közigazgatás: magyar

Nyugtalanítják a közszférában dolgozókat a szektor további létszám-leépítéséről kiszivárgott hírek

Szerző: 2012. október 3.No Comments

„Nyugtalanítják a közszférában dolgozókat a szektor további létszám-leépítéséről kiszivárgott, bár hivatalosan sehol meg nem erősített hírek: országosan hat-nyolcezren válhatnak fölöslegessé az állam számára januártól.

A nyugtalanságukra legkevesebb két nyomós okuk van. A bürokrácia csökkentésének IMF által megfogalmazott igényére gyakran hivatkoznak egyetértően kormányzati szereplők, és az államigazgatás járási rendszerének kialakítása, a közigazgatás önkormányzati színtereinek átszabása is kifejezetten alkalmas létszámvágásra.

„Már nagyon unjuk: ha valahol kiadást csökkent az állam, akkor rendre előkerülünk, ráadásul kollégáink kirúgását a jó állam építésének eszközeként kommunikálja a végrehajtó hatalom, ami, mit mondjunk, nem esik jól.” Az érthetően neve elhallgatását kérő harmincas somogyi kormányhivatalnok szerint mindannyian féltik az állásukat. A kormány céljaival egyetértve a hatékony és ügyfélbarát államigazgatáson dolgoznak ők is, és nem tartják ördögtől valónak, ha ezeket a célokat feszesebb létszámmal kívánja elérni az állam. „ Nincs kőbe vésve, hogy a kormányablakból menjünk nyugdíjba mindannyian, de úgy nem lehet dolgozni, hogy minden karácsonyt egzisztenciális félelemben kell várnunk. Vannak barátaink, akik tavaly a két ünnep között kerültek utcára az összecsapott megyei konszolidáció miatt.”

Erről a minap sajtótájékoztatón kérdeztük a somogyi kormányhivatal vezetőit, amikor az időarányosan jól haladó járási előkészületekről számoltak be. Várható-e, hogy most 350-400 körüli járási kormányhivatalnokkal számolnak Somogyban, és a tavalyihoz hasonlóan az év végén, elején üt be egy leépítési hullám? (Akkor a megyei önkormányzatnál fölöslegessé váló köztisztviselők egy részét nem tudta átvenni a hivatal, majd január 11-én kormányhatározat rendelkezett 6700 közszféra-álláshely leépítéséről. A 943-as akkori létszámból a kormányhivatal 94-et veszített, ennek felét be nem töltött álláshely likvidálásával oldva meg.) Juhász Tibor kormánymegbízott és Neszményi Zsolt főigazgató a Magyar Hírlap aznapi, létszámleépítésről szóló írását nem kommentálta. Ugyanez a lap biztos pontként említette az IMF-megállapodás feltételeként a leépítést. A kormánybarát lap ugyanakkor azt írta, több ezres leépítés is megvalósulhat az államigazgatási apparátusban és az önkormányzatoknál. Varga Mihály főtárgyaló miniszter elmondása szerint a leépítés a kormány minap küldött javaslatai között is szerepel.

Fehér József, a SZEF alelnöke, nyilatkozta: januárban „statáriális gyorsasággal” már végrehajtottak egy hétezer fős létszámcsökkentést. Szerinte a közszolgálatban ezért a végletekig kizsákmányolják a maradék embereket, akik évek óta nem kaptak egyetlen fillérnyi fizetésemelést sem, de még az egyéb juttatásaikat is alaposan megkurtították. Az egészségügyben vagy a közoktatás területén sem jobb a helyzet, hangsúlyozta, ezért jelentősebb leépítés esetén mindenképpen be kellene zárni intézményeket.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) nemrég beiktatott főtitkára pénteken járt bemutatkozó látogatáson Kaposváron, ahol Neszményi Zsolttal és Vörös Tamással, Somogy megye főjegyzőjével folytatott megbeszéléseket. A kapcsolattartásra szükség lesz, hiszen az érdekvédőknek és a kormánynak – éles érdekkülönbségeik mellett is – lehetnek közös céljaik. Ilyenek az utolsó kongresszusokon megfogalmazott szakmapolitikai csomagjukban a minőségi jogszabályalkotás, a bürokrácia csökkentése, valamint a közszolgálat teljes korrupciómentessége. De elsőként is azt akarják elérni, hogy a járási rendszerre való átállás után is legyen minden önkormányzati dolgozónak munkahelye, azaz ne legyenek elbocsátások.

