„ I. Az európai közigazgatás, mint információs-, döntési-, ellenőrzési és együttműködési forma
A közösségi jog végrehajtása a legtöbb esetben a tagállamok feladata; a Közösség maga csak kevés saját közigazgatási hatáskörrel és forrással rendelkezik. Emiatt gyakran csak a végrehajtás szervezeti oldalának vizsgálata kerül előtérbe. Ez azonban a végrehajtással kapcsolatos kérdéskörnek csupán az egyik oldalát érinti. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a másik, funkcionális oldal, amelyet nem az elhatárolás, sokkal inkább az együttműködés jellemez. A közösségi jog végrehajtásának koncepcióját tehát a szervezeti elhatárolás és a funkcionális kapcsolódás, a kizárólagos hatáskörök és az együttműködés vizsgálata adja.E fenti gondolat alapját a Római Szerződés (RSZ) 5. és 10. cikke, tehát egyrészről a korlátozott egyedi felhatalmazás és a szubszidiaritás elve, másrészről a tagállamok és a Közösség szerveinek egymással szembeni kölcsönös lojalitási kötelezettsége képezi. A szabályozás tárgyát azoknak a nemzeti és közösségi hatóságoknak, hivataloknak, szerveknek, testületeknek és más jogi személyeknek a szervezetrendszere alkotja, amelyek a közösségi jog idevágó hatásköri előírásai alapján – a feladatkörök szervezeti elhatárolása mellett a hatékony és egyöntetű közigazgatás céljának megvalósítása érdekében azonban funkcionálisan együttműködve – a közösségi és a harmonizált tagállami jog végrehajtására hivatottak. A továbbiakban az európai közigazgatás fogalma alatt e fenti szervezetrendszer értendő. Az európai közigazgatás fogalma nem csupán a Közösség közigazgatási „egységeit”, azaz az önigazgatást és a közösségi adminisztrációt foglalja magában, hanem átfogja a Közösség és a tagállamok közigazgatását is. Mindez Sabino Cassese javaslatának adaptációját jelenti, aki a közösségi és tagállami közigazgatás rendszerét „kodependens szervezetként” fogja fel…”
Forrás:
Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölé rendeltségi modellje, Eberhard Schmidt-Aßmann, HVG-ORAC, 2012. március 1. (regisztráció szükséges)
