Skip to main content

Találat: Magyarország

NAV: Új szabályok alapján adóznak a kriptovaluta-ügyletek

„2022. január 1-től külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszközügyletekből származó jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni. A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből...

Read more

Aktív IVSZ közreműködés a Kiberfórum munkájában

„A 2013-as megalapítása óta, hosszú szünet után újra ülésezik a Kiberfórum, melynek munkájához az IVSZ a korábban kidolgozott kibervédelmi javaslatcsomag aktualizálásával, frissítésével járul hozzá. Aktív IVSZ közreműködés a Kiberfórum munkájában A kiberbiztonság, illetve -védelem az az utóbbi időben az EU kiemelt területévé vált, aminek következtében több, jó irányba való változás történt, amire a hazai szakma is reagál. A hosszú kihagyás után ismét összehívott Kiberfórum határozott napirenddel és célokkal készül arra, hogy feszített tempóban egyeztessen a témában kompetens független piaci szereplőkkel, egyetemekkel és...

Read more

A zöld civil szervezetek helyet kérnek a helyreállítási alap monitorozásában

„Ötvenkét környezetvédő szervezet írt levelet a Miniszterelnökségnek, kérve a lehetőséget, hogy a zöld civilek tagot delegálhassanak a helyreállítási alap monitoring bizottságába. Az EU által Magyarországnak juttatandó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz működését egy monitoring bizottság felügyeli. A hónap elején megalakult közel 40 fős monitoring bizottság állami és civil szereplőkből áll. A bizottsági tagság érdekében írt levelet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország kezdeményezte, az ötvenkét aláíró szervezet között megtalálható a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport...

Read more

Az Agárminisztérium benyújtotta Brüsszelnek az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet

„Az Agrárminisztérium december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető. A miniszter szerint a ma benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes...

Read more

Robotizált államigazgatás – Új dimenzióba helyezik a közigazgatási tevékenységet

„Az adatbiztonság és az integrálhatóság az államigazgatás számára fejlesztett mesterségesintelligencia-megoldások két talpköve. A technológia révén az egyszerűbb ügyek emberi beavatkozás nélkül is elintézhetők lesznek, mondja Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. – Igazából nem is kérdés, hogy szükség van-e a mesterséges intelligenciára az e-közigazgatásban. De milyen tényezőkre kell figyelni az alkalmazásánál, mi nehezítheti az MI-re alapuló megoldások bevezetését? – A Belügyminisztérium által felügyelt szolgáltatásoknak a mesterséges intelligencia legkorszerűbb vívmányaival való ötvözésével lehetővé válhat meghatározott közigazgatási folyamatok teljes automatizálása. Ezen elemek (arcelemzésen...

Read more

Ez történt a kormányzati informatikában 2021-ben – Középpontban az MI és az adatvagyon

„Bár a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a Covid, az államigazgatási informatika nem csak a járvány hatásainak mérsékléséről vagy kivédéséről szólt. Jelentős előrelépések történtek a mesterséges intelligencia fejlesztésében és azzal kapcsolatban a nemzeti adatvagyon hasznosításában. Eközben a „hétköznapi” fejlesztésekre is maradt idő. Január végén még zárt körben mutatta be a Belügyminisztérium a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései részeként a közhiteles nyilvántartáson alapuló arckép-azonosító szolgáltatását, nem sokkal később már élesben is használhatják az állampolgárok. A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek...

Read more

Magyarország és a világűr – könyv jelent meg a hazai űrtevékenységről

„Különleges kiadvány került a könyvesboltok polcaira nemrégiben, Magyarország és a világűr címmel, amely a hazai űrkutatás és űripar hagyományait és jelenét mutatja be. A karácsonyi ajándéknak is kiváló kötet alkotói azért fogtak össze, hogy naprakészen bemutassák a magyar űrtevékenység legfontosabb eredményeit. A gazdagon illusztrált és QR-kódokkal elérhető online tartalomelemekkel kiegészített kötet készítésében a Magyar Asztronautikai Társaság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére a Lechner Tudásközpont is részt vett. Megérkezett az Űrkönyv. A Magyarország és a világűr címet viselő, nagyszerű ábrákkal illusztrált könyvet...

Read more

Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

„Írásom fókuszában a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő gazdasági társaságok által kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége áll. A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. A klasszikus megközelítések szerint az emberi jogok – így az információszabadság – érvényesítésének elsődleges kötelezettje az állam és a közhatalommal bíró szervek.2 Azonban erősödik az a tendencia, amely szerint magánpiaci szereplők mind több klasszikusan állami feladat ellátásában közreműködnek, így természetesnek tekinthető annak az igénynek a felbukkanása is, hogy ezek a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek....

Read more

Fejlődési csapdaveszély a pandémia után

„A jeles közgazdász professzor, Csath Magdolna újabb könyve a korábbi írásaihoz hasonlóan arra figyelmezteti a politikusokat és a szakembereket, hogy elmúltak azok az idők, amikor csupán a GDP alakulásával lehetett mérni egyes országok fejlődési szintjét, gazdasági növekedését. Ma már elkerülhetetlen, hogy szembesüljünk az ún. fejlesztési megközelítéssel, amelynek lényege, hogy a GDP mellett humán és társadalmi fejlettségi mutatókat is elemzünk annak megítéléséhez, hogy fenyeget-e fejlődési csapdahelyzet egy országot. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata azért különösen fontos, mert a pandémia után egyetlen gazdaság sem...

Read more

Az NKE-re is számít a magyar űripar

„Magyarországon mintegy negyven vállalat működik űripari területen. Bay Zoltán 75 évvel ezelőtt elvégzett holdradarkísérlete óta nem ültünk a babérjainkon, a magyar egyetemek tudást halmoztak fel, a vállalatok innovációi pedig számos űreszközön teljesítenek szolgálatot. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát és Parragh Biankát, az NKE tudományos főmunkatársát, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Miért van szüksége egy ilyen méretű országnak az űrtevékenységre? Ferencz Orsolya: Ma az űrszektorban használt eszközök és az ezekre épülő globális szolgáltatások a kritikus...

Read more
Page 273 of 1318 1 272 273 274 1 318