jogközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Lehallgatások, megfigyelések Magyarországon

Szerző: 2013. július 28.No Comments

„Olcsó, nem saját néven lévő, eldobható telefon az egyik legjobbnak tartott megoldás egy volt nemzetbiztonsági tiszt szerint arra, ha attól tart valaki, hogy lehallgathatják. Lehallgatni ugyan csak törvényesen lehet, de titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. Rengeteg embert lehallgatni technikailag lehetséges, de a felvételek feldolgozása kapacitást igényel, ami véges.

Töredéke csak a lehallgatások száma ahhoz képest, amit az emberek valójában gondolnak – hangsúlyozta a hvg.hu-nak egy volt kémelhárító tiszt. „Nemcsak arról van szó, hogy csakis indokolt esetben lehet lehallgatni valakinek a telefonját, hanem drága mulatságnak is számít, és technikai eszközt, emberi erőt igényel. Amennyiben nagyon sok embert hallgatnának le, akkor sok ember kellene a keletkezett anyagok feldolgozásához.”

Lehallgatások számolatlanul?
Egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó volt kémelhárító szerint most sem lehet tudni, hogy hazánkban egy évben mennyi telefonlehallgatást hajtanak végre, mivel titkos lehallgatásokat végezhet a bűnügyi felderítés, a katonai elhárítás, a hírszerzés, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a terrorelhárítás. Ezt bírósági engedély, az NVSZ és a Terrorelhárítási Központ esetében az igazságügyekért felelős miniszter hozzájárulása teszi lehetővé. A TEK és az NVSZ kivételével a lehallgatásokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) végzi el. Az NBSZ egy szolgáltató szervezet, amely biztosítja a hátteret a titkos információgyűjtésekhez, így a lehallgatásokhoz is.

A titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. A volt kémelhárító szerint szerencsésebb lenne, ha a polgári titkosszolgálat civil, parlamenti kontroll alatt állna, de kétharmados kormányzás mellett – jegyezte meg – ennek nincs is jelentősége. Mindenesetre azt a hvg.hu által megkérdezett szakmabeliek közül többen aggályosnak tartották, hogy a TEK és a Nemzeti Védelmi Szolgálat esetében nem kell bírói engedély a titkos információgyűjtéshez. „A bíróság mégis csak a törvényességet felügyeli, míg a miniszter nem, ő egy párt embere” – hangsúlyozták, miért van szerepe ennek a különbségnek.

A volt tiszt hozzátette: az, hogy bárkit, bármikor lehallgathatnak, nem jelenti azt, hogy meg is történik, mivel nincs akkora kapacitás, amely révén több százezer vagy több millió magyar telefonbeszélgetéseit fel tudnák dolgozni. „Összeesküvés-elméletek bőven akadnak, a realitás azonban egészen más.”

“Ha megcsalja a párját”
Az egykori kémelhárító és a volt rendőr is azt közölte a hvg.hu-val, nyomós ok kell ahhoz, hogy valakit lehallgathassanak. Leginkább az, hogy az illető bűnöző, terrorista legyen, olyan személy, aki veszélyt jelent az állam biztonságára. „A felmerült gyanú alapján a bíró harminc napra engedélyezi a lehallgatást, ami később meghosszabbítható.” A lehallgatás mehet a szolgáltatón keresztül (telefon, mobil, sms, internet) vagy saját vonalon – közölték szakmabeliek a hvg.hu-val nevük elhallgatását kérve. Elmondták, a programok megadott kulcsszavakra figyelnek fel és dobják ki azt, hogy melyik beszélgetésre érdemes figyelmet fordítani. Az úgynevezett rejtjeltiszt kezeli ezt, és a kért hanganyagokat le is gépelteti, ezt követően pedig az átirat megy a lehallgatást kérő nyomozónak.

A volt rendőr hangsúlyozta, hogy törvényesen bárkinek a telefonját le lehet hallgatni, de csak célirányosan, és ha az eljárásjogilag megalapozott. „A törvénysértő lehallgatás bűncselekménynek számít.” Szerinte a ma rendelkezésre álló technikai eszközökkel nem gond valakinek a hívásait és a beszélgetéseit bármikor, bármeddig „szemmel tartani”. A hanganyagok elemzéséhez azonban emberek is kellenek. A kapacitások pedig végesek a nemzetbiztonságnál.

„A törvények betartásához garanciák kellenek, mert fontos, hogy azokat az adatokat, amelyeket a telefonok lehallgatásával megszereztek, mire használják fel. Éppen ezért mindenképpen érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének. Például, ha a hatóságok egy kábítószeres ügy miatt hallgatják valakinek a mobilját, és közben „lánykereskedelemről” értesülnek, akkor ezt az információt csak külön engedéllyel lehet felhasználni. Amennyiben a lehallgatás során értesülnek az illető magánéleti zűrjeiről, például, hogy megcsalta a párját, a személyiségi jogokra való tekintettel nem használhatják fel az így szerzett infókat” – sorolta a férfi…”

Forrás:
Csak azt nem hallgatják le, akit nem akarnak; Csikász Brigitta; HVG.hu; 2013. július 26.