Skip to main content

Találat: közigazgatási teljesítménymérés

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

„...Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani...

Részletek

Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

„...arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól...

Részletek

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016

„A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját. ... A lakosság véleményének feltárása, elsősorban a közigazgatási területi munkacsoport által már korábban megfogalmazott elégedettségméréseknek és lakossági véleményeknek a Jó Állam tematikájába történő beemelése kapcsán volt kiemelten fontos. A Jó Állam Jelentés 2015 kötetében már a hatékony közigazgatás hatásterület esetében megjelentek igények olyan elégedettségi mutatókra, amelyek egyaránt fontosak lettek volna a közigazgatás minőségének és működésének megismerése,...

Részletek

Jó Állam Jelentés 2016

„A Bevezetés szerzője és a kiadvány szerkesztője: Dr. Kaiser Tamás A Jó Állam Jelentés 2016 hatásterületei és a munkacsoportok vezetői: Biztonság és bizalom a kormányzatban: Dr. Kis Norbert Közösségi jóllét: Prof. Dr. Báger Gusztáv Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség: Prof. Dr. Csath Magdolna Fenntarthatóság: Besenyei Mónika Demokrácia: Dr. Cservák Csaba Hatékony közigazgatás: dr. Kádár Krisztián ... A kiadvány összeállításában közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal szakértői, valamint az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében működő Mérési és Módszertani Labor szakértői és munkatársai. Kiadó: Nordex...

Részletek

Bemutatták a Jó Állam Jelentést

„Megjelent az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (ÁKFI) koordinálásával készített Jó Állam Jelentés, amely a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is hat hatásterületen végzett mérést a kormányzati teljesítményről. A korábbi jelentéshez képest újdonság, hogy a lakossági vélemények is megjelennek benne, valamint nemzetközi dimenziójú és speciális területeken végzett kutatások eredményeivel is megismerkedhettek az egyetemen rendezett szakmai napok résztvevői. Biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, valamint a hatékony közigazgatás. Ezek azok a hatásterületek, amelyek mentén vizsgálta a kormányzati...

Részletek

Állami Számvevőszék: a költségvetési kiadásokkal szemben határozzanak meg hatékonysági és eredményességi követelményeket

„A közpénzek elköltésének eredményessége, hatékonysága, illetve az állammenedzsment színvonala számottevően befolyásolja Magyarország gazdaságának versenyképességét. Bár az utóbbi években pozitív változásoknak lehetünk tanúi, mindkét területen van fejlesztési lehetőség – mondta az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A Kecskeméten megrendezett, 54. Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt, mellyel kapcsolatban Domokos László előadása elején leszögezte: mivel Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. A felelőtlen újraelosztás növelné...

Részletek

Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

„A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők. Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta...

Részletek

A versenyképességet növelné a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése

„Az állami szférában dolgozók számának csökkentése növelné az ország versenyképességét - hangsúlyozta Lázár János, aki szerint nagyon magas a közszférában dolgozók száma. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara csütörtöki budapesti rendezvényén emlékeztetett: a mintegy 4,3 millió magyarországi munkavállalóból csaknem egymilliót a közszféra alkalmaz, az állami tulajdonú cégeknél hozzávetőleg 300 ezren dolgoznak. Kiemelte: annak ellenére, hogy az állam pénzügyei rendben vannak, az ország, az állam versenyképessége nem nőtt az elmúlt években, aminek részben strukturális okai vannak. Javítani kell a...

Részletek

Miben áll, és mérhető-e a kormányzati teljesítmény?

„A dolgozat a címben megjelenő kérdést kísérli megválaszolni. Végkövetkeztetése az, hogy a kormányzati teljesítmény jórészt mérhető, ám ennek költségei vannak, és meg kell határozni, hogy mit mérünk, vagyis adataink milyen kérdésre adnak választ. A tanulmány áttekintést ad a teljesítmény különféle értelmezési kereteiről, és megkísérli rendszerezni ezeket, egy olyan dimenziórendszert meghatározva, amelyben a teljesítmény különféle fogalmai elhelyezhetők. Ennek kapcsán két vitához is kapcsolódom: egyfelől Pesti Sándor korábbi állítását vitatom, miszerint a kormányzati teljesítmény nem mérhető; másfelől a közpolitikai diskurzussal és annak elemzésével kapcsolatos...

Részletek

A közszférában is hódít a munkakör alapú rendszer

„A vállalkozói szféra után a közigazgatásban is bevezetésre került a munkakör alapú foglalkoztatási rendszer, amely révén jobban nyomon lehet követni a munkavállaló feladatait, és a bérezés is átláthatóbb. Ehhez kapcsolódik a teljesítményértékelési rendszer, ami már 175 ezer embert érint – mondta rádiónkban Arany Mónika, a BM KSZF - Közszolgálati Személyzetfejlesztési Igazgatóságának vezetője. Nemrég a közigazgatásban még idegen fogalomnak számított a munkakör alapú rendszer, mostanra azonban már egyre hatékonyabban veszik át ezt a formát a vállalkozói szférától. Arany Mónika a Rádió Orient műsorában...

Részletek
Page 2 of 4 1 2 3 4