Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Kinevezték a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala új elnökét

„A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva Pomázi Gyula Zoltánt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökévé – 2019. március 15-ei hatállyal – kinevezem.” Forrás: 31/2019. (III. 20.) ME határozat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár A miniszterelnök 31/2019. (III. 20.) ME határozata a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 47. szám; 2019. március 20.; 1539. oldal (PDF)

Részletek

Elkészült a magyar 5G Stratégia szakmai tervezete

„A stratégia fő célkitűzése, hogy Magyarország a legújabb, ötödik generációs mobil távközlési fejlesztések egyik európai központjává váljon, és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Digitális Jólét Program (DJP) és az 5G Koalíció (5GK) képviselői a Digitális Jólét Fórumon mutatták be Magyarország 5G Stratégiájának szakmai tervezetét 2019. március 20-án, Budapesten, a Millenáris Startup Campuson. „Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban...

Részletek

A technológiai haladás intézményi vonatkozásai

„A gazdasági növekedés hajtóerejének tekintett technológiai haladás vizsgálatában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az intézményi tényezőkre. Douglass North mutatott rá arra, hogy a világ nagy részén nem érvényesülnek a technológia lehetséges előnyei, vagyis valami még kell ahhoz, hogy növekedést generáljon. A technológiai fejlődésben nem csupán a tudás, valamint a tudományos eredmények és azok gyakorlati alkalmazása fontos, hanem az az intézményi környezet is, amelyben ezek az újdonságok megszületnek. Az intézmények ösztönzőket teremtenek az újításhoz a gazdasági szereplők számára, melyek különbözősége magyarázatot adhat az országok...

Részletek

Mesterséges intelligencia: Magyar-brit kapcsolatfelvétel a jövő iparágában

„A mesterséges intelligencia alkalmazása terén felmerülő együttműködési lehetőségekről és szakmai kihívásokról egyeztettek a „Mesterséges intelligencia: híd Magyarország és Nagy-Britannia között” c. workshopon 2019. március 14-én, Budapesten. A mindennapokban egyre gyakrabban megjelenő és növekvő teljesítményű mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és alkalmazása a gazdasági növekedés és tudományos fejlődés egyik garanciája lehet. A kétoldalú együttműködések az iparágba történő befektetések ösztönzéséhez járulhatnak hozzá a legjobb gyakorlatok cseréjével, a közös irányok meghatározásával. Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére...

Részletek

Az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia pillérei

„Tudástermelésre és -áramlásra, együttműködésre, valamint tudásfelhasználásra és vállalati innovációra épül a 2021 utáni fejlesztési időszakra szóló új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia - mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára szerdán, az Országos Innovációs Fórum zárórendezvényén, a Budapesti Corvinus Egyetemen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a megújuló stratégiával Magyarország a kiemelt gazdasági területeken európai szinten jelentős kutatás-fejlesztési potenciálra tehet szert, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) széles körben képessé válhatnak az innovációk bevezetésére és létrehozására....

Részletek

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

„Előző heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) esettanulmányát a Szlovéniában kiépített innovációs ökoszisztémáról, valamint az abban központi szerepet betöltő Ljubljanai Technológiai Parkról (LTP). Jelen írásban folytatjuk az innovációs ökoszisztéma és a technológiai park bemutatását az esettanulmányból, további részletekre kitérve. Szlovénia a függetlensége elnyerése (1991) óta folyamatosan építi ki innovációs támogató rendszerét, amit azonban sokáig töredezettség és bizonytalanság jellemzett, a közvetítő intézmények vegyes színvonalával és a fiatal vállalkozók rendszeres, következetes támogatásának hiányával együtt. Az igazán jelentős előrelépésre...

Részletek

A Kormány 1093/2019. (III. 8.) Korm. határozata az országos Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról

„A Kormány 1. egyetért az országos Tudományos és Innovációs Park hálózat új, háromszintű hálózati struktúrájának a kialakításával, amely az alábbiak szerint épül fel: a) Tudományos és Innovációs Park, b) Technológiai Park, c) Ipari Park; 2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a „Tudományos és Innovációs Park” cím létrehozásához szükséges jogszabályi feltételek és eljárásrend kialakításáról; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: 2019. március 31. 3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca...

Részletek

A 10 embernél többet foglalkoztató magyar kkv-k 86 százaléka azért nem foglalkozik innovációval, mert nincs rá szüksége

„A következő uniós költségvetési ciklusban (2021-2027) a kormány kiemelt feladatának tekinti a kis- és a közepes vállalkozások (kkv) innovációs képességének javítását - mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a Magyar Innovációs Szövetség XXX. közgyűlésén. Az innovációért felelős helyettes államtitkár hozzátette, a magyar gazdaság duális szerkezetű. A nagyvállalatok foglalkoztatják a magyar munkavállalók 25 százalékát, miközben a GDP 75 százalékát állítják elő, a kkv-k pedig a GDP 25 százalékát termelik a magyar dolgozók 75 százalékának munkájával. A kormány a...

Részletek

Program a Versenyképesebb Magyarországért – digitális kormányzati szemelvények

„...04 KÖZSZFÉRA PROGRAM Államigazgatás hatékonyságának javítása Akció Teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás és a munkafolyamatok újratervezésével párhuzamos létszámracionalizálás a közszférában Akció kifejtése Háttér: Magyarországon a közszféra az összes foglalkoztatott mintegy 29 százalékát alkalmazza, ami nemzetközi összevetésben igen magas szám. Ugyanakkor hazánk a GDP-arányos állami bérek tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. Főbb programpontok: A közszféra minőségét javító, a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás irányába történő elmozdulás. A feladatok átrendezése mellett létszámcsökkentés végrehajtása. A felszabaduló bértömeg versenyképes fizetést biztosít a közszférában alkalmazottak számára. A közszektor hatékony...

Részletek

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán megjelent esettanulmány a szlovén főváros, Ljubljana technológiai parkjának ökoszisztémáját mutatja be, mint jó gyakorlatot a helyi adottságokhoz igazodó, helyre szabott (place-based – más fordításokban helyi irányultságú, hely(i) alapú), helyi érdekű, területi alapú innovációs modellre (Place-Based Innovation Ecosystems – Ljubljana Start-up Ecosystem and the Technology Park Ljubljana, Slovenia). A helyre szabott innovációs ökoszisztémákat bemutató, 2017 óta folyó kutatási sorozat részeként a ljubljanai esettanulmány a helyi technológiai park és más közvetítő szervezetek katalizátorszerepére fókuszál,...

Részletek
Page 49 of 60 1 48 49 50 60