Péterfalvi: egységes szabályozás kell a bírósági adatkezelésről

„Az adatvédelem és a nyilvánosság alapjoga gyakran ütközik a bírósági munka során, a személyiségjogok sérülésétől kezdve az élő közvetítéseknél előforduló szabálytalanságokig. A helyzet nem is fog változni, amíg a médiában nem alakul ki közös belső gyakorlat, pedig a sajtó feladata épp az igazságszolgáltatás ellenőrzése lenne – mutat rá Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki egységes szabályozást tart szükségesnek a testületek adatkezelési gyakorlatában is.

A bírósági munka során sok esetben szembekerül a nyilvánosság és az adatvédelem alkotmányos alapjoga. A bíróságok adatkezelést folytatnak, munkájuk során fokozott védelem alatt álló személyes, különleges adatokkal dolgoznak, amelyek ellenőrzésébe betekinthet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is. A Rádió Orient műsorában Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke hangsúlyozta, ma is nagy kérdés, hogyan lehet az adatvédelmet és a nyilvánosságot összhangba hozni, s nem könnyű meghatározni az optimális összhangot. A sajtónyilvánosság és átláthatóság garancia a bíróság munkájának követésében, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy polgári perben az egyik fél nem önként járul hozzá személyes adatainak védelméhez.

„A személyes adatok védelmének problémái, az átláthatóság és az adatvédelem kérdései a bírósági eljárás összes szakaszában felmerülnek” – jelentette ki a vendég – ‘kérdéses a tárgyalási jegyzék nyilvánossága, a bíróságon belüli és kívüli nyilvánosság megkülönböztetése is’. A tárgyalások során az élő tudósítás okozhat problémákat, hiszen felvételeken sok esetben nem publikus adatok is megismerhetőek látszanak, emellett, a tárgyaláson résztvevők sincsenek feljogosítva arra, hogy nyilvánossággal közöljék a hallottakat. Végül, a bírósági ítéletek közlésében is felmerülhetnek kérdőjelek, mivel névtelenség biztosítása sok esetben nem sikerül.

A média felelőssége óriási a hiteles tudósításban, a nagy botrányok, komoly ügyek esetében viszont az anyagiak sajnos fontosabbá válnak a személyiségi jogok védelménél – bár a törvény a lapokat is kötelezi, ilyenkor nagy a kísértés a szabályszegésre, az online felületek pedig erre több lehetőséget kínálnak. Az információt könnyebben, nagyobb közegbe lehet eljuttatni, sokszor pedig a nyomon követés és a jogsértő honlapok törlése is lehetetlennek bizonyul.

„A sajtónak úgy kell tudósítania, hogy megmaradjon az eredeti cél, az igazságszolgáltatás ellenőrzése, a garanciális szerep, amíg azonban nincsen közös gyakorlat a sajtó működésével kapcsolatban, a helyzet nem is fog változni. Az újságíró társadalomnak belső szabályozási módokat kellene létrehoznia, és azokat be is tartania” – emelte ki Péterfalvi.

Az alkotmányos alapjogok egymásnak feszülését egységes jogszabály enyhíthetné, a bírósági adatkezelésről szóló törvénytervezet pedig megoldást jelenthet a problémára – vélekedett a NAIH elnöke, hozzátéve, hogy hivatala, a garanciát jelent ezen jogok érvényesítésére. A NAIH kész a bíróságok adatkezelésére vonatkozó átfogó jogszabálytervezet véleményezésére is, az eddigi, eljárási törvényekből levezetett gyakorlat helyett pedig egységes szabályozást tartanak szükségesnek.”

Forrás:
Péterfalvi: egységes szabályozás kell a bírósági adatkezelésről; OrientPress; 2013. november 13.

A bejegyzés kategóriája: jog
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.