálja a zöld átmenetben, valamint a digitális innováció és a környezeti innováció közötti empirikus kapcsolatokat. Új, szabadalmi alapú mutatókat dolgoz ki a digitális innováció, valamint a „kettős átmenet” innováció, amely egyszerre digitális és környezeti átfogóbb mérésére. A tanulmány áttekinti az ikerátmenet innovációjának globális trendjeit is, és a digitális innovációt mint a környezeti innováció előfutárát vizsgálja.” Forrás: Quantifying digital innovation for the twin transition - Historical trends, current landscape and links with environmental innovation; Abenezer Zeleke Aklilu,...

Read more

A kormányzati kockázati tőke megértése – Bevezetés és taxonómia

„A kormányzati kockázati tőkealapok (GovVC) az OECD-országokban széles körben alkalmazott politikai eszközök az innováció előmozdítására. Ez a tanulmány egy osztályozási rendszert mutat be, amely megkülönbözteti a különböző alapok felépítését, és gyakorlati útmutatóként szolgál a különböző országok összehasonlításával foglalkozó politikai döntéshozók és kutatók számára. A tanulmány feltárja a GovVC-kezdeményezések mögötti indokokat, különös tekintettel azok szerepére a magán kockázati tőke piacok elindításában és kiegészítésében. Az osztályozási rendszer ezután kiemeli a magánszereplők GovVC-programokban való részvételének különböző módjait, például külső alapkezelők, magánszektorbeli korlátolt felelősségű partnerek, társbefektetési...

Read more
Page 1 of 32 1 2 32