„A Kormány T/12234. számon nyújtotta be a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatát. Jelen Infojegyzet célja, a közigazgatási bíráskodás jogintézményének általános bemutatása.” Forrás: Közigazgatási bíráskodás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/47; 2016. október 6. (pdf)
Részletek„A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában. Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották. Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak...
Részletek„Az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. szeptember 16-án Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alaptörvényről rendezett konferencián. Hangsúlyozta: nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak 19. századi előzményei, "elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be". Az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli megjelenéséről szervezett tanácskozáson ilyen, már a 19. században megjelent és most megvalósuló eszmére példaként az önálló közigazgatási bíráskodást említette. A miniszter ennek alátámasztására idézett Egyed István: A mi alkotmányunk című,...
Részletek„Az Országos Bírói Tanács mai ülésén állásfoglalást fogadott el a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a regionális kollégiumokat érintő törvénymódosítás-tervezettel összefüggésben. 5/2016. (IX.13.) Állásfoglalás Az Országos Bírói Tanács, mint a bírák által demokratikusan választott testület kötelességének érzi kinyilvánítani, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a regionális kollégiumokat érintő törvénymódosítás-tervezete megbontja a 2012 januárjától működő új, egységes igazságszolgáltatási igazgatási modellt. A tervezet figyelmen kívül hagyja az OBT és az OBH elnökének jelenlegi ellenőrzési és irányító feladatkörét, a bíróvá válás általános szempontjait indokolatlanul...
Részletek„Professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség – mondta az igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában 2016. szeptember 5-én. Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy már 2014-es miniszteri meghallgatásán jelezte: a közigazgatási bíráskodást újra kell gondolni. A kormány 2015 januárjában elfogadott koncepciójában szerepelt a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése, azóta pedig több szakmai rendezvényen is felvetődött ez az elképzelés, tehát nem tartották titokban. A tervek szerint hét-nyolc regionális centrum, illetve egy közigazgatási felsőbíróság jön majd létre, de a Kúria felülvizsgálati, jogegységesítő szerepe a közigazgatási bíróságok felett...
Részletek„Az év végére több kódex elfogadása várható, amelyek megváltoztatják, amit eddig a peres eljárásokról gondoltunk. Új bírósági szervezetrendszer, új fogalmak, online keresetindítás. Az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált oktatójával, a kodifikációs munkálatok vezetőjével beszélgettünk. Miért van szükség kodifikációra és miért pont most? Amikor a Pp. koncepcióját készítették, újra felmerült a kérdés, amely már húsz éve húzódik a magyar közgondolkodásban, hogy a közigazgatási perek a a polgári perrendtartásban nincsenek jó helyen. Szerencsés egybeesés volt,...
Részletek„Visszautasítja az igazságügy-miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása – erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, 2016. szeptember 2-án megjelent interjújában beszélt. A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg. Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen...
Részletek„...Jövőre az államkincstár lehet az egyedüli állami kifizetőhely A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón részletesen beszámolt a stratégiai és a gazdasági kabinet elmúlt üléseiről. Ennek részeként közölte: jövő nyárra a Magyar Államkincstár lehet az egyedüli központi kifizetőhely, azaz az állampolgárok minden állami támogatást, juttatást innen kaphatnak. Napirenden volt emellett a háttérintézmények átalakítása, amellyel kapcsolatban a tárcavezető megerősítette, hogy 20 százalékos létszámleépítés várható. Lázár János közölte: a stratégiai kabinet arról is döntött, folytatódik az új tűzoltólaktanyák és új büntetés-végrehajtási intézetek létrehozása. 2018-ig ötezer...
Részletek„Az információs technológia napjainkban olyan mértékben átszövi a mindennapi életet, hogy ehhez a folyamathoz elkerülhetetlenül fel kell zárkóznia a közigazgatási szervezetnek, valamint az igazságszolgáltatásnak is. Mivel egyrészt az állampolgárokkal való kapcsolattartás egyszerű és költségkímélő módja az elektronikus út, másrészt a honlapok hírfelületein mindenki számára elérhetővé tehetők az információk, legyen szó az eljárási szabályokról, jogszabály-változásokról vagy fontos határidőkről. Többféle célt is szolgálhat tehát az elektronikus rendszer, ezért ezen tevékenységeket párhuzamosan kell fejleszteni és működtetni. Jelen tanulmány átfogóan bemutatja a francia igazságszolgáltatási szervezetben az...
Részletek„A hazai közjogi és politológiai irodalomban általánosnak tekinthető a közigazgatási bíráskodás angol, francia és német történeti minták szerinti csoportosítása. Az angol megoldás szerint a közigazgatási jogvédelmet a rendes bíróságok látták el, a franciának nevezett modellben a közigazgatási rendszeren belül jött létre az egyéni jogokat biztosító felülvizsgálati fórum. A németeknek tulajdonított megoldáson a történeti irodalom a szervezetileg különálló közigazgatási bíróságokat érti. E rövid feldolgozásban e típusokat tekintem át, azt vizsgálva, hogy a modellképzés alapjául szolgáló absztrakció megfelel-e a történeti tényeknek. Feltevésem szerint a...
Részletek
© 2024 eGov Hírlevél.
