Európai Bizottság: Iránymutatások a nyílt, közigazgatási adatok újrahasznosításához

„…1. A KÖZLEMÉNY CÉLJA
A közszféra információinak további felhasználás céljából történő hozzáférhetővé tétele igen jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. A közszférában keletkező adatokat olyan hozzáadott értéket teremtő innovatív szolgálta­tások és termékek alapanyagaként lehet felhasználni, amelyek új munkahelyek teremtése és az adatközpontú ága­zatokba történő beruházások ösztönzése révén fellendítik a gazdaságot. Ezen adatok rendelkezésre állása növeli a kormányzatok elszámoltathatóságát és átláthatóságát is. Ezeket az előnyöket a G8-csoport vezetői a közelmúlt­ban elismerték és belefoglalták a nyílt hozzáférésű adatokról szóló chartába.

Az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmányokból ugyanakkor az derül ki, hogy az ipar és a polgárok számára továbbra is nehézkes az adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása. A Bizottság ezért az adatok további felhasználását megnehezítő akadályok megszüntetése és az adatpiacok széttagoltságának csökken­tése érdekében 2011 decemberében intézkedéscsomagot fogadott el. Az intézkedéscsomag központi eleme a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló 2013/37/EU irányelv, amelyet a Bizottság a közelmúltban fogadott el.

A módosított irányelv arra szólítja fel a Bizottságot,hogy az ajánlott általános felhasználási szerződésekről, adat­készletekről és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjazásról szóló iránymutatások kiadásával segítse a tagállamokat az új szabályok végrehajtásában. Az iránymutatások fontos részét képezik a Bizottság arra irányuló erőfeszítésének, hogy az Unió gazdaságát segítse abban, hogy az adatokból (többek között a tudomá­nyos adatokból és a közszférától eltérő területekről származó, óriási méretű adathalmazokból) nagyobb értéket teremtsen. Az iránymutatások ezenkívül megkönnyítik a nyílt adat-infrastruktúráknak az Európai Hálózatfinanszí­rozási Eszköz keretében történő bevezetését.

A Bizottság 2013 augusztusában online konzultációt indított, amelyet nyilvános meghallgatás, valamint a tagálla­mok közszféra információival foglalkozó szakértői csoportjának ülése követett. Mindezek célja az volt, hogy összegyűjtsék valamennyi érdekelt fél véleményét a jövőben kiadandó bizottsági iránymutatások hatókörével és tartalmával kapcsolatban.

A visszajelzések egyre növekvő tendenciát mutatnak egy nyíltabb és átjárhatóbb európai engedélyezési rendszer megteremtésére, és egyöntetűen jelzik azt az igényt, hogy számos nagy értékű adatkészletet mielőbb hozzáférhe­tővé kell tenni. Egyértelmű, hogy a díjazást tekintve sokféle megközelítést alkalmaznak, ugyanakkor az újonnan bevezetett díjszabási alapelveket a válaszadók többsége nem kérdőjelezte meg. Ez arra utal, hogy a közszféra információit tovább felhasználó piac Európában jelenleg fejlődési fázisban van, és amennyiben a nyilvános adatok további felhasználásában rejlő kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű lehetőségeket teljes mértékben ki akarjuk aknázni, a közelmúltban felülvizsgált irányelv legfontosabb elemeire vonatkozó iránymutatásra haladéktalanul szükség van.

Ennek a bizottsági közleménynek az a célja, hogy nem kötelező iránymutatást adjon a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatban a három legfontosabb területen alkalmazott európai bevált gyakorlatokról.

2. AZ AJÁNLOTT ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK
A felülvizsgált irányelv 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási szervek engedélyezhetik a doku­mentumok feltételekhez nem kötött, további felhasználását, vagy indokolt esetben felhasználási szerződések útján feltételeket támaszthatnak. E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására. A 2013/37/EU irányelv (26) preambulumbekezdése ilyen elfogadható feltételként a következő két példát említi: a forrás megjelölését és a dokumentum bármilyen módosításának fel­tüntetését. Előírja továbbá, hogy a felhasználási szerződésnek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésének kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást.

A felülvizsgált irányelv emellett ösztönzi a szabványos felhasználási szerződések alkalmazását, amelyeknek digitális formátumban elérhetőnek és elektronikusan feldolgozhatónak kell lenniük (a 8. cikk (2) bekezdése).
A módosító irányelv (26) preambulumbekezdése ösztönzi a nyílt felhasználási szerződések használatát, amelynek végül Unió-szerte általános gyakorlattá kellene válnia.

