„Erőteljes centralizációt sejtet az önkormányzati rendszer tervezett átalakításának koncepciója: a leirat messze nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sérti az alapvető állampolgári jogok gyakorlását foglalta össze a negyvennégy oldalas vitaanyagról alkotott véleményét a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) Vas megyei tagozatvezetője, Kálmán József, Hegyfalu polgármestere.
– A megyében egy mikrotérségen belül tucatnyi polgármesterrel tárgyaltunk a Tállai-féle ötletbörzéről. A feladatok átszervezése, az államigazgatás és a helyi, önkormányzati feladatvállalás és szerepkör módosítása évtizedes probléma, melyet eddig senkinek nem sikerült demokratikus formában újraosztani. –
A KÖSZ érdekszövetségéhez tartozók egybehangzó véleménye, – folytatja a megyei tagozatvezető – hogy a vonatkozó törvények megváltoztatása külföldön sem egy féléves, erőltetett döntés, hanem több évig tartó konszenzus eredménye, ami feltételezi a további, kiszámítható működést.
Kálmán József szerint a kistelepülési településszerkezetben elengedhetetlen, hogy működjék valamilyen elöljáróság, iroda, hivatal, hiszen sem a helyközi közlekedés, sem a település lakónépességének összetétele, sem a helyi kommunikációs infrastruktúra állapota nem teszi lehetővé, hogy az aprófalvak magukra maradjanak. A vitaanyag számos ellentmondást tartalmaz, melyek megnehezítik, sőt, sok esetben lehetetlenné teszik az érdembeli vitát, véli a KÖSZ-tagozatvezető.– Aprófalvas településszerkezetben a 2000 fős határ sok esetben irreális, nem beszélve bizonyos, helyben lévő, speciális intézmények esetében jelentkező problémákról. „Az új közös önkormányzati hivatal” előrevetíti a volt községi közös tanács képét, ahol a szerepkör nélkül maradt települések érdekei rövid idő alatt képviselhetetlenné válnak – vizionálja a koncepcióból kivilágló jövőt Kálmán József.
Ráadásul prognosztizálható, hogy a helyben maradt, tisztán önkormányzati feladatok közül elsősorban az ott élők problémáit oldják meg elsősorban. A KÖSZ-tagok egyértelmű véleménye, hogy csak alapos és széleskörű előkészítés után szabad gyökeres változtatásokat végrehajtani.
– Az általunk ismert koncepció szerint minden fontos kérdésben a járási szintre telepített – erősen politikai irányítás alá kerülő – állami hivatal döntene kénye-kedve szerint. Erről pedig elég cinikus dolog azt állítani, hogy ezzel közelebb kerül az állampolgárokhoz az ügyintézés, amikor a körjegyzőségeket eddig 1-2 kilométeren belül el lehetett érni, ezután viszont 10-30 kilométert utazhatnak – nem kis költségen – az állampolgárok – fejtegeti Patyi Elemér, a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Bögöte polgármestere.
…
A kistelepülési önkormányzatokat tartják pazarlónak, mikor az önkormányzati szférában felhalmozott adósság több mint kilencven százalékát, 1012 milliárd forintot a megyék, a megyei jogú városok és a főváros hozta össze. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a kistelepülésekre, nagyközségekre jutó mintegy 76 milliárd forint egyértelműen az alulfinanszírozottság és nem a pazarló gazdálkodás miatt alakult ki. A tervezett önkormányzati és közigazgatási struktúraváltás az önrendelkezés jogosultságát erősen megkérdőjelezi, és gyámság alá helyezi a kis falvakat…
Dr. Németh Kálmán és az általa képviselt érdekszövetség tagjai nem értenek egyet a járási hivatalok kialakításával; ezt úgy értelmezik, hogy az ügyek intézése távolabb kerül a vidéki, falusi emberektől. Azzal sem értenek egyet, hogy az önkormányzatok nem intézhetnek állami feladatokat, mint ahogy tették ezt az elmúlt két évtizedben, illetve a tanácsi rendszerben is.
Az önkormányzati rendszer alapproblémájának nem ezt tartják; a működési zavarok okát a csökkenő állami támogatásban és a felelőtlen fejlesztésekben látják, amely főleg a nagyvárosokra jellemző. ”
Forrás:
Visszaállítják a tanácsrendszert Magyarországon?, Simon Erzsébet, Vas Népe, 2011. május 18.
