Skip to main content

Találat: szabályozás

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára, mivel: ...(4) A rossz szándékú kibertevékenységekről szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekben a Tanács határozottan elítélte az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: az IKT) rossz szándékú felhasználását és hangsúlyozta, hogy az IKT-k rossz szándékú felhasználása elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot, valamint annak következtében erodálódnak azok a kedvező hatások, amelyek az internetből és az IKT-k használatából...

Read more

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások – Nemzetközi konferencia a Magyarországi Francia Intézetben

„A „mesterséges intelligencia” kifejezés először John McCarthy 1956-ban, a dartmouth-i konferencián tartott előadásában jelent meg, azóta pedig már egy olyan tág kifejezéssé vált, amely lefed minden, többé-kevésbé automatikus döntéshozatalra képes algoritmikus folyamatot. Manapság, amikor is a felügyelt tanulási módszerek egyre tökéletesebbek, ezek az algoritmusok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb részét teszik ki a mindennapjainknak. A szolgáltatások digitalizációján és az internethez csatlakozó tárgyak fejlődésén keresztül a mesterséges intelligencia mindenkinek jelen van a mindennapi életében. Számos állami és magánszektorbeli szereplő van tudatában a mesterséges...

Read more

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

„Válogatás a tartalomból Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie „A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy...

Read more

Önkormányzati pénz- és vagyongazdálkodás

„A szakkönyv az újjászervezett magyar állam önkormányzati alrendszerében dolgozók számára szolgál kézikönyvként, azzal a célzattal, hogy olvasói, a szakterület aktív állományú köztisztviselői, közalkalmazottjai és kormánytisztviselői átfogó, rendszertani ismereteket kapjanak a magyar önkormányzatiság történetéből és a 2010 után végrehajtott reformokról, az új feladat- és finanszírozási rendszerről. A kiadvány további célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó közigazgatási és államtudományi képzésben, az alap-, mester- és PhD-képzéseken túl az önkormányzati pénzügyeket érintő továbbképzési szakirányok hivatalos tananyaga is legyen. A szakkönyv tíz fejezetre tagolódik. Az első...

Read more

Bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust) – új brit kezdeményezés az adatgondnokság intézményesítésére

„Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodája (UK Government's Office for Artificial Intelligence) és az Innovat UK által támogatott projekt részeként, saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust), mint az adatgondnokság (data stewardship) új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól. Az angol jogrendből eredő, de az új polgári törvénykönyv (2013) révén a magyar jogban is kodifikált bizalmi vagyonkezelés (trust) mintaképpen szolgált a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint új jogi konstrukció megalkotására, miközben – mint a...

Read more

NAV tájékoztató a közadatok újrahasznosításáról

„A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kútv) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, melyek a közadatok újrahasznosítását szabályozzák. A Kútv. 4. § 2. pontja szerint közadat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben (a továbbiakban: Infotv.) meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat. Az újrahasznosítás a Kútv. 4. § 4. pontja szerint a közadatok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították. Közadat újrahasznosítása iránt...

Read more

2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

Forrás: 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Nemzeti Jogszabálytár 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 63. szám; 2019. április 11.; 2037-2091. oldalak (.pdf)

Read more

A mesterséges intelligencia úttörője szerint reális veszély, hogy visszaélnek a mesterséges intelligencia eredményeivel

„A Nature magazin online kiadása interjút közölt a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatos kutatás-fejlesztésének egyik úttörőjével, Yoshua Bengioval, aki harmadmagával nyerte el az elmúlt hetekben a terület legrangosabb tudományos díját, az A.M. Turing-díjat. Kutatásuk tárgya a tudományosan általuk megalapozott mélytanulás (deep learning), amely technika a nagymennyiségű adatok feldolgozását kapcsolja össze az emberi agy által ihletett, többrétegű mesterséges neuron-hálózattal. Másik két társával ellentétben – akik a Google és a Facebook alkalmazásában állnak – Bengio a tudományos élet területén maradt, a Tanulási Algoritmusok Montreali Intézetének...

Read more

Algoritmikus elszámoltathatóság: Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új amerikai törvényjavslat

„Három amerikai szenátor egy olyan új törvényjavaslattal állt elő, ami felelőssé tenné algoritmusaikért az azokat kifejlesztő vállalkozásokat. Az "Algorithmic Accountability Act" (AAA) értelmében tilos lenne "pontatlan, nem fair, elfogult vagy diszkriminatív" döntéseket hozó algoritmusokat építeniük és használniuk - e szabály megsértése esetén pedig bíróság előtt kellene felelniük ezért. A törvény kötelezné arra a hatálya alatt működő cégeket, hogy folyamatosan önvizsgálatot végezzenek adatfeldolgozó rendszereiken, és ha azokban a fenti, tiltott elfogultságot vagy diszkriminációt tapasztalnak, kijavítsák ezeket. Ha pedig ezeket elmulasztják, polgári peres eljárás...

Read more

Az Európai Parlament jóváhagyta az interneten érvényes szerzői jogi szabályokat

„az internetplatformok felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmakért bizonyos feltöltött tartalomtípusokat, például mémeket vagy GIF-eket külön kivonnak az irányelv hatálya alól az „egyedi szavakkal vagy rövid részletekkel” kísért hivatkozásokat szabadon meg lehet osztani az újságíróknak minden, a szerzői jogból származó, de a kiadójukhoz beérkező bevételből részesülniük kell a start-up platformokra enyhébb szabályzás vonatkozik Az alkotók, újságírók jobb alkupozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben a kedden a szerzői jogokról elfogadott, a szólásszabadságot fenntartó szabályoknak köszönhetően. A képviselők a plenáris ülésen 348 szavazattal, 274 ellenszavazat...

Read more
Page 18 of 61 1 17 18 19 61