A városokon csattan az ostor

„Közel 500 milliárddal jut kevesebb az önkormányzatoknak jövőre, ám jelentősen csökkennek az önkormányzati feladatok is. A kormány állítja: annyit vesznek el a településektől, amennyivel kevesebb feladatuk lesz, az önkormányzatok szerint ennél jóval rosszabb a helyzet – írja a Világgazdaság.

Több, mint 1100 milliárd forint idén, alig 650 milliárd jövőre – első ránézésre is rendkívül súlyos az a megszorítás, amit az önkormányzatok számára hoz a 2013-as költségvetési javaslat. A kormány nyugtatni igyekszik a kedélyeket, szerintük ez csupán annyit jelent, hogy amennyi feladatot átvett az állam az önkormányzatoktól, annyival kevesebb pénzt is adnak nekik. Ám ez a magyarázat csak részben igaz. Az egészségügy már idén elkezdett átkerülni az államhoz, ez tovább folytatódik majd, az oktatásban pedig 2013 lesz a nagy váltás éve. Az iskolák működtetésével nagy teher kerül le az önkormányzatok válláról, ez látszik is a költségvetés számaiban.

Azonban nem ennyire vegytiszta a helyzet: a tanárok bérét valóban az államnak kell fizetnie ezek után, ám az infrastruktúráért már a városok lesznek a felelősök. Azaz hiába mondják azt, hogy az iskolaátvétellel sokat segít az állam, ez egyértelműen csak azokon a helyeken jelenthető ki, ahol az önkormányzat annyira szegény, hogy a tanárok fizetését is alig tudnák kigazdálkodni, eszközbeszerzés, netán felújítás pedig lehetetlen.

Szintén sokat jelenthetett volna az okmányirodák állami átvétele is. Egy bevételt nem termelő feladatkörről van szó (a legtöbb okmányért csak az előállítási díjat, vagy még annyit sem kell fizetni), ellenben a dolgozóknak fizetni kell, az épületeket fenn kell tartani, általában nem is olcsón. Az első terv szerint ezek most a járásokhoz kerültek volna át, így erre sem kellene költeniük a városoknak. Csakhogy egy újabb módosítás szerint az ingatlan marad az önkormányzatoké, amelyek kötelesek lesznek ingyenes használatot biztosítani a járási hivatalnak.

Komoly változást hoz, hogy ezentúl a segélyek közül sokat államilag osztanak ki, csak az olyan szociális támogatásokat kell a városoknak fizetniük, amelyek nem alanyi jogon járnak, hanem van mérlegelési lehetőség. Vagyis összegezve, a helyzet több mint bonyolult: sok feladat elkerül a városoktól, ám többnél ezek közül csak a dolgozók bérköltségétől szabadulnak meg, az infrastruktúra fenntartásától nem. Ha igaz lenne, amit a kormány állít a támogatás ezzel arányos csökkentéséről, akkor ez azt kellene jelentse, hogy településenként átlagosan a kiadások mintegy negyven százalékát teszik ki az államhoz átkerülő kiadások. Ez viszont csupán a legszegényebb településeken van így.

Nehezíti az összehasonlítást az is, hogy az önkormányzati törvény változása miatt lehetetlen pontosan egymás mellé állítani az idei büdzsé számait a jövő évivel, és levonni az egzakt végkövetkeztetést. A települések finanszírozása ugyanis alapjaiban változik meg: eddig normatívákat utalt nekik az állam, ezek után feladatfinanszírozás következik. Vagyis amíg most még viszonylag szabadabban bánhatnak a települések a rájuk bízott állami pénzzel, ám mellé kell tenni a saját forrásaikból is valamennyit, addig jövőre már szigorúan meghatározott feladatokra kapnak támogatást az államtól.

Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy nemcsak olyan támogatást vesz el tőlük a kormány, amely már most fillérre pontosan ismert mértékű, hanem az egyéb bevételeiket is csökkentik. A személyi jövedelemadóknak idén még a 8 százalékát a települések kapták meg, ez az előzetes tervek szerint ebben az évben összesen mintegy 113 milliárdot jelent számukra, 2013-ban ez a tétel teljes egészében átkerül az államhoz. A gépjárműadót eddig az önkormányzatok kapták meg, ezután csak a 40 százalékát tarthatják meg, becslés szerint mintegy 45 milliárddal lehet így kevesebb. Az illetékbevételeket is teljes egészében magához irányítja az állam, ám ezt valószínűleg nem is fogják támadni, mivel az iratok kiadását finanszírozzák belőle, ami most már állami feladat lesz.
Krízis mégsem várható, legalábbis önkormányzati szinten, persze csak ha a mostani helyzetet nem tekintjük kritikusnak már a változtatások előtt – sokan már ezt is akként jellemzik. Az önkormányzatok ugyanis a korábbinál szélesebb jogkört kapnak arra, hogy helyi adókat vessenek ki. Igaz, ezt csak ott lehet megtenni, ahol van még miből elvenni, és valószínűleg másfél évvel a választás előtt nem sok polgármester fog örülni egy ilyen kényszernek. Ez is az egyik fontos oka lehet annak, hogy még a nyári szünet előtt elfogadtatnák a büdzsé fő számait: 75 parlamenti polgármestert kell meggyőzni, hogy ne puhítsák fel a tervet.”

Forrás:
A városokon csattan az ostor, ETK Önkormányzati Klub/Világgazdaság, 2012. június 22.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.