A főtitkár az elbocsátási hírekről szólván azt nyilatkozta: hiányolja az első kézből származó híreket, és várja az egyeztetéseket. Januártól kétezres lélekszámhoz kötik a polgármesteri hivatalokat, emiatt 400 körjegyzőség szűnhet meg, hatezren dolgoznak ezeken a helyeken. A leépítések hírekben szereplő hat-nyolcezer embert tehát nagyon sok. Ha mégis igaz lenne ez a leépítés, mondta Boros Péterné, akkor a szakszervezet evidenciának tekinti a gondoskodó elbocsátást a kormány részéről, hiszen kistelepüléseken egyetlen foglalkoztató az önkormányzat. Az óriásplakát üzenete lenne lényeges ebben az kérdésbe is: szeretem a munkám. Ezt elmondanák a kollégáim, hogy szeretnék a munkájukat, mondta erről a főtitkár.

E kollégák információnk szerint türelmetlenül várják a bőrükre menő döntést, mondta egy forrásunk. Közben a hangulat feszült, panaszkodni senki nem mer, s mindig a háta mögé néz, hallgatja-e valaki. A kormánykarikatúrák Facebook-megosztására gondolni sem merünk, de miért is ne lehetne egy szürke hivatalnoknak humora.
Az általunk megkérdezett belső-somogyi településvezetőnek az az érzése, mintha a közigazgatási végeken a kapkodás és a pénztelenség írná a jövőt, s fél, hogy e kettő közül minimum egy több mint megérzés…

Schmidt Jenő: Nincsen hatalmas puffer a közszférában
Legfeljebb a húszezer lélekszámnál népesebb városokban képzelhető el, hogy a központi költségvetés csökkentse a közszférában dolgozók létszámát. Ezt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, tabi polgármester mondta lapunk kérdésére. A tisztségviselő a jellemzően kistelepülési struktúrájú Somogyban, ahol nincs létszámtartalék, nem vár nagyobb leépítési hullámot. Úgy tartja, a feladatokhoz képest semmiképpen sem túldimenzionált a köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma, megint más az a szempont, ha az országos költségvetéshez viszonyítjuk a szektor munkaerő-állományát, ami országosan a 700 ezerhez közelít. Szerinte ezzel együtt is túlzó hatalmas pufferként elképzelni – a kormányszóvivő fogalmazott így a minap – a közszféra tartalékait.

– A bizonytalanságot érzem a kollégáimon, hiszen egyelőre csönd van a folyamatokról, a járási hivatalok még csak fejben vannak meg, a január viszont mindjárt itt van, három hónap múlva – mondta Schmidt Jenő. – Azt szoktam mondani mindenkinek, jól képzett államigazgatási szakemberekre minden kormánynak szüksége van, járjanak tanfolyamokra, képezzék magukat, amikor csak lehet.
Schmidt Jenő a létszámról szólva azt mondta: azt csak egy-két éves előkészítés után, ugyanekkora próbaidő mellett lehet érdemben visszavágni. A bürokráciát valóban érdemes csökkenteni, kevesebb papír, kevesebb kéz, vagyis jogszabályi egyszerűsítés ráférne a rendszerre, mely olykor a működőképességet veszélyeztetően túlszabályozott, mondta.

Szerinte nem jó adottság, hogy lassan kétmilliós adófizetői állomány tartja el a tízmilliós országot, így lehetetlen volna 600 milliárdot elvenni a jövő évi hiánycél tartása érdekében komoly ágazati változások nélkül. Az összeg érzékeltetésére hozzátette, a következő évre 637 milliárdot szán a büdzsé az önkormányzati szektorra, ahonnan elkerül ugyan az oktatás finanszírozása, de máshonnan sem kerül kevesebbe.
– Sem a világ, sem Európa nem növekszik, az egykori közgazdasági elméletek ma nem érvényesek, fizikai képtelenség őket használni, újakat kell kifejleszteni – mondta a TÖOSZ-elnök.

Varga András: A várdaiak elvárják a falu színvonalához méltó közszolgáltatásokat
Várdán három éve még önálló polgármesteri hivatal működött, utóbb körjegyzőség. Januártól a nyolc járási hivatali rendszer 55-60 ügysegédje közül kapnak egyet, aki kijáróként a polgárok számos államigazgatási ügyét segíti majd. Varga András polgármester várakozással tekint az eddig nem létező „intézmény” elé. A változásról azt mondja, s polgármesterként a helyében vélhetően senki sem mondana mást: lényeg, hogy a falu félezres lakossága ne szenvedjen hátrányt semmiben!

Az ápolt köztereiről, természeti-kulturális akcióról, Szász Endre élő kultuszáról ismert Várda európai mezőnyben indulhatna a virágosítási versenyben, ha intézményei volnának. De iskolásai, óvodásai sem járhatnak már helyben. Mindent el lehet fogadni, ha átgondolt és működő alternatíva lép egy megszokott szolgáltatás helyébe, ezt várják most is számos somogyi kistelepüléssel együtt, mondta Varga András. Aki szerint a vidék országszerte egyre vonzóbb az emberek számára, az élhetőség kritériumai azonban a munkahelyek és szolgáltatások megszűnésével egyre kopnak, s ezt meg kell állítani.”

Forrás:
Sonline.hu; 2012. október 1.