„Az elmúlt években a korábbinál sokkal súlyosabbá vált a korrupciós helyzet a különböző uniós, állami és önkormányzati pályázatok területén − vélik a lapunknak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők. Véleményük szerint önkormányzati területen ma már alig van olyan közbeszerzés vagy egyéb tender, amelyhez ne kapcsolódna legalább a helyi „baráti” vállalkozók helyzetbe hozása. A nagy infrastrukturális beruházásoknál szinte mindig felmerülnek olyan „ajánlott” kivitelezők, amelyeknek a munkák egy részét „illik” felajánlani − fogalmazott egy pályázatíró cég munkatársa. Az ilyen tenderekhez „természetesen” mindig kötődtek háttéralkuk és egyéb, nehezen ellenőrizhető pénzmozgások, a piaci szereplők szerint azonban az elmúlt időszakban felborult a korábbi politikai „konszenzus”, több helyen egyre gátlástalanabb igényeket fogalmaznak meg a megrendelők vagy a döntéshozók.
Nem ritka például, hogy egy-egy „jól beágyazott” tanácsadó cég szolgáltatásainak igénybevételén múlik a pályázat pozitív elbírálása (akár magasabb, állami szinteken is), aminek az ára, hogy vastagabban fog a ceruza a sikerdíj megállapításakor. A tapasztalatok szerint utóbbi tétel az elnyert támogatási összeg normál esetben 3-4 százaléka, aki azonban biztosra akar menni, inkább ennek duplájával számol. A sikeres pályázatok jó részénél felmerülnek ilyen „mellékköltségek”, a piacon olyan esetekről is hallani, amikor egy, a pályázatíró szerint minden szempontból megfelelő dokumentációt dobnak vissza az állami szervek, jelezve, hogy „más megoldás azért elképzelhető” a végeredmény módosítására. A csúszópénzek átadása is sokkal szofisztikáltabb formákat ölt, mint korábban, vagyis a készpénzátadások helyett mind többször merül fel egy-egy baráti cég szolgáltatásainak adott összegű igénybevétele és egyéb „kreatív” megoldások. Forrásaink szerint az ilyen ügyletekben inkább a kisebb (vagy legalábbis magyar tulajdonú) tanácsadó cégek érintettek, a nagyobb, nemzetközi hátterű vállalatok jellemzően nem kívánják kockáztatni kiépített és bejáratott márkaneveiket.
Homok a gépezetben
A korrupcióval fertőzött városokat, településeket érintő üzleti ügyek nem az önkormányzati bizottságok és nem a politikusok szintjén valósulnak meg − mondta egy másik, név nélkül nyilatkozó szakértő. Az egyik önkormányzat volt pénzügyi és közbeszerzési grémiumának elnöke hangsúlyozta, több olyan esetről hallott, amikor egy-egy magánszemély (többnyire ügyvédek) magas rangú politikusra hivatkozva „kente meg” a közbeszerzési eljárásban érintetteket, ám maga a hivatkozott tisztségviselő nem is volt tisztában azzal, hogy nevével visszaélnek. A bizottságok szintjéig sok esetben már nem is érnek el a korrupciós ügyletek, inkább a kiírásokhoz kapcsolódó kritérium megfogalmazásánál „kerül homok a gépezetbe” − tette hozzá a nyilatkozó. Szerinte a kenőpénz összege projekt- és személyfüggő. Egyetért a Transparency International korábbi felmérésével, ez alapján minden vélt korrupciós eljárás ötöde mögött fedezhető fel az ügylet szereplőinek tényleges korrumpálása. Forrásunk olyan esetről is hallott, amikor egy állami cég a közbeszerzésen hivatalosan pályázatot nyert alvállalkozótól követelt időről időre nagy összegeket azért, hogy a teljesített feladat fejében megkapja a kiszámlázott összeget. A zsarolásnak többféle eszközét is ismertették lapunkkal. Példaként említették az időhúzást, az engedélyeztetési eljárások késleltetését. Erre az önkormányzati és járási hivatalok tökéletesen alkalmasak.Egy másik szakértő a települések fejlesztési pályázatait emelte ki mint a korrupció melegágyát. Már-már közhelyszerű az a megállapítás, hogy több pályázatot már eleve egy-egy cég arculatára formázva írják ki. Nem véletlen tehát, hogy a 3-4000 pályázati kiírásra mindössze 1600 jelentkező fut be…”
Forrás:
Sokkal súlyosabbá vált a helyzet – a nokiás dobozos módszer már a múlté; Kiss Melinda, Leszák Tamás, Tóth Kata; Napi Gazdaság; 2013. március 6.
