„A területi adatok és információk használatának és elérhetőségének kérdése folyamatosan napirenden lévő téma a városfejlesztésben. Mit jelent mindez egy település életében? Vannak-e megszívlelendő jó példák? Hogyan léphetnek városaink előre saját adataik vagy külső adatforrások okos felhasználásával? A közszféra kormányzási modelljeinek megértése kapcsán ezek a kérdések sorra előkerülnek a vitákban.

2014 júliusában a Digital Agenda részeként az Európai Bizottság egy olyan új adatbázis-stratégiát állított fel, amelynek célja az adatvezérelt gazdaságba való átmenet felgyorsítása. Az európai törvényhozásban 2003 óta érvényben van a 2013-ban módosított közérdekű adatok használatáról szóló direktíva, amely erősíteni kívánja a közérdekű adatok használatát.

A kérdés azonban messze túlmutat az adatfelhasználás törvénykezési hátterén. A nyitott adatszolgáltatás, a statisztikai és földrajzi adatok és információk hozzáférhetővé tétele az állampolgárok, a kutatók, az üzleti szféra érdekeltjei számára olyan eszköz, amely nagyban hozzájárulhat városaink megértéséhez és fejlődéséhez. Emellett magában rejti a stratégiai tervek jobb monitorozásának lehetőségét is, különös tekintettel a fejlesztések fenntarthatóságára, illetve elősegíti, hogy minél több forrásból származó adatot számításba vehessünk az elemzések során. Nem utolsó sorban pedig a városi szereplők együttműködéseinek erősítéséhez is hozzájárulunk a területi adatok és információk jobb hozzáférhetőségével, megoszthatóságával.

A következőkben bemutatunk néhány példát arra, hogyan tudtak egyes városok határozott lépéseket tenni a nyitottabb adatfelhasználási kultúra terén, ezáltal sikereket érve el a közszolgáltatások célzottabb és hatékonyabb kialakításában is.

Umeå: nyitott adatokkal az együttműködésért és a fenntarthatóságért
A 117.000 lakosú észak-svéd Umeå elől jár a nyitott információs rendszerek kialakításában. Álljon itt két példa arra, hogyan használták az adatokat a kulturális élet és az energiahatékonyság erősítésére.

2014-ben, mint Európa Kulturális Fővárosa, Umeå egy nyitott kommunikációs platformot hozott létre új együttműködési módszerek és lehetőségek kifejlesztésére. Demonstrálta a kultúra és a fenntarthatóság szoros egymásra hatását azáltal, hogy lehetőséget teremtett a város lakóinak, vállalkozásainak, kulturális intézményeinek, civil aktivistáinak és közhivatalainak arra, hogy a kultúra és sport területén projektötletekkel álljanak elő. A város reményei szerint ez a lehetőség már önmagában is vonzerő a diákok, a beköltözők, a vállalkozók és befektetők számára is.

Umeå nyílt adatbázisokat használ a fenntartható építést szolgáló Sustainable Ålidhem projektben, amely 2013-ban elnyerte az Európai Fenntartható Energia Díjat. Mivel a projekt meghatározó eleme a világos és átlátható indikátorok használata, a városi adatokat kombinálták a közműtársaságok adataival, majd különböző szinteken – a lakásállomány, sőt egyes háztartások szintjén is – elemezve ezeket feltérképezték, miként lehet az energiahatékonyságot a leghatékonyabban fejleszteni. A város statisztikai adatainak, illetve a közműcégek adatainak egymásra vetítése lehetővé tette a helyzet nagyon kifinomult vizsgálatát és a helyi célok eléréséhez szükséges tevékenységek legjobb célzását.

Umeå számára egyértelmű, hogy az adatbázisok hozzáférhetővé tétele olyan politikai döntés, amelynek kockázatai is vannak, de számottevő lehetőségeket is hordoz.

Megosztott technológia a jobb közszolgáltatásokért
Az Egyesült Királyságbeli Neste, Code for Europe partnerekkel együtt működteti a Civic Exchange nevű hálózatot, amely lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatások javítása érdekében a városok új módszereket találjanak ki és osszanak meg egymással. A kiinduló feltételezés az, hogy az európai városok hasonló problémákkal küzdenek a közlekedési rendszerek túlterheltségétől az alacsony állampolgári részvételig. Sokan a digitális világban keresnek megoldásokat a problémákra. A honlapon megosztott eszközök és applikációk bárki által használhatók, és inspirációt vagy visszaigazolást jelenthetnek különböző fejlesztéseknél. Minden bemutatott módszer városi vonatkozású, aránylag kidolgozott és legalább egy helyen már sikerrel kipróbálták.

Néhány érdekes példa a honlapról:
Vorarlbergi „lakossági fórum” alkalmazás A „Bürgerforum Vorarlberg” elnevezésű internetes és mobil applikáció lehetővé teszi a városhasználók számára, hogy a várossal kapcsolatos észrevételeiket jelentsék az önkormányzat számára. Az osztrák Vorarlberg tartomány számára az alkalmazást a VN és a Vol.at hírügynökségek fejlesztették ki. A lakosok fényképeket és kommenteket tudnak feltölteni helyi ügyekkel – például kátyúkkal, graffitikkal – kapcsolatban, a rendszer a földrajzi koordinátákat pedig ezekhez automatikusan hozzárendeli. A feltöltött információkat az önkormányzat illetékes ügyintézői folyamatosan látják, a feltöltők pedig követhetik, hogy a jelzett probléma ügyében milyen intézkedések történtek.

Ehhez hasonló alkalmazás a Collideoscope, amely a sikeres FixMyStreet applikációra épülve lehetővé teszi, hogy a lakosok a helyi problémákat feltüntessék egy térképen, ezáltal jelentve az önkormányzat felé, illetve lehetőséget teremtve ezek megvitatására is. Az alkalmazás különösen jó szolgálatot tett a kerékpáros balesetek és veszélyhelyzetek monitoringjában, segítve, hogy valós képet kaphassunk a település kerékpáros közlekedésének tapasztalatairól, biztonsági kockázatairól. A kerékpáros balesetek és éles helyzetek rögzítése által kirajzolódnak azok a baleseti gócpontok, amelyeket a közlekedéstervezés során figyelembe kell venni.

Helsinki Open City Council (nyílt városi tanács) egy androidos applikáció, amely mintegy nyitott ablakot jelent az önkormányzati testületi ülésekre. Az alkalmazás segítségével az állampolgárok információhoz juthatnak a testületi üléseken felmerülő témákkal, javaslatokkal, döntésekkel, beterjesztésekkel és szavazásokkal kapcsolatban. Dinamikus struktúrája és nyílt adatbázisa által az alkalmazás folyamatosan naprakészen tartható.

Megosztás az URBACT hálózatban
E példák közzétételével az URBACT városok inspirációt kaphatnak olyan puha és kemény eszközök bevezetéséhez, amelyek a szabadon elérhető és/vagy megosztható adatok és információk használatával hatékonyabb és többeket elérő városüzemeltetést, településfejlesztést tesznek lehetővé.”

Forrás:
Adatvezérelt városok; Sally Kneeshaw; URBACT II. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország (Lechner Nonprofit Kft.); 2015. január 19.