A korai jó színvonal miatt ilyen gyenge ma a Sulinet

„Az egyetemi hálózat szintjének elérése a cél a középiskolák internetkapcsolatánál. A 100 megabit sok helyen még álom, és figyelni kellene az eMagyarország-pontokra is.

“Az elmúlt hat-nyolc évben annyira hátul kullogtunk, hogy ennél hátrébb már nem is lehetne” – kezdte a Sulinet+ projekt bemutatását a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója, Nagy Miklós. “Ennek oka, hogy a köznevelési intézmények magyarországi szélessáv-fejlesztésének a kezdetén jó pozícióba kerültünk. Ezzel szemben a hazai felsőoktatási, kutatási szféra információs infrastruktúrája közel 20 éve Európa élvonalához tartozik, mind nagy sávszélességü kapcsolatok, mind eszközök terén.”

“Régi elképzelés az egységes oktatási hálózat, mely 1997-ben indult egy a köznevelési intézményekre kidolgozott koncepcióval. Magyar Bálint ezt akkoriban nagy örömmel fogadta, ámde egy pillanat alatt megjelentek a hiénák, a nagy távközlési vállalatok, amik gyorsan elérték, hogy lesöpörjék azt az asztalról. Rendkívül gazdaságos és nagyon olcsó megoldást ajánlottunk és helyette egy 2,2 milliárdos működési költségű másik megoldást választottak. Később sikerült a T-Commal – mely a fő haszonélvezője volt a Sulinet akkori hálózati ügyeinek – megállapodnunk, hogy azt az 500 iskolát, melyet méregdrágán, ISDN-nel kiszolgáltak, ezt a számot felbővítsük – hiszen akkor is 5600 iskola volt – 3200-ra, és a sávszélességet is egy bizonyos mértékig emeljük.” – mondta az igazgató.

“Ez a helyzet konzerválva maradt egészen 2003-2004-ig, akkor jött egy új Sulinet-koncepció, teljesen más, amikor négy távközlési vállalat másokat is bevonva egy nagy konglomerátumban komplex szolgáltatást nyújtott. Ez nagy ugrás volt, akkor korszerűnek mondható 4/1 megabites ADSL-kapcsolatokat hoztak létre. Ezt az állapotot örököltük meg, és döntött úgy a kormány, hogy az NIIFI hálózati rendszeréhez integráltan képzeli el a jövőben a köznevelési/közoktatási intézményeket. Ez lendületet adott, hiszen már megvolt a gerinchálózatunk gyakorlatilag korlátlan sávszélességgel, kapacitással. Első lépésként arról kellett gondoskodnunk, hogy azokat az eszközöket, melyeket bügykölgettek, néhol kézzel forrasztottak – elképesztő állapotok vannak egyébként az iskolákban – lecseréljük. Ennek a cseréjéről szól a programunk.”

Mohácsi János igazgatóhelyettes, hálózatért felelős munkatárs elmondta, hogy mérföldkőhöz érkezett a projektjük, a végponti eszközök már több, mint felét telepítették. Mindehhez összesen 1,3 milliárd forint támogatást használnak fel, 2014 végéig fejezik be. Fontos célként emelte ki, hogy a felsőoktatás számára kidolgozott szolgáltatásaik minél hatékonyabban tudjanak megjelenni a közoktatásban is. Legalább 5 évig működőképes, akár gigabites sávszélességet is kezelni tudó routereket szerelnek fel. Ennek ellenére a sávszélesség továbbra is jelentős probléma, 2014-2020 között a dolgot prioritásként kell kezelni, hogy az iskolák 100 megabitre való bővítése megvalósítható legyen. Dolgoznak azon, hogy például Miskolcon vagy Debrecenben helyileg kapcsolódjanak az iskolák a nagysebességű gerinchálózatra. A 4500 megújítandó Sulinet kapcsolatból tavaly 1052-t bővítettek fel minimum 8 megabites ADSL-re, az idei év első felében további 962-t 50/20-ra, ősszel pedig indul a sávszélesség emelés második fele a maradékkal.

“Időarányosan jól állunk, azonban meg kell jegyezni, hogy a közgyűjtemények is kapcsolódtak az NIIFI hálózatához. Ezek az NIIFI életében mindig is meghatározóak voltak, legalább annyira, mint az egyetemek, ugyanis a kettő olyan szimbiózisban él, ami nem elválasztható. Az egyetemi- és közkönyvtári kör átjár egymásba. Annak idején, amikor kitalálták az eMagyarország koncepciót, akkor ezen pontok jelentős részét könyvtárakban helyezték el. Ezek az eMagyarország pontok annak idején virágzó pályát futottak be, mindaddig, amíg volt ennek finanszírozása. Azután a pénz csökken, mert mint úgy általában mindennél, a beruházás-rész még jól működik, de amikor már működési költség is megjelenik, akkor már baj van.”

“Indulásnál, kb. 5-6 évvel ezelőtt közel 1800-1900 pont létezett, ma ezek száma 1600. Lelkes társadalmi munkások működtetik ezeket az ország jövője szempontjából meghatározó helyeket, ugyanis tudni kell, hogy Magyarországon a digitális írástudatlanság közel a lakosság 50%-át érinti, mégpedig elsősorban az elmaradott térségekben. Ezeknél nagyon fontos lenne a továbblépés, mivel a kormány az összes háztartást internetre szeretné kötni, és ezt a több millió embert meg kellene tanítani a használatára.” Nagy Miklós megemlítette még a miskolci ingyen laptop példaprojektet, mely alapján mind a 12 megyeszékhelyen hasonló indul majd, salgótarjáni következő állomással. Közlése szerint a tapasztalatok alapján ennek hatásfoka nőni fog, a cél a következő 4-8 évben életet lehelni az internetbe. ”

Forrás:
A korai jó színvonal miatt ilyen gyenge ma a Sulinet; SG.hu; 2014. március 05.
Korábbi cikkeink a Sulinetről

A bejegyzés kategóriája: művelődés, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.