jogközigazgatási informatika

Mindent tudnak rólunk az amerikai hírszerző szervek?

Szerző: 2013. június 9.No Comments

„ Amerikai hírszerző szervek széleskörű “adatbányászatot” végeztek a legnagyobb internetes szolgáltatók közé tartozó kilenc cégnél, aminek eredményeképpen magán e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerültek a birtokukba – közölte egy titkos dokumentumra hivatkozva az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian című napilap.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott program keretében 2007, vagyis George W. Bush elnöksége óta hozzáfér a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple központi szerveréhez. A programot 2012 decemberében, Barack Obama újraválasztása után meghosszabbították. Az érintett cégek vezetői tagadták ezt az együttműködést. James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében rámutatott: az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.

Az adatbányászattal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése előtt a sajtóban arról jelentek meg beszámolók, hogy az FBI kérésére kiadott titkos bírósági végzés alapján a Verizon telekommunikációs cég április 25. és július 19. között naponta szolgáltatja be a telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott NSA-nek. Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési eseti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nyilvánosságra került bírósági végzés az 2006 óta folytatott gyakorlat része, és nem több, mint az eljárás három hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése.

Vezető kormányzati és kongresszusi tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a híváslistáknak a biztonsági szervek általi begyűjtése – a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény alapján – legitim és a törvényhozás által jóváhagyott eljárás. A jogszabály hatályát az amerikai kongresszus 2011. május végén újabb négy évre meghosszabbította. A Patriot törvény lehetővé teszi, hogy a nyomozóhatóságok – szövetségi bírói engedéllyel – lehallgathassák, illetve megfigyelhessék terroristagyanús személyek telefonbeszélgetéseit, egyéb kommunikációját és vásárlási szokásait.

Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordinálja, közleményében pontatlannak nevezte a The Washington Post és a The Guardian állításait, ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt mire érti. Szerinte a lapok kulcsfontosságú információkat mellőztek. Feloldotta a telefonbeszélgetések adatainak gyűjtésére vonatkozó felhatalmazás több részletét, mert az amerikaiaknak ismerniük kell a program korlátait – mondta. Ezek közé tartozik, hogy egy különleges bíróság háromhavonta felülvizsgálja az eljárást, és a testület csak egyértelmű gyanú esetén engedélyezi a kormánynak a begyűjtött anyagok konkrét vizsgálatát. Az amerikai kémfőnök “elítélendőnek” nevezte az internetes hírszerzési anyaggyűjtés leleplezését. A Verizon cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos lehívásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította: az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott az ország azon képességének, hogy a fenyegetésekre reagáljon.

Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek. “Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?” – tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól. “Nem, uram” – válaszolta Clapper. “Nem tesz ilyet?” “Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem” – felelt a megismételt kérdésre James Clapper.

A The New York Times szerkesztőségi cikkében azt hangoztatta, hogy a Fehér Ház a több millió Verizon-előfizető telefonbeszélgetési adatainak begyűjtése miatt “teljesen elvesztette hitelét”. “Obama úr bebizonyítja azt a közhelyet, hogy a végrehajtó hatalom fel fog használni minden neki megadott hatalmat, és nagyon valószínű, hogy vissza is fog élni vele” – hangsúlyozta vezércikkében a liberális lap, amely a közelmúltig rokonszenvvel viszonyult Obamához. “Ez az egyik oka annak, hogy már régóta amellett érvelünk: a Patriot törvény meggondolatlannak bizonyult a szükségtelen és túlságosan széles megfigyelési hatáskör elrendelésében.”

Az NSA megfigyelése a Verizon mellett az AT&T és a Sprint Nextel előfizetőinek híváslistáira is kiterjedt. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak nagy többségének telefonálással kapcsolatos adatai a hírszerző ügynökséghez kerülnek. Az AT&T-nek 107,3 millió mobil és 31,2 millió vezetékes, a Verizonnak 98,9 millió mobil és 22,2 millió vezetékes, a Sprintnek pedig összesen 55 millió előfizetője van. A három cég emellett internetszolgáltató is. Ezek, valamint más online kommunikációs cégek hálózatán az NSA az e-mail-forgalmat, valamint a kereséseket vette megfigyelés alá. Nyilvántartásba vette a hitelkártya-szolgáltatók által rögzített tranzakciós adatokat is.

A The Wall Street Journal forrásai ugyanakkor nem tudták megerősíteni, hogy az internetes és a hitelkártya-forgalom megfigyelése jelenleg is folytatódik-e. A lap kormányzati és kongresszusi politikusokat idézve rámutatott, hogy az intézményesített adatgyűjtés nem terjed ki a kommunikáció tartalmára, és hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elfogadott törvények értelmében a gyűjtés törvényes.

