közigazgatási informatika

Jön az ‘okos’ hivatal – ismertették az e-közigazgatási fejlesztéseket

Szerző: 2013. július 25.július 28th, 2013No Comments

„ Lényegesen lerövidül a várakozással eltöltött idő az E-közigazgatás jogszabályi hátterének módosításaival. Az ‘okos’ okmányiroda digitálisan tárolja majd például papíralapú születési anyakönyvi kivonatunkat, és akár egy gombnyomással egy másik hivatal, pl. a Magyar Államkincstár rendelkezésére bocsátja, anélkül, hogy minket személyes megjelenésre kényszerítene – számoltak be az e-közigazgatást érintő projektekről szakmai napon a szakemberek.

E-közigazgatási szakmai napot tartottak szerdán Budapesten. Az egyes hatóságok és partnerszervezetek részvevőit Dr. Kis Gergely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási Főosztályának vezetője köszöntötte. A továbbiakban a legátfogóbb e-közigazgatást érintő projektekről számoltak be a szakemberek, majd kerekasztal beszélgetést tartottak.

A szakmai napon felvázolták a megvalósítandó „okos” okmányiroda képét, amelynek megvalósulását tette lehetővé az a 3 egymásra épülő projekt, amelyek az Államreform Operatív Program részeként valósultak meg.

A kezelendő helyzet
A projektek lezárását követően meghonosodott a közigazgatásban az az alapelv, hogy a hatóság az ügyféltől ne kérjen olyan adatot, amit saját maga, vagy más állami szerv már valahol nyilvántart. Az elv alkalmazásának legnagyobb gátja az, hogy a különféle állami nyilvántartások egymástól gyökeresen eltérő felépítésben és struktúrában léteztek. Ez a hatóságok közötti kommunikációt lényegesen megnehezíti, egyes esetekben ellehetetleníti, az eljárási határidőket pedig indokolatlanul elnyújtja.

A megoldás első lépései – a jogszabályi háttér felülvizsgálata és az adatbázisok egységesítése.
Az ÁROP 1.2.10 kódszámú projekt első körben az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi hátteret vizsgálja felül. A projekt során olyan részletes szabályok kerülnek kidolgozásra, amelyek lehetővé teszik a felhasználóbarát megoldások és technológiák alkalmazását. Második lépésként – az ÁROP 1.2.14 számú projekt keretében – a közigazgatásban kezelt állami adatbázisok egységesítésére, az adatok megbízhatóságának javítására, a megfelelő jogosultságok kijelölésére kerül sor. A közigazgatás jelenleg ezres nagyságrendű különféle nyilvántartást vezet változatos jogszabályi felhatalmazások alapján. Az állami adatbázisok minősége és biztonsági szintje, az adatbázisokban tárolt adatok formátuma, struktúrája, és mindezek alapján az adatbázisok háttérben történő együttműködés képességei nagyban befolyásolják az ügyintézés színvonalát.

A rendbe hozott adatbázisok gazdasági célú hasznosítása
Az uniós finanszírozású modul harmadik eleme, az ÁROP 1.2.17 kódszámú projekt célja pedig az, hogy ezek a normalizált adatbázisok, nyilvántartások, illetve az ott tárolt információk alkalmasak legyenek másodlagos célú piaci felhasználásra. A projekt végrehajtása során legalább 30 magyar nyilvántartás felülvizsgálata történik meg, ezekbe olyan klasszikus PSI-irányelv hatálya alá is tartozó adatbázisok is beletartoznak, mint pl. a cégnyilvántartás, a meteorológiai vagy földrajzi-térképészeti adattárak. Közismert, hogy az állam közigazgatási szervei működésük során rendkívül sok adatot hoznak létre és tartanak nyilván, melyek jelentős gazdasági értékkel bírnak. Azért, hogy ez az adatvagyon a további gazdasági fejlődést szolgálhassa, ki kellett alakítani azt a szabályozási rendszert, amely az adatvédelmi követelményeket messzemenően figyelembe véve lehetővé teszi, hogy ezen adatvagyon minél nagyobb része a gazdasági társaságok részére egyenlő feltételek mellett rendelkezésre álljon.

Átfogó célok
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program és az Államreform Operatív Program célkitűzéseivel összhangban az ÁROP 1.2.10-1.2.14-1.2.17-es kódjelű kiemelt projekt a Nemzeti Együttműködés Programjából az állampolgári és vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentését, a közigazgatás belső működési hatékonyságának növelését hivatott támogatni.

Dr. Némethy Zsuzsanna jogi referens előadásában elmondta, korábban is volt működő e-közigazgatás, egy központi elektronikus szolgáltató rendszer, melyet uniós projektből finanszíroztak. Ennek legszembetűnőbb formája az ügyfélkapuk létrehozása volt.

2011-ben indultak az e-közigazgatást megreformáló módosítások, szintén uniós támogatással. Két fő irányon indultak meg: az ÁROP (Államreform Operatív Program) és az EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) projektek keretén belül. Központi szinten a reformok kidolgozói a modellalkotásért felelősek, tehát olyan irányelvek kidolgozásáért, melyeket a partnerszervezetek és hatóságok valósítanak majd meg.

Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF), tartja majd kezében az összes e-közigazgatási szolgáltatást. Az EÜF ellenőrző szerv is, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, s a miniszter az e-közigazgatásért felelős államtitkársághoz telepítette.

Sok alkalmazott oktatása már megtörtént. Akik átestek az oktatáson a továbbiakban maguk is taníthatják munkatársaikat. Az új belépők számára kidolgoztak egy e-learning programot, melynek segítségével önállóan, a saját tempójukban sajátíthatják el az e-közigazgatás ismereteit.”

Forrás:
Jön az ‘okos’ hivatal – ismertették az e-közigazgatási fejlesztéseket; OrientPress; 2013. július 24.