Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Kutatás és innováció: az uniós köz-magán társulások pénzügyeinek állapota jónak mondható

„ A Horizont 2020 program esetében a magánszektorbeli partnerek hozzájárulása nem mindig érte el a megállapodás szerinti szintet Egyes közös vállalkozásoknál a projektvégrehajtás késedelme miatt felhalmozódtak a fel nem használt uniós források Továbbra is előfordulnak hibák a személyzeti, illetve a felszerelési költségek bevallásában Az Európai Számvevőszék jóváhagyta az uniós közös vállalkozásoknak – az Unió által létrehozott kutatási és innovációs köz-magán társulásoknak – a 2023. évi beszámolóját. A számvevők ugyanakkor rámutatnak néhány további figyelmet igénylő területre, például arra, hogy a magánpartnerekkel be kell...

Részletek

Nagy Márton Kínában a létesítendő magyarországi Mesterséges Intelligencia Iroda szerepéről beszélt (MI-jogszabály, AI Act)

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai Shenzen-be látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott a China Hi-Tech Fairen (CHTF). Az idén 26. alkalommal megrendezésre kerülő CHTF célja, hogy bemutassa a világ legújabb high-tech trendjeit és eredményeit, és megkönnyítse a csúcstechnológiájú termékek és technológiák globális kereskedelmét. A mintegy 400.000 négyzetméteres kiállítási területű rendezvényen több mint 5.000 ismert vállalat és nemzetközi szervezet vesz részt több, mint 100 országból és régióból, negyedmillió látogatót vonzva. Nagy Márton nyitóelőadásában elmondta, hogy a világon elsőként az Európai Unió...

Részletek

A világűr lehetőségei unokáink számára : A világűr jelenlegi és jövőbeli gazdasági felhasználása

„Az űrkutatást túl sokáig a legjobb esetben is tudományos vállalkozásként, a legrosszabb esetben pedig illuzórikus sci-fi fantáziaként kezelték. A tanulmány három alapvető megállapítást tesz. Először is, mivel az 1980-as évek vége óta erős kereskedelmi tevékenység folyik az alacsony Föld körüli pályán, az űrkutatás már ma is egy piactér, és ezért elsősorban a gazdasági ösztönzőkre reagál. Másodszor, az indítási költségek eddig nagyon meredeken csökkentek, még más szállítási technológiákhoz képest is. Egy sor hiteles kvantitatív forgatókönyv alapján, a Wright-törvényt felhasználva a tanulmány megmutatja, hogy...

Részletek

A küldetésvezérelt innovációs szakpolitikák nyomon követése és értékelése. Az elmélettől a gyakorlatig

„A küldetésvezérelt (mission-oriented) stratégia egy olyan szakpolitikai megközelítés, amely a nagyszabású társadalmi kihívások megoldására összpontosít a köz- és magánszektor innovációjának kihasználásával és egységes kezelésével. Ahelyett, hogy pusztán a gazdasági növekedést vagy egyes iparágakat támogatná önállóan, ez a stratégia arra törekszik, hogy különféle erőforrásokat és szereplőket mozgósítson konkrét, átalakító célok elérésére. Például a küldetések olyan sürgető kérdésekre koncentrálhatnak, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások fejlesztése, az egészségügyi innováció vagy a digitális átalakulás. A küldetések természetüknél fogva összetett vállalkozások, a beavatkozásoknak több szintje lehet,...

Részletek

A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője

„A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése a Versenyképességi Megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni az informális EU-csúcson Budapesten. Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni. Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért. A versenyképesség szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Jelenleg...

Részletek

Az EU 4,8 milliárd eurónyi kibocsátáskereskedelmi bevételt fektet be innovatív nettó zéró projektekbe

„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról A Bizottság a mai napon 85 innovatív nettó zéró projektet választott ki, amelyek 4,8milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az Innovációs Alapból, elősegítve az élvonalbeli tiszta technológiák Európa-szerte történő megvalósítását. A 2023. évi pályázati felhívás keretében első alkalommal ítélnek oda különböző léptékű (nagy, közepes és kicsi, a kísérleti projektek mellett) és...

Részletek

Hogyan növelhetjük a lehető legjobban az Európai Kutatási Térségben rejlő lehetőségeket? – Európai Bizottság

„Az Európai Kutatási Térség azt a célt szolgálja, hogy a kutatók és az innovátorok Európa-szerte dinamikus és vonzó környezetben dolgozhassanak, és megszűnjön az európai kutatási ökoszisztéma széttagoltsága. Egy új uniós közlemény megállapítja, hogy bár az EU jelentős eredményeket ért el az Európai Kutatási Térség vonzóbbá, hatékonyabbá és integráltabbá tétele terén, a térségben rejlő lehetőségeket még jobban lehetne növelni. A közlemény négy olyan területet határoz meg, ahol további intézkedésekre van szükség: A beruházások és reformok priorizálása: A Bizottság együttműködik az uniós országokkal a kutatási és...

Részletek

Európai mélytechnológiai innováció: az Európa Bizottság kockázati tőkebefektetői hálózatot indított

„A Bizottság a mai napon elindított egy megbízható befektetői hálózatot, amely olyan befektetők csoportját fogja össze, akik készek az EU-val közösen befektetni az innovatív európai mélytechnológiai vállalatokba. Az uniós beruházások az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alapjából származnak, amely a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs program részét képezi. Az első csoport 71 európai befektetőből áll, köztük kockázatitőke-alapokból, állami befektetési bankokból, alapítványokból és vállalati kockázatitőke-alapokból. Ezek a befektetők együttesen több mint 90 milliárd EUR értékű vagyont képviselnek, ami miatt a hálózat az európai mélytechnológiai...

Részletek

Az innováció és a gazdagság összefüggéséről

„Mesterséges intelligencia, önvezető autók, az IBM és a Facebook története, globális startupok, unikornisok és kannibálok – naprakész és nemzetközi tapasztalatokra épülő könyvet írt Cséfalvay Zoltán arról, melyek a siker titkai a digitális korban. Az OECD és UNESCO volt nagykövete, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője a könyvbemutatón úgy fogalmazott: az állam nem jó az innovációnak. Szabadság, innováció gazda(g)ság címmel írt könyvet Cséfalvay Zoltán, aki szerint a címben szereplő három fogalom között "logikus összefüggés van". "Ahol szabad vállalkozók vannak, szabad piacgazdaság van, ahol...

Részletek

Magyar startupok: a Nemzeti Innovációs Hivatal elvesztegetett 800 milliárdja

„A korábbi gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint 2014-ben elveszett egy nagyon fontos stratégia Magyarországon, de az Európia Unió is komoly lemaradásban van a digitális piacon. Van-e kiút a közepes jövedelem és a technológia csapdájából? Kell-e félnünk a digitális óriásvállalatoktól? Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, a második Orbán-kormány gazdaságstratégiáért felelős államtitkára (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010-2014) Szabadság Innováció Gazda(g)ság címmel jelentette meg legújabb könyvét, amely arra tesz kísérletet, hogy elárulja, mik a siker titkai a digitális korban. De mi tévő legyen...

Részletek
Page 1 of 59 1 2 59