Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Közigazgatás-elmélet

„A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé...

Részletek

A digitális kormányzáshoz szükséges készségek fejlesztése – az OECD-kormányok bevált gyakorlatai

„A digitális technológiák mély hatást gyakorolnak a gazdaságokra, a munkaerőpiacokra és a társadalmakra. Képesek a közigazgatás tevékenységének átalakítására is, mert elérhetőbb és hatékonyabb szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé. A digitális kormányzás kibontakoztatásához a köztisztviselők készségeit is fejleszteni kell. A jelentés áttekinti, hogy az OECD-országok milyen bevált módszerek szerint fejlesztik köztisztviselőik digitális készségeit. Bemutatja, hogy az egyes országokban hogyan valósítják a képzési tevékenységet, valamint az informális tanulás lehetőségeit. A szerzők azt is tárgyalják, hogy a releváns készségek hogyan azonosíthatók kompetencia-keretrendszerek segítségével, hogyan értékelhetők, és...

Részletek

A központi kormányzati igazgatási szervek főbb szervezetirányítási kérdései

„A központi államigazgatási szervek, mint a közigazgatási szervezetrendszer tetején elhelyezkedő „csúcsszervek” kiemelt jelentőséggel és hatással bírnak a közigazgatás szervezetének egész rendszerére. A központi államigazgatási szervek kifejezés több szervtípust foglal magába, amelyek közül jelen tanulmányban a központi kormányzati igazgatási szerveket kívánjuk górcső alá venni. A központi kormányzati igazgatási szervek mind tevékenységüket, mind jelentőségüket és nem utolsó sorban a közigazgatás szervezetét meghatározó mivoltukra tekintettel meghatározó szerepet töltenek be és hatást fejtenek ki az államigazgatásra, így az ország irányításának egészére. Ezen szervek egyrészről általános hatáskörrel,...

Részletek

A közszféra innovációja döntő fontosságú a világszerte lelassult innováció felgyorsításához

„A közgazdasági kutatások eleddig nem elemezték a rendszeralkotó nagy hármas, azaz az állami szektor, a reálgazdaság és a pénzügyi szektor közti kölcsönhatásokat. Erre tesz most kísérletet egy hamarosan megjelenő könyv, amelynek szerzője e cikkben foglalja össze az új megközelítés lényegi elemeit. Már a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság is rádöbbentette a szakma képviselőit arra, hogy közel sem értjük annyira a világgazdaságban zajló eseményeket, mint ahogy azt korábban remélni mertük. A világgazdaság színpadán zajló történetek valahol olyanok, mint William Shakespeare Troilus és Cressidája,...

Részletek

A közjó érdekében alkalmazott közgazdaság kormányzása: a piaci kudarcok kijavításától a kollektív célok kialakításáig

„Korunk nagy kihívásainak csak úgy tud a közgazdaságtan megfelelni, ha megérti, hogy hogyan lehet közös célokat közösen kitűzni és teljesíteni. Amennyiben abban a keretben gondolkodunk, hogy az állam maximum a magángazdaság rossz működését tudja kijavítani (piaci kudarcok), és az állami cselekvés mindig azzal a veszéllyel jár, hogy magánérdekek kiszolgálójává válik, nos ebben gondolkodási keretben nincs megoldás az első mondatban felvetett problémára. Azért, hogy túl tudjunk lépni a korlátozó előfeltevéseken, a cikk a közjó megújított felfogását dolgozza ki. Ez meghaladja a közjavak és...

Részletek

A közszolgálat jövője, a jövő közszolgálata: gondolatok egy OECD-vizsgálatról

„A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes országok közszolgálati rendszereit, ezen belül pedig a közigazgatás személyzetét. Nemrégiben készült egy OECD anyag ennek empirikus vizsgálatáról. Eszerint a válság-helyzet alatti változások felgyorsítottak bizonyos korábban már elkezdődött, a közszolgálatot a munkajogi szabályozás felé visszaterelő folyamatokat, míg másokat megkérdőjeleztek, vagy új megoldások alkalmazásához vezettek. E tanulmány célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy ezeknek a változásoknak a kezelése még belül tartható-e a közigazgatás rezilienciáján, vagy alapvető változásokat hozó...

Részletek

A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére

„..Az értekezés megírása során döntően könyvtári forrásokra támaszkodtam, és a klasszikus, jogtudományi típusú (normatív, illetve dogmatikai) megközelítést alkalmaztam. Egyéb közigazgatástani, településtani vagy politikatudományi vizsgálati módszereket és eredményeket azokban az esetekben használtam fel, amikor valódi magyarázó erő társult azokhoz. Kutatásom alatt több ország vonatkozásában áttekintettem a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozást. Mivel mind az önkormányzatok, mind az Alkotmánybíróság kapcsán igaz az, hogy a német dogmatikában kimunkált eredmények hatottak a magyar jogalkotóra, ezért dolgozatomban legfőképpen ezeket ismertettem. A német párhuzamok felhívása azért sem mellőzhető, mert...

Részletek

Kormányzati adatelemzési kézikönyv, adathasználat a közigazgatás erősítésére

„A kormányzatok naponta millió döntést hoznak. Ezek adatokon alapulnak, és adatok tömegét hozzák létre. Ennek ellenére a napig kevés olyan eljárás, szakpolitikai intézkedés ismert, amely ezeket az adatokat módszeresen hasznosítaná. A Kormányzati adatelemzési kézikönyv ezen kíván változtatni. A kézikönyv úttörő bizonyítékokat és gyakorlati meglátásokat mutat be arról, hogyan lehet az adatokat a kormányok jobb működéséhez felhasználni. A mikroadatforrások - például a közigazgatási adatok és a közalkalmazotti felmérések -, valamint az elemzések elvégzéséhez szükséges eszközök és források széles körét lefedve átalakítja a kormányok...

Részletek

Főbb közszolgálati modellek Európában

„Napjainkban különösen felértékelődik a humánerőforrással-gazdálkodás szerepe az európai közszolgálati rendszerekben, ám közöttük általános konvergenciáról vagy egységes modellről nem beszélhetünk. Kötetünk az európai mintaadókat vizsgálja meg: a hagyományos megközelítés szerint a brit, a német és a francia rendszer jellemzőit tárgyalja. Külön hangsúlyozzuk a legújabb kormányzati személyzetpolitikai tendenciákat, közszolgálati jogi megoldásokat és a humánerőforrásmenedzsment-trendek bemutatását. Értékelési keretként a közszolgálati pragmatika egyes elemeit vesszük alapul (a jogviszony létesítését, a díjazást, az előmenetelt, a felelősséget), valamennyi fejezetben törekedve az egységes szerkezeti keretek érvényesítésére. Célunk mindezek bemutatásával...

Részletek

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia. Szakirodalmi szemle

„A tanulmány a rezilienciával foglalkozó szakirodalmat elemzi elsősorban a kormányzás, és a decentralizáció szempontjából. A szerző megállapítja, hogy noha a fogalom nem új, de különösen az utóbbi időben vált jellemzővé igazán az interdiszciplináris megközelítés. A covid járvány jelentősen erősítette a rezilienciára épülő szakpolitikák pozícióit, s ez a jelenség a kormányzatok számára is kihívást jelent mind globális, mind nemzeti és helyi önkormányzati szinten. Az elsősorban a járványkezeléssel foglalkozó és a kelet-közép-európai régióra koncentráló szakirodalom szemléje kiterjed a fogalom formálódására, a kormányzási vonatkozásokra, a...

Részletek
Page 2 of 30 1 2 3 30