Az irányelv tehát azzal, hogy hangsúlyozza a további felhasználás szükségtelen korlátozásának elkerülését és támogatja, hogy a nyílt felhasználási szerződések alkalmazása Unió-szerte általános gyakorlattá váljon, arra ösz­tönzi a tagállamokat, hogy engedélyezési politikáikban nyílt környezetet és átjárhatóságot teremtsenek,

3. AZ ADATKÉSZLETEKRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK
A közszféra birtokában lévő, egyes tematikus területekre vonatkozó adatok gazdasági és társadalmi szempontból igen jelentős értéket képviselnek. A kormányzati információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó nemzetközi kez­deményezések (például a G8-csoport nyílt hozzáférésű adatokról szóló chartája a nyílt kormányzati part­nerség elismerték ezt azáltal, hogy a lakosságtól származó visszajelzések révén vagy szakértők segítségével meghatározott stratégiai adatkészletekre helyezték a hangsúlyt.

Az ilyen adatkészletekhez való hozzáférés és azok további felhasználása nemcsak felgyorsítja a hozzáadott értéket képviselő információs termékek és szolgáltatások megjelenését, hanem előmozdítja a részvételen alapuló demokrá­ciát is. Ezen túlmenően az említett adatkészletek széles körű felhasználása a kormányzaton belül jelentősen növeli a közfeladatok ellátásának hatékonyságát.

3.1. Adatkategóriák – a felszabadítás prioritásai
A fent említett nemzetközi kezdeményezések és a nyilvános konzultáció során kifejezett preferenciák alap­ján megállapítható, hogy az alábbi öt tematikus adatkészlet-kategóriára volna a további felhasználóknak a legnagyobb igénye Unió-szerte, így ezeket lehetne legelőször további felhasználás céljára hozzáférhetővé tenni:
1. Térinformatikai adatok: Postai irányítószámok, országos és helyi térképek (kataszteri, topográfiai, tengeri térképek, közigazgatási határok stb.)
2. Föld-megfigyelés és kör­nyezet: Világűrből származó és helyi adatok (az időjárás, a talaj és a vízminőség nyomon követése, energiafogyasztás, kibocsátási szintek stb.)
3. Közlekedési adatok: Tömegközlekedési menetrendek (minden közlekedési eszközre vonatko­zóan) országos, regionális és helyi szinten, közúton folyó munkák, közle­kedési információk stb.
4. Statisztikák: Országos, regionális és helyi statisztikai adatok a legfontosabb demográfiai és gazdasági mutatókkal (GDP, életkor, egészségügy, munkanélküliség, jövedelem, oktatás stb.)
5. Vállalkozások: Vállalati és üzleti nyilvántartások (bejegyzett vállalkozások listája, a vállal­kozások tulajdonosaira és vezetőségére vonatkozó adatok, nyilvántartási számok, mérlegek stb.)

Más kategóriákat a körülményektől függően (jelentőségük a stratégiai célkitűzések, a piac fejlődése, a társa­dalmi tendenciák stb. szempontjából „kulcsfontosságú” vagy „nagy értékű” adatoknak lehet tekinteni.
Ezért javasolt, hogy az illetékes hatóságok – lehetőleg az érintett felektől származó visszajelzések alapján – előzetesen értékeljék, hogy mely adatkészleteket tegyenek legelőször hozzáférhetővé. Ennek keretében elő­ször is ajánlatos felmérni a fent említett három területen várható hatásokat: innováció és vállalatalapítás, a kormányzat átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint a közigazgatás hatékonyságának növelése.

4. A DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK
Ez a fejezet olyan esetekről szól, amikor a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumokat díjazás ellen­ében bocsátják további felhasználás céljából rendelkezésre, feltéve, hogy a szóban forgó tevékenységek az irányelv hatálya alá tartoznak, azaz – az irányelv 1. cikkében foglalt hatályt figyelembe véve – a dokumentumokat köz­feladat ellátása keretében állították elő, és azokat további külső felhasználó vagy maga a közigazgatási szerv a közfeladat ellátásától eltérő célra használja fel.

A díjak mérséklésére irányuló politikát kutatások és a Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultációk ered­ményei is alátámasztják.

4.1. Határköltség-módszer
A felülvizsgált irányelv (6. cikkének (1) bekezdése) előírja azt az elvet, amelyet a közszféra adatainak további felhasználásáért felszámított valamennyi díjazás tekintetében – a 6. cikk (2) bekezdésében meghatá­rozott esetek kivételével – az Unióban alkalmazni kell: a közigazgatási szervek által felszámított díjak nem haladhatják meg a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határkölt­ségeit…”

Forrás:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE : Iránymutatások az ajánlott általános felhasználási szerződésekről, adatkészletekről és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjazásról (2014/C 240/01); Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 240/1; 2014. július 24. (pdf)
COMMISSION NOTICE : Guidelines on recommended standard licences, datasets and charging for the reuse of documents (2014/C 240/01) (fenti dokumentum angolul)
Marginal cost; Wikipédia (Határköltség)

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.