Az energiaszektor átalakulása

  • Az energia- és közüzemi szektorban jelentkező megatrendek és részterületi változások alapvetően módosíthatják az iparág vállalatainak stratégiáit és jövőbeli szerepét
  • Fogy az idő azon vállalatok számára, amelyek még nem tették meg a megfelelő lépéseket, hogy sikeresen kapcsolódjanak be az energiaszektor átalakulásába
  • A cégeknek fel kell tenniük a kérdést, hogy világos elképzeléssel rendelkeznek-e a jövőbeli sikert megalapozó új piaci és üzleti modellekről

Bár az energia- és közüzemi szektor vállalatait érintő „halálos spirálra” vonatkozó előrejelzések eltúlzottak, a PwC és a Strategy& új tanulmánya az iparág gyors átalakulására figyelmeztet, kiemelve, hogy veszélybe kerülhetnek azok a vállalatok, amelyek nem mennek a változások elébe. Az energiaszektor átalakulása során új piaci és üzleti modellek jönnek létre, melyek gyorsan felválthatják a jelenlegi vállalati stratégiákat.

A „The Road Ahead: gaining momentum from energy transformation” című tanulmány szerint a globális megatrendek, így például a technológiai áttörések, a gyors urbanizáció, illetve az erőforrások átrendeződése új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek a fogyasztói magatartás, a gazdasági verseny új formái, a megújuló és elosztott energiatermelés, valamint a szabályozások terén. Az érintett témák:

  • A helyi energiarendszerek és a fogyasztók által előállított saját energia szerepe nő, így a meglévő energiatermelő eszközök, a hagyományos központosított energiahálózatokat és a nagyüzemi energiatermelés mellett, vagy egyes országokban azt felváltva új modell terjed el
  • A szektor átalakulása következtében néhány energiaipari vállalat szerepe a tartalékenergia-szolgáltatásra korlátozódhat.
  • Az energiaszolgáltató vállalatok hátrányba kerülhetnek az online adatok és a digitális technológia világából érkező új belépőkkel szemben.
  • A fejlődő országok a hagyományos, központosított rendszermodell megvalósítása helyett eleve helyi energiarendszereket alakíthatnak ki.
  • Megtörténhet, hogy a meglévő hálózati rendszerek képtelenek lesznek lépést tartani az elosztott energiatermelő eszközök által támasztott követelményekkel, késleltetve a fejlett technológiák bevezetését.

A tanulmány több lehetséges új piaci modellt vázol fel, így például:

  • Zöld vezetés és irányítás – olyan piacok, ahol az energiaszektor állami tulajdonban és irányítás alatt van, és a megújuló energiatermelés és a digitális technológia alkalmazását az állam kezdeményezi.
  • Rendkívül elosztott termelés – olyan piacok, ahol az energia-előállítók politikai ösztönzők és / vagy üzleti megfontolások hatására a megújuló energia elosztott termelésébe ruháztak be.
  • Helyi energiarendszerek – olyan piacok, ahol a meglévő energiaátviteli és -elosztó hálózatok jelentősen széttagolódtak, és a helyi közösségek fokozottabb ellenőrzést kívánnak gyakorolni energiaellátásuk felett, vagy ahol a távoli közösségek ellátására a helyi energiatermelési megközelítést alkalmazzák.
  • Regionális szuperhálózat – olyan nemzetközi piacok, ahol a megújuló energiát nagy távolságokra szállítják, melyhez nagyléptékű megújuló-energia előállítás, rendszerösszekötők, nagyméretű tárolók és jelentős átviteli kapacitás szükséges.

„Nem hisszük, hogy egyetlen nyerő üzleti modell lesz. Számos olyan stratégiát látunk, amely a meglévő modellekre épül, esetleg új szolgáltatási vagy termékigényeket elégít ki. Noha a piacon lévő vállalkozások lehet, hogy kevésbé fürgék és koncentráltak, mint néhány új belépő, az adatok, az irányelvek, a kapcsolatok, az árképzés, az együttműködések és a szabályozási döntések terén számos potenciális előnyt élvezhetnek” – mondja Tom Flaherty, a Strategy& szenior alelnöke.

A jelenlegi eszközalapú üzleti modellek fejlődése mellett a tanulmány nyolc új kialakulóban lévő üzleti stratégiát is bemutat, kitérve arra is, hogy a vállalatoknak jövőbeli versenyképességük érdekében milyen készségek fejlesztésére kell koncentrálniuk. Néhány példa:

  • Termék-innovációs modell – várakozásaink szerint számos termék-innovációval foglalkozó vállalkozás igyekszik majd aktív szerepet játszani az elektromos autók újratöltése, a létesítményalapú infrastruktúra, az épületek tetején elhelyezett napkollektorok, illetve az üzemanyagcellák piacán.
  • „Partnerek partnere” stratégia – a „partnerek partnere” olyan közüzemi szolgáltató lesz, amely a szokásos energia-, gáz- és kiegészítő szolgáltatások mellett egy sor egyéb, energiához kapcsolódó szolgáltatást is kínál.
  • Virtuális szolgáltató modell – olyan szervezet, amely összegyűjti a különböző elosztott energiatermelő rendszerek által előállított energiát, és közvetítőként működik az energiapiacok felé.

„A hazai energiaszolgáltatók is felismerték a fenti változások szükségességét. Számukra az új szolgáltatási területek, bevételi lehetőségek megtalálása a hazai piaci és szabályozási változások miatt is kiemelten fontos, az első lépéseket így megtették ebbe az irányba” – mondja Osztovits Ádám a PwC magyarországi tanácsadási üzletágának vezetője. „Lakossági energiahatékonysági, okos város, vagy akár biztosítási ajánlatok jelentek meg számos energiaszolgáltató portfóliójában, virtuális erőművekre is vannak már példák. Az elektromos közlekedés területén itthon jelenleg inkább útkeresés zajlik – az ígért kormányzati ösztönzőcsomagtól függ, az energiaszolgáltatók milyen szerepkört találnak majd vonzónak”.”

Forrás:
Az energiaszektor átalakulása; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2015. január
The Road Ahead: Gaining momentum from energy transformation; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2015. január (pdf)

A bejegyzés kategóriája: energia, gazdaság, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.