Skip to main content

Találat: szélenergia

A Magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv újragondolása: mértékletesség, de-growth és fenntarthatósági szempontok

„A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legutóbbi verziója a hazai energiapolitikai célkitűzések egyik sarkpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és más intézmények kutatói azonban rámutattak, hogy a jelenlegi stratégia bizonyos fenntarthatósági és energiafüggetlenségi kérdésekben hiányosságokkal küzd. A tanulmány, amely több alternatív energiamodell alapján értékeli a NEKT-et, kritikus kérdéseket vet fel az energiaszükségletek, megújuló energiaforrások és energiafüggetlenség témáiban. Energiafüggetlenség és importkitettség Magyarország energiaszükségleteinek 87%-át importból fedezi, és ez a függőség jelentős részben Oroszországtól származik: az olaj- és gázimport több mint 90%-a, valamint az...

Részletek

Megújulók egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?

„Egyre szűkebb a napenergia-piac, és egyre sürgetőbb a szélenergia bővítése. Ez a tendencia a piaci, és az erőművi termelési adatok alapján 2024-ben erősebben érezhető, mint valaha. Az Energiaklub, több más szakértő szervezettel együtt, régóta hangoztatja, hogy a szélenergia nélkülözhetetlen kulcsszereplője a költséghatékony áramtermelési struktúrának; valamint a több mint egy évtizedig húzódó tiltásának, a jó adottságok ellenére máig tartó kihasználatlanságának is köszönhetők az egyre komolyabb rendszerproblémák. Már tavaly hangoztattuk több minisztériumi meghallgatáson, valamint tanulmányainkban is, hogy a naperőművek egyre nagyobb volumenű terjeszkedése, és a szél...

Részletek

A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában

„Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet....

Részletek

Magyarországi jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez – Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK)

„A szél- és a napenergia Európában és világszerte is a jövőbeni energiaigényünk kielégítésének kulcsfontosságú megújuló energiaforrásai. Míg a napenergia kis- és nagyméretű alkalmazása is folyamatosan és széles körben növekszik Európában, addig a szélenergia-fejlesztések földrajzilag sokkal heterogénebb képet mutatnak. Különösen Európa délkeleti részén - nevezetesen Bulgáriában, Magyarországon és Romániában - a tényleges fejlesztések messze elmaradtak a korábbi várakozásoktól. A European Climate Foundation által támogatott kutatási projekt célja az volt, hogy rávilágítson a szélenergiában rejlő lehetőségekre Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Az Austrian Institute of...

Részletek

Az Európai Bizottság azonnali intézkedései az európai szélenergia-ágazat fellendítésére

„Nem régiben megállapodás született azon uniós célról, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5%-os legyen, és lehetőleg érje el a 45%-ot: ennek megvalósításához jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, méghozzá a 2022. évi 204 GW-ról 2030-ra több mint 500 GW-ra. Bár a szélenergia-ágazat az EU egyik sikertörténete, jövőbeli növekedését egyedülálló kihívás elé állítja az elégtelen és bizonytalan kereslet, az engedélyezés lassúsága és összetettsége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés hiánya, a magas infláció és a magas nyersanyagárak, a nemzeti tenderek nem támogató jellegű kialakítása,...

Részletek

Az Európai Bizottság elektromos autótöltőt szeretne minden középületre

„Új energiacsomagot mutatott be az Európai Bizottság szerdán. Az ajánlásokra hosszú tárgyalás vár és akkor emelkedhet törvényerőre, ha az uniós mniszterek és az Európai Parlament is elfogadják. A Bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a tiszta energiaforrások használatára való átállásban, nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz. Ennek jegyében vállalta az EU, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az uniós gazdaság korszerűsítését tartva szem előtt annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezhesse a munkahelyteremtés és a növekedés eredményeit. A szerdán ismertetett javaslatoknak...

Részletek