gazdaságközigazgatás: magyar

Lázár János Brüsszelben: idén 2000 milliárd forint elköltése a tét

Szerző: 2014. január 31.február 1st, 2014No Comments

„A magyarországi útépítési tenderek kapcsán kezdett brüsszeli vizsgálat témája ugyanúgy szerepelt Lázár János brüsszeli tárgyalásain, mint az előző hét éves ciklus felzárkóztatási pénzköltésének mérlege, a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer reformja, és a 2014-2020-as időszak forráshasznosításának főbb kihívásai.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár Andor László foglalkoztatási és szociálpolitikai, illetve Johannes Hahn regionális politikai biztosokkal tárgyalt kedden Brüsszelben. Az utóbbival folytatott megbeszélések során Lázár érintette az Európai Bizottság auditorai által kifogásolt magyarországi útépítési közbeszerzései eljárások kérdését is.

A magyar médiában hamar elhíresült „aszfaltkeverő-ügy” voltaképpen még csak a kezdeti stádiumban van. A brüsszeli hatóságok egyelőre éppen a magyar illetékes szervezetek tájékoztatását várják arról, hogy összesen hány projektet érinthet egyáltalán az ügy, ami alapján a továbbiakban majd megindulhat annak brüsszeli felmérése, hogy hány esetében vélelmezhető tényleges szabálysértés, és mindez milyen korrekció szükségét vetheti fel. (Korábban bizottsági illetékesek megerősítették, hogy maximum a szerződések összegének 25 százalékáig terjedhet a korrekciót igény, ami egyes becslések szerint elméletileg elérheti a 170 milliárd forintot is. Szakértők szerint azonban a tényleges korrekciós összeg nagy valószínűséggel ennek csak töredékét teszi majd ki.)

„Bizottsági testületi döntésről még egyáltalán nem beszélhetünk, csupán az auditorok azon jelzéséről, hogy ezen a területen probléma lehet” – jellemezte a helyzet állását egy jól tájékozott brüsszeli illetékes, aki szerint hasonló jellegű ügy más tagországok esetében is felmerült már. (Emlékezetes, hogy az audiotorok gyanúja szerint a magyar előírások diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak útépítési beruházások pályáztatásánál, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel az audit érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és más uniós tagállamból származó vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.)

Lázár János kedden – a brüsszeli magyar EU-képviselet tájékoztatása szerint – Hahnnal folytatott egyeztetése során reményét fejezte ki, hogy az ügyben az elkövetkező hetekben esedékes konzultációi nyomán „méltányos és arányos korrekciós megállapodásra” sikerül majd jutni. Úgy tudni egyébként, hogy a bizottsági audit-szolgálat február közepére ígérte az eddigi felvetésre múlt héten született magyar hatósági válaszok előzetes értékelését.

A tavaly lezárult hét éves ciklust tekintve a magyar államtitkár köszönetét fejezte ki a regionális politikai biztosnak és munkatársainak azért az együttműködésért, amelynek eredményeképpen a korábban mintegy 500-600 milliárd forintra becsült potenciális forrásvesztés kockázatát tavaly év végére lényegében sikerült elhárítani.

A hatékony pénzköltés kérdése azonban a jelek szerint 2014-ben is kiemelt téma marad majd, lévén, hogy idén mintegy 2000 milliárd forintnyi közösségi támogatást kell tudni majd Brüsszeltől lehívni és kifizetni. Lázár ennek kapcsán jelezte tárgyalópartnereinek, hogy a kihívást a magyar kormány „kiemelt prioritásként” kezeli, és az idei torlódások elkerülése érdekében már most, az év elején, részletes akciótervet és nyomon követési rendszert készítenek a napokban.

A megbeszélések további kiemelt témáját alkotta a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának a közös áttekintése, csakúgy, mint a következő hét évben kulcsszerepet játszó, leendő partnerségi megállapodások állása. A magyar képviselet tájékoztatása szerint ez ügyben a feleknek „gyakorlatilag minden kérdést megfelelő módon sikerült áttárgyalni”, es politikai szinten nyitott kérdésekről „ésszerű kompromisszumokat sikerült találni”.

Az új hét éves közösségi pénzügyi ciklusban újdonságnak számító – felzárkóztatási források felhasználási céljait és feltételeit, körülményeit rögzítő – partnerségi megállapodások témájában amúgy esedékes még egy technikai konzultáció, majd a magyar kormány február közepéig készül a Bizottságnak átadni a partnerségi megállapodás-tervezeteket.

A magyarországi Operatív Programok brüsszeli benyújtása március végéig esedékes, ez utóbbiaknál már értelemszerűen figyelembe veszik azokat az esetleges jelzéseket is, amely bizottsági részről a vonatkozó Partnerségi megállapodások kapcsán születnek majd.”

Forrás:
Lázár János Brüsszelben: idén 2000 milliárd forint elköltése a tét; Bruxinfo; 2014. január 29.