Skip to main content

Találat: közigazgatási jogtudomány
jog

A közszolgálati pragmatika egysége és különbsége – Javaslat a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes keretszabályozására

Szerző: redaktor
2024. május 12.
0

„...1.2. A dolgozat célja A dolgozat célja tehát kettős; egyrészt a Kttv. (Ogytv.), Kit., Küt., Riasztv.-Hszt., Ásztv., valamint a NAV szjtv. fontosabb pragmatikaelemeinek összehasonlító elemzésére törekszik, másrészt arra, hogy az összehasonlító elemzésre támaszkodva javaslatot vázoljon fel a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes közszolgálati jogi keretszabályozására. 1.3. A dolgozat hipotézisei A dolgozat két alapkérdést vizsgál, és ezek mentén törekszik a következtetések és javaslatok megfogalmazására. a) Egyrészt, a közszolgálatnak létezik egy absztrakt egysége, amely alapján a közszolgálati pragmatika elemei egy egységes elvrendszeren és szabályokon nyugvó,...

Részletek
jog

A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai

Szerző: redaktor
2020. október 31.
0

„Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a területnek: arra törekszik, hogy a tudományos teljesítmények minősítése körében bevett és a hazai viszonyok...

Részletek
jog

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

Szerző: redaktor
2019. május 5.
0

„Válogatás a tartalomból Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie „A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy...

Részletek