Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Átalakító hatású innovációs politika Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az átalakulási és az innovációs politika összekapcsolásáról? A kormányok egyre inkább kutatási és innovációs (K+I) politikát alkalmaznak a gazdasági és társadalmi változások előmozdítására. Az e politikák és a társadalmi-technikai átalakulások közötti empirikus összefüggést azonban továbbra sem tárták fel. A jelentés a Covid19 utáni Next Generation EU keretében kezdeményezett osztrák, finn és svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összehasonlításával vizsgálja ezt a kapcsolatot. A jelentés jelentős eltéréseket állapít meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalma, folyamata és...

Részletek

35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul

„A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb 10 ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot. A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek...

Részletek

Magyar űrhajósprogram: 2024-es indulással számolnak, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle

„A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként hirdették meg a nemzeti kutatóűrhajós-programot, a Hunort (Hungarian to Orbit). A magyar űrhajós útját 2024-re tervezik, de sok szempont befolyásolhatja az indulást. A kiképzés részeként a négy jelölt az elmúlt hetekben szárazföldi és vízi oktatást kapott. A programról Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyilatkozott. – Márciusban azt mondta, egy űrhajósnál nem elég, sőt nem is feltétlenül feltétel, hogy űrkutató legyen. Sokkal fontosabb, hogy olyan kiváló és különleges képességei legyenek mind fizikai, mind...

Részletek

Magyarország versenyképessége a tét: íme a kormány innovációs mesterterve

„Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét. Március eleje óta vezeti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, melyek a legfontosabb feladatai, céljai az új pozíciójában? Az innovációs ökoszisztéma sokat fejlődött...

Részletek

Infomorzsák a HUNOR programról

„Még ebben az évben eldőlhet, ki lesz az a két űrhajósjelölt, aki Amerikába utazhat a kiképzés folytatására. Hamarosan meghirdetik azokat az oktatási programokat, amelyek a középiskolások számára teszik hozzáférhetővé az űrtechnológiai tudást, a SUMIMANT–ra regisztrálva pedig akár a Nemzetközi Űrállomásra is eljuthat a nevetek Dr. Ferencz Orsolya volt a vendégelőadója a Budapest XVI. kerületi önkormányzat által szervezett közösségi programnak, ahol Schuminszky Nándor űrszakíró, Magyarok az Űrben címmel csaknem két órás, igen érdekfeszítő beszámolóban mutatta be az elmúlt 40 év emberes űrrepüléseit. Az...

Részletek

Kína rövidesen megjelenteti az MI új szabályozását

„Elemzők szerint mindenképp szabályozni kell a mesterséges intelligenciát, mert ennek hiánya veszélyes lenne az emberiségre. Kína a regulációban a világ előtt jár, szabályai jóval szigorúbbak, mint az Európában felvázolt tervek, ugyanakkor Peking több praktikus intézkedést is kidolgozott. Kína a héten adja ki a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó új szabályozást. A végleges szabályozás kevésbé szigorú az eredetileg tervezetteknél, de azt mutatják, hogy Kína – Európához hasonlóan – jól halad az elmúlt évek legígéretesebb és legvitatottabb technológiájának kormányzati felügyeletével. Ezzel szemben az Egyesült Államokban...

Részletek

Máris elkésett az EU a kvantum-háborúban?

„A vállalatoknak és a kormányoknak gyorsan kell cselekedniük, hogy átfogó stratégiát dolgozzanak ki a kvantumkészségre vonatkozóan ─ áll a European Policy Center új jelentésében. A kutatások jelenlegi ütemét figyelembe véve a becslések szerint a következő két évtizedben érkezik egy olyan kvantumszámítógép, amely képes feltörni a modern kriptográfiai eljárásokat. Ez alig elegendő idő a politikai döntéshozók számára, hogy megtervezzék és végrehajtsák azokat a technikai és logisztikai intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy felkészüljenek a kvantumszámítógépek világára ─ állítja a jelentés szerzője, Andrea G. Rodríguez....

Részletek

Holland modell? Társadalmi célok szolgálatába állított mesterségesintelligencia-kutatások hálózata

„Abban a mezőben, ahol a technológia, a politika és a stratégiai gazdaságfejlesztés találkozik a mesterséges intelligenciával (MI), főleg a jogi, etikai vagy igazgatási kontextusra esik hangsúly és figyelem. Ezért lehet iránymutató az a holland törekvés, hogy a társadalom szempontjából fontos lehetőségek támogatásához is kiterjedt szakértői-kutatói erőforrásokat lehessen rendelni. Noha a mesterséges intelligencia térképén már régóta megtaláljuk a társadalmi célú MI (AI for Social Good vagy Public Interest AI), az emberközpontú MI fejlesztése (development of human-centric AI, Humanistic AI) kérdéskörét, valójában ezek csak...

Részletek

Bizalmat a felhasználóknak, kiszámítható biztonságot a fejlesztőknek – készül az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)

„A sokak által várt és nemrégiben egy újabb elfogadáson átesett európai uniós AI törvénytervezet témájában rendeztek konferenciát a BME VIK-en. Az Európai Parlament 2023. június 14-én elfogadta a mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó rendszerek szabályozására vonatkozó irányelveket. Ezek az emberközpontú, etikus fejlesztést segítő direktívák alkotják majd a világ első, leendő MI szabályozásának, az AI Actnek az alapját. „A mesterséges intelligencia emberközpontú szabályozása” („Human-centred Regulation of AI”) című konferencián az AI Actet, és egy szintén világelső, etikus MI-re fókuszáló MSc-programot vették górcső alá a...

Részletek

Félvezetők: Az EP-képviselők jogszabályt fogadtak el az uniós chipipar fellendítése érdekében

„ Az uniós "chip-törvény" megerősíti Európa stratégiai autonómiáját és biztonságát Válságreagálási mechanizmus a hiány kezelésére 3,3 milliárd euró a chipekhez kapcsolódó kutatásra és innovációra A chipellátás biztosítását, a termelés és az innováció fellendítését, és a hiányok elleni sürgősségi intézkedések bevezetését célzó tervet fogadott el az EP. A Parlament és a Tanács által már elfogadott új jogszabály célja, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai chipberuházások számára az engedélyezési eljárások felgyorsítása és a chipek kritikus jelentőségének elismerése révén, egy úgynevezett "kiemelt nemzeti jelentőségű jogszabály"...

Részletek
Page 12 of 60 1 11 12 13 60