közigazgatási informatika

A papírmenetes közigazgatásé a jövő

Szerző: 2013. július 9.No Comments

„A gyors, hatékony és precíz ügyintézés érdekében a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében elektronikus fejlesztéseket kezdeményez a közigazgatás. A csökkenő bürokrácia és papírfogyasztás felé tett lépéseket az Ügyfélkapu és a kormányablakok működése jelzi. Legújabb változás, hogy hivatali ügyintézés során maguk dönthetik el az ügyfelek, hogy milyen módon kívánják azonosítani magukat, valamint milyen formában várják az értesítést az őket érintő határozatokról. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára beszélt a dokumentumkezelés átalakításáról.

Fekete Gábor 23 éve dolgozik a közigazgatásban, eleinte önkormányzati feladatkörben, majd a központi közigazgatás több nagy szervezeténél is közreműködött. Az e-közigazgatási helyettes államtitkárság működéséről elmondta, két irányban fejti ki tevékenységét. Egyrészt szabályozó feladatkörrel bír, vagyis a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó projektek működési kereteit határozza meg. Ebben az Unió többi tagországának hasonló területen létrehozott jogi, szakmai anyaga szolgál iránymutatóként. Ezenkívül feladata az Államreform Operatív Programhoz, illetve az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programhoz kapcsolódó projektek kivitelezése. A helyettes államtitkárság hatáskörében zajlik az elektronikus iratkezelés központi közigazgatásban történő megvalósítása is.

„A jó állam egyben hatékony is” elv jegyében a helyettes államtitkár megállapította: „ha azt akarjuk, hogy a közigazgatás ne a papírgyártás és a bürokrácia fellegvára legyen, akkor olyan elektronikus megoldásokkal kell dolgoznunk, ami ahhoz vezet, hogy egyrészt precízebben intézzük az ügyeket, másrészt ne kényszerítsünk rá olyan beadványokat, kérelmeket az állampolgárokra és a vállalkozókra, ami megkerülhető lenne egy jobban szervezett, elektronizált közigazgatással.”

2010-ben megkezdődött a kormányablak-rendszer kiépítése. Ez az első látványos reformlépés a korszerű és hatékony közigazgatás megvalósításában. „A cél az volt, hogy minél nagyobb időkeretben tudjuk kiszolgálni az állampolgárokat. A legjobb ilyen lehetőség az elektronizálás, amikor 0-24 órában tudnak elérni bennünket” – hangsúlyozta Fekete Gábor. Az online vásárlás és az internetbank korában a lakosság már igényt támaszt arra, hogy a modern technológia által nyújtott gyorsabb és praktikusabb megoldásokkal élhessen a közigazgatási ügyintézésben is.

A hatékony és magas színvonalon működő közigazgatásban csökkenni fog a papírfogyasztás is. „A költséghatékonyság magában foglalja, hogy sokkal nagyobb mennyiségű eljárást tudunk pontosabban végigvinni.” A fejlesztések szemléltetésére hozott példa az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési projekt keretében végbemenő elektronizáció: az ügyfél dokumentumát első lépésben beszkennelik, és onnantól már digitális formátumban él tovább a közigazgatás rendszerében. Így nincs szükség arra, hogy az iratot egy másik szervnél újra beiktassák, mert az már automatikusan lezajlik. A járási- és kormányhivatalokban folyó projekt része az új eljárások kifejlesztése mellett az infrastrukturális elemek bővítése is: rendszerek, eszközök cseréjét is finanszírozza.

Szintén példaértékű az elektronikus mérlegbeszámoló rendszer működése. Már három éve folyik a vállalkozások éves beszámolóinak 100%-ig elektronikus ügyintézése: az ügyfélkapun keresztül elküldött dokumentummal járó pénzügyi terhelés-jóváírás is teljes mértékben virtuálisan zajlik, a visszaigazolásig, lehetséges publikációig bezárólag. „Csak ez az egy központi racionalizálás azt jelenti nekünk, hogy 500-600 folyóméternyi irat keletkezése többé nem okoz problémát. Régebben ezzel több tucatnyi munkatárs foglalkozott, most összesen három.” – mutatott rá helyettes államtitkár.

Európai összehasonlításban hazánk a középmezőnyben található informatikai szempontból, ám komoly hangsúlyt fektetünk a felzárkózásra. Fekete Gábor kiemelte, hogy a szélessávú internet lefedettség mutatóiból és bizonyos elektronikus szolgáltatások – mint például az Ügyfélkapu –, látogatottságából is kitűnik, hogy hazánk jó úton jár. A cél azonban az, hogy olyan tagországok példáját követve valósítsunk meg fejlesztéseket, melyek már sikerrel megalkották a belső szabályozást célzó keretrendszereiket, illetve gyakorlottan működtetik az e-közigazgatási megoldásaikat, mint Portugália, Észtország és Ausztria. Új tendenciák felé haladunk offline ügyintézés területén is, valamint azt tapasztaljuk, hogy az online felületek világában már sokkal interaktívabb lesz az ügyintézés – fűzte hozzá Fekete Gábor.

A személyi azonosításban szintén várhatók változások az új központi nyilvántartás közeljövőben történő felállításával. Lehetőséget akarunk biztosítani az állampolgároknak, hogy maguk dönthessék el, miként szeretnék tartani a kapcsolatot a közigazgatással. Bár a biometrikus azonosítás bevezetése még várat magára, az új nyilvántartás szerint az állampolgár rendelkezése alapján az általa megjelölt személyi azonosítók révén (pl.: személyi szám, TAJ-kártya, adószám stb.) azonosítják adott hivatali ügyében. Ennek értelmében tehát választhatunk, hogy e-mailben, Ügyfélkapun keresztül, vagy éppen SMS-ben kérünk értesítést az ügyeinket érintő határozatokról.”

Forrás:
A papírmenetes közigazgatásé a jövő; OrientPress; 2013. július 9.