Senki sem hallgatja le az amerikaiak telefonbeszélgetéseit – jelentette ki a nyilvánosságra került, nagyszabású kormányzati adatgyűjtéssel kapcsolatban az amerikai elnök. Barack Obama, aki először reagált a heves vitákat kiváltó leleplezésre, védelmébe vette az amerikai híváslisták és a külföldi internethasználat megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus által jóváhagyott és szövetségi bírák által felügyelt adatgyűjtési programok segítenek elejét venni a terrortámadásoknak, és hogy a kommunikáció tartalma alapos gyanú és bírói végzés nélkül nem vizsgálható. “Senki sem hallgatja le az önök telefonhívásait. Ez a program nem erről szól” – mondta.

Mint mondta, a kormányzati tisztségviselők a telefonszámokat és a hívások hosszát figyelik, nem pedig a neveket és a hívások tartalmát. A “megaadatok (az adatokról szóló adatok) átrostálása” azonban az elnök szerint potenciálisan olyan személyek azonosításához vezethet, akiknek közük van a terrorizmushoz. Obama kijelentette, hogy hivatalba lépésekor “egészséges kételkedéssel” tekintett a titkosszolgálati adatgyűjtési tevékenységre, amelyekkel kapcsolatban megerősítette a (demokratikus) biztosítékokat. Rámutatott, hogy nem “ámokfutó” programról van szó, mert afelett a kongresszus és a szövetségi bírók gyakorolnak felügyeletet és a tartalom vizsgálatához külön bírói végzés szükséges.

Az elnök megismételte, hogy üdvözli a vitát Amerika biztonsága és az alkotmány által szavatolt magánszféra sérthetetlensége biztosításának egyensúlyáról. Rámutatott: kompromisszumra van szükség ahhoz, hogy mindkét célt sikerüljön elérni. Obama hangot adott meggyőződésének, hogy a biztonság, a terrortámadások megelőzése érdekében megéri megengedni “enyhe jogsérelmeket” a magánszféra területén. “Fontos elismerni, hogy nem létezhet egyszerre 100 százalékos biztonság, 100 százalékig sérthetetlen magánszféra és nulla kényelmetlenség” – mondta. Kitért arra is, hogy hogy három és fél év múlva, hivatali idejének lejárta után, magánemberként ő is kényesen fog ügyelni magánszférájának sérthetetlenségére. Egyúttal elítélte a nemzetbiztonság érdekében titkosított információk kiszivárogtatását.

A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) is titkos adatgyűjtést folytat a világ legnagyobb internetszolgáltató cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva – írta a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap beszámolója szerint az általa megszerzett dokumentumok arra vallanak, hogy a brit lehallgató szolgálatnak már legalább három éve, 2010 júniusa óta van hozzáférése az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjához.

A brit lap közölte: az általa látott iratok tanúsága szerint az elektronikus adatfigyelésre szakosodott GCHQ – amely a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) mellett a brit kormány harmadik fő titkosszolgálati jellegű információgyűjtő ügynöksége – csak tavaly 197 hírszerzési jelentést készített a PRISM rendszer használatával szerzett adatok alapján. A The Guardian szerint a délnyugat-angliai Cheltenhamben működő GCHQ jelentéseit rendszerint megkapja az MI5 és az MI6 is. A PRISM használata a jelek szerint lehetővé tette a GCHQ-nak, hogy a hivatalos jogi procedúra kikerülésével jusson hozzá személyes anyagokhoz, köztük email-üzenetekhez, fotókhoz és videofelvételekhez Nagy-Britannián kívüli székhelyű internetszolgáltató cégektől – áll a brit lap online kiadásának pénteki írásában.

A The Guardian szerint a PRISM használata etikai és jogi kérdéseket vet fel potenciálisan több millió internethasználó adatainak ennyire közvetlen hozzáférésével kapcsolatban, és azzal kapcsolatban is, hogy a brit kormány tagjai közül ki tudott a programról. Keith Vaz, az ellenzéki brit Munkáspárt alsóházi képviselője, a brit parlament belügyi bizottságának elnöke péntek esti nyilatkozatában “vérfagyasztónak” nevezte, hogy amerikai és brit állampolgárok ezreinek telefonos és online tevékenységét tudtukon kívül figyelhették. Yvette Cooper, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje azonnali vizsgálat megindítására szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt.”

Forrás:
Mindent tudnak rólunk az amerikai hírszerző szervek; SG.hu/MTI; 2013. június 7.