Gyorsuló ütemben rohasztjuk műveltségünket

„Az Egyesült Államokban a lakosság negyede már 6 éve sem olvasott el egy könyvet egy év alatt. A trend Európában is folytatódik, a fiatalok többségét maximum a képregények és a magazinok kötik le. Műveltségi szintünk csökkenésének ára több száz milliárd dollárban mérhető évente.

A gyerekek kevesebbet olvasnak, mint 7 évvel ezelőtt. A Nemzetközi Műveltségi Szövetség tavaly év végén készített felmérése azt mutatta, hogy a fiatalok a regények mellett immár képregényeket, magazinokat is alig olvasnak, sőt már interneten sem hajlandóak művelni magukat. Szinte hihetetlen, de minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy szégyellné, ha egy barátja könyvvel a hóna alatt látná. Tízből csupán hárman válaszolták azt, hogy szabadidejükben szívesen elővennének egy könyvet.

Az olvasásra hajlandó gyerekek közel fele leginkább hetilapokat, sci-fit olvas. A felnőtt korúak sem fogékonyabbak a „magas kultúrára”: a New York Times bestseller listájának éllovasai között Justin Bieber popsztár, Jessica Alba színésznő és a Jersey Shore trash reality egyik ikonjának, Snookie-nak a papírra vetett gondolatait találjuk. A tudományos-fantasztikus Alkonyat-sorozatból (Twilight) eddig több mint 100 millió példányt adtak el, szegény Stephen King az asztal alá bújhat a szám hallatán. A világhírű író egész pályafutása alatt jegyzett példányszámának másfélszereséről van szó. Az Ipsos és az AP által még 2007-ben végzett kutatás szerint az amerikai lakosság negyede egyetlen könyvet sem olvasott el az előző év során.

A szövetség elnöke a tavalyi felmérés láttán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2005 óta komoly mértékben romló olvasási statisztika egyértelműen mutatja a fiatalok műveltségi szintjének csökkenését. „Meg kell állítani ezt a folyamatot, ehhez kormányzati segítségre van szükség. El kell érni, hogy minden gyerek napi minimum tíz percet áldozzon az idejéből olvasásra” – véli Jonathan Douglas. Tanácsa nem csupán kulturális szempontból védhető.

Egy alapítványi kutatás szerint 1200 milliárd dollárnyi felesleges kiadást jelent a globális gazdaságnak a Föld lakosságának alacsony műveltségi szintje.

Az ország, ahol megszűnt az olvasás
Az manapság már csak keveseknél veri ki a biztosítékot, hogy papír alapú könyveket alig olvasnak az emberek. Az e-könyvek eladása az Egyesült Államokban például már 2 éve meghaladta a nyomtatottét, de jelzésértékű, hogy a digitális olvasás iránt is egyre kevésbé érdeklődnek az emberek. A mért adatok szerint az USA-ban 9,3 százalékkal esett az eladott kötetek száma, míg Spanyolországban 10,3-mal. A New York Times márciusban „Az ország, ahol megszűnt az olvasás” címmel írt kendőzetlen nyíltsággal a mexikói könyvfogyasztás egészen elképesztő állapotáról. Az egyetlen ország, ahol növekedett a könyvpiac, India. Itt 16 százalékkal értékesítettek több könyvet a legutóbbi felmérés óta.

(Forrás: washingtonpost.com, publishingperspectives.com, nytimes.com)”

Forrás:
Gyorsuló ütemben rohasztjuk műveltségünket; Gabay Balázs; Magyar Nemzet; 2013. június 29.

A bejegyzés kategóriája: művelődés
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.