közigazgatás: magyar

Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást

Szerző: 2013. február 3.No Comments

„Az uniós pénzek lehívását kezelő hazai pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is vizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni a 2014–2020 közötti időszakban azon EU-források arányát, amelyek nem pályázati úton kerülnének felhasználásra – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán uniós főtárgyaló.

Bár még nem tudni, hogy Magyarország pontosan mennyi uniós fejlesztési forrást kap 2014–2020 között, ám a következő hétéves uniós fejlesztési ciklus hazai tervezése már javában zajlik. Holnap jár le az a kormány által kitűzött határidő, amikorra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kabinet elé kell terjesztenie a következő hétéves ciklusra vonatkozó, az Európai Bizottsággal megkötendő partnerségi megállapodás első tervezetét. A dokumentum valójában azt írja majd le, hogy Magyarország a 2014–2020 közötti időszakban milyen célokra, milyen módon és milyen intézményrendszer keretében használja fel a hazánkat megillető uniós fejlesztési forrásokat. Matolcsy György november végén Cséfalvay Zoltán t nevezte ki uniós főtárgyalónak, így a partnerségi megállapodásról Brüsszellel folyó tárgyalásokat az NGM gazdaságstratégiai államtitkára vezeti.

Az Európai Bizottság képviselőivel november óta tartó tárgyalásokról, a 2014–2020 közötti időszak tervezésével kapcsolatban az uniós főtárgyaló lapunknak elmondta: az EU-pénzeket kezelő pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni azon uniós források arányát, amelyeket nem pályázati úton használnak fel. A kormány más európai országok által is sikeresen használt eszközöket szeretne előtérbe helyezni, amelyek közül az egyik lenne a jelenleg is alkalmazott kiemelt projekt.

„A mostani rendszer egyik problémája, hogy szinte minden uniós forrást pályáztatás útján osztanak ki, miközben ezt nem várja el az EU, ezért át kell gondolni, hogy hol van értelme pályázati rendszerben lehívni a forrásokat” – mondta. Cséfalvay Zoltán az iskolafelújításokat hozta fel példának: sok esetben ugyanis csak azokon a településeken haladtak előre zökkenőmentesen az EU által finanszírozott iskolafelújítási projektek, ahol az önkormányzat megfelelő anyagi helyzetéből adódóan elő tudta teremteni a projekthez szükséges önrészt, vagy az adott oktatási intézmény a projekthez szükséges pályázatírói kapacitással is rendelkezett. Szerinte a jövőben az iskolafelújításokat olyan rendszerben is végre lehetne hajtani, ahol például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ összeállítana egy szakmai listát azokról a településekről, ahol szükséges lenne a rekonstrukció. A központosított irányításnak és végrehajtásnak köszönhetően, az egyszerűsített eljárás keretében, a jelenlegi helyzethez képest jóval rövidebb idő alatt lehetne végrehajtani az ilyen projekteket – emelte ki az uniós főtárgyaló.

A 2014–2020 közötti uniós források felhasználásának tervezéséről szóló, tavaly decemberi kormányhatározat szerint az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kellene felhasználni, a projektgazdáktól kért önerő minimalizálása mellett. Lapunk felvetésére, miszerint az Európai Bizottság ezzel szemben azt tartaná szükségesnek, hogy emelkedjen a visszatérítendő források aránya a pénzügyi közvetítők által nyújtott konstrukciók igénybevételével, Cséfalvay Zoltán azt válaszolta: erről a kérdésről valóban vita van Brüsszellel. „Szerintünk is szükség van a visszatérítendő forrásokra, hiszen például a kombinált mikrohitel esetében hatékonyan tudjuk használni ezt a modellt, arról azonban már vitázunk Brüsszellel, hogy a visszatérítendő forrásokra milyen arányban, milyen szektorokban lenne szükség” – mondta.”

Forrás:
Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást; Napi Gazdaság; 2013. január 30.