Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Hogyan tehető működőképessé az ügynöki MI a kormányzati munkában, felkészültségi keretrendszerre támaszkodva?

„Az ügynöki, azaz önállóan cselekvő MI alapvető képességbeli változást hoz: lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan hajtsanak végre összetett, több lépésből álló munkafolyamatokat az elejétől a végéig. Ez a technológiai fejlődés jelentősen átalakíthatja azt, ahogyan a kormányzatok működnek és szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak. Ugyanakkor, ha a kormányzatok nem rendelkeznek stratégiai, bizonyítékokon alapuló képpel arról, hogy az ilyen MI hol teremtheti a legnagyobb közértéket - vagyis hol húzódik az a határ, ahol a potenciálisan elérhető nagy előnyök kibontakoztatását a megvalósítás összetettsége még nem...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a...

Read more

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre –...

Read more

Piacformáló államok: A közszektor kapacitásainak és képességeinek új elmélete

„A tanulmány a közszféra piacformáló elméletét dolgozza ki, hogy választ adjon a közigazgatás egyik legmakacsabb feszültségére: miként lehetnek a kormányok egyszerre stabilak és agilisak, miközben képesek a komplex társadalmi–technikai átalakulások irányítására is. A szerzők érvelése szerint szerint az uralkodó megközelítések — amelyek a piaci kudarcok korrekciójára, a hatékonyságra és a menedzsmentreformokra épülnek — nem bizonyulnak elégségesnek az olyan átmenetek irányításához, mint amelyek a klímapolitika, a gondoskodási rendszerek, a digitális infrastruktúra vagy az ipari megújulás területén zajlanak. Ezzel szemben az államot a piacok...

Read more

Modern adattudomány és adatvezérelt döntéshozatal

„Az adatvezérelt döntéshozatal a szervezetek működésének elengedhetetlenné részévé vált, illetve szükségszerűen azzá kell válnia. A megfelelő módon kialakított szervezeti szintű adatstratégia, illetve adatelemzés növelheti a működés és a döntéshozatal hatékonyságát. Ennek következtében az adatalapú döntéshozatalt eredményesen kihasználó szervezetek a közigazgatás szintjén hatékonyabb közpolitikai döntéseket hozhatnak, míg a versenyszféra szervezetei számára versenyelőnyt jelenthet. Az adatvezérelt jelleg a döntéshozatal és a szervezet különböző szintjein megjelenhet, amely támogathatja a mindennapi munkafolyamatokat, illetve a stratégiai döntéseket is. Az adatalapú döntéshozatal azonban eltérő jelentéstartalommal bírhat, amely befolyásolhatja...

Read more

Tanulás a nemzeti egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése (HSPA) segítségével : az OECD-országok kibontakozó eredményei

„Az OECD-országok egészségügyi rendszerei hatalmas mennyiségű adatot termelnek, mégis sokan nehezen tudják ezt a szakpolitika számára közvetlenül hasznosítható következtetésekké és intézkedésekké alakítani. Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének (Health System Performance Assessment – HSPA) keretrendszerei segítenek áthidalni ezt a szakadékot azáltal, hogy módszeresen értékelik, miként elégítik ki az egészségügyi rendszerek az emberek szükségleteit, hogyan allokálják az erőforrásokat, és mennyiben érik el a szakpolitikai célokat. Ez a szakpolitikai tanulmány 11 OECD-tagország országközi tapasztalatait szintetizálja annak feltárására, hogy a nemzeti HSPA-keretrendszerek hogyan épülnek fel és hogyan...

Read more

Az Európai Unió kohéziós politikája : Esettanulmányok

„Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az érdeklődés a kohéziós politikai ismeretek iránt. Alap- és mesterképzés, felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint doktori tanulmányok keretében évente hallgatók százai mélyülnek el a szakpolitika nyújtotta finanszírozási lehetőségek részleteiben. Örömteli fejlemény a tananyagkínálat szélesedése is. A megfelelő felkészültség egyszerre igényli az elméleti ismeretek, így a koncepcionális keretek, jogszabályi előírások elsajátítását és ezek konkrét helyzetekben való értelmezésének képességét. Ez utóbbit hivatott szolgálni ez a valós eseteket felsorakoztató gyűjtemény. Az egyes esettanulmányok valamely, a kohéziós politika megvalósításával kapcsolatos fontos (szakpolitikai,...

Read more

Egyes európai államok közszolgálatainak összehasonlító elemzése

„Kötetünk az európai közszolgálati rendszerek összehasonlító elemzésére vállalkozik. A tanulmányok egységes szempontrendszer alapján tárgyalják az egyes országokat, külön fejezet foglalkozik a statisztikai adatok elemzésével. Az adatok frissek, hiszen a 2024. július 1. és december 31. között végzett, az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) keretében készített felmérésen alapulnak. Újdonság az is, hogy a szerzők minden tárgyalt ország esetében SWOT-analízist végeztek, ami szintén a közös irányok meghatározását segítette. Meggyőződésünk, hogy a tanulmánykötet hasznos színfoltja lesz az összehasonlító elemzésekkel foglalkozó szakirodalomnak.” Forrás: Egyes európai államok közszolgálatainak...

Read more

A digitális állam „szürke eminenciása” – Az Alaptörvény XXVI. cikke mint a közigazgatási modernizáció rejtett mozgatója

„A tanulmány röviden bemutatja az Alaptörvény XXVI. cikkét, annak (1) bekezdésében foglalt négy célkitűzését (hatékonyság, szolgáltatásfejlesztés, átláthatóság és esélyegyenlőség) és arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen fejlesztési lehetőségek rejlenek az egyes célkitűzések tartalmában. Ezt egyrészt általánosságban, a magyar e-közigazgatási ökoszisztémán belül vizsgálja, másrészt külön kiemelve a digitális állampolgárság jogintézményében rejlő fejlesztéseket. A tanulmány továbbá rávilágít a digitális állampolgárság fogalmának eltérő értelmezésére, az állam kötelezettségeire a XXVI. cikk érvényesítése kapcsán, valamint a digitális állam megteremtésének legfontosabb feltételeire.” Forrás: A digitális állam...

Read more
Page 1 of 34 1 2 34