Szeretünk pereskedni? – több ezer ügy a fővárosi kormányhivatalnál

„Évente mintegy 3300 ügyet lát el a fővárosi kormányhivatal Jogi és Perképviseleti Főosztálya. A közigazgatási határozatok és a kártérítési eljárások legnagyobb részben földhivatali ügyekkel kapcsolatosak, ugyanakkor a támogatott határozatokról ritkán bizonyosodik be, hogy jogsértőek, ezt mutatja a 85 százalékos pernyertesség – mondta a Rádió Orientnek Puskásné Németh Márta, főosztályvezető-helyettes.

Évente mintegy 3300 peres és nem peres ügyet lát el a Jogi és Perképviseleti Főosztály 21 munkatársa. Amíg a peres ügyek bíróság előtti nyilvános eljárásban zajlanak, addig a peren kívüli eljárások a közigazgatási hatóság által hozott végzések felülvizsgálatát jelentik. „Mint azt az ügyek száma is mutatja, az állampolgárok nagyrészt tisztában vannak jogaikkal” – mondta Puskásné Németh Márta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a határozatokról ritkán bizonyosodik be, hogy azok jogsértőek, hiszen a perek 85 százalékát a kormányhivatal nyeri meg.

Hogyan indítható közigazgatási eljárás?
A közigazgatási hatóságok által hozott jogerős döntések ellen tehát van lehetősége az ügyfélnek bírósághoz fordulni a polgári eljárásjogi és a közigazgatási eljárásról szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelelően, amely lehetőségről a határozatokban az ügyfelek tájékoztatást kapnak. Ilyen ügyek lehetnek például a népegészségügyi, egészségbiztosítási, rehabilitációs, műemlékvédelem és régészeti, nyugdíj-biztosítási, földhivatali, gyám és szociális, valamint a kerületi járási hivatalok hatósági döntésével kapcsolatos ügyek.

A bírósági felülvizsgálati eljárás akár kézzel írt beadvánnyal is indítható, természetesen ennek alkalmasnak kell lennie a bíróságon történő eljárásban való felhasználásra. Az adott hatóságnak pedig az a dolga, hogy a beadványt felterjessze a Jogi és Perképviseleti Főosztályra, akik azt továbbítják a bíróság felé. „Volt már olyan, hogy e-mailben érkezett a beadvány, amit ilyen esetben is fel kell terjeszteni. Azt már a bíróság feladata eldönteni, hogy a keresetet az adott formában befogadja vagy elutasítja idézés kibocsátása nélkül” – mondta el a folyamatról Puskásné. Hozzátette: a lehetőségekről az állampolgárok a kormányhivatal honlapján vagy az ügyfélszolgálaton is tudomást szerezhetnek.

A statisztikai adatokról szólva a főosztályvezető-helyettes elmondta, tavaly a legtöbb fellebbezést a földhivatali határozatok ellen nyújtották be. Ezt követték a hatósági eljárásban hozott határozatok elleni eljárások, mint az adózási, a kisajátítási kártalanítási, az anyakönyvi és a helyi önkormányzati adókkal kapcsolatos ügyek. Harmadik „legnépszerűbb” terület pedig az építésügy és a műemlékvédelem volt. Országos hatáskörrel rendelkeznek viszont a régészeti ügyekben, de ezek száma elenyésző – mondta a főosztályvezető-helyettes.

Perek indítása esetén az elsőfokú hatóságnak 15 napja van arra, hogy az iratot felterjessze az eljáró bíróság elé, aki 30-60 napon belül kitűzi az első tárgyalást, s az ügyek többnyire fél-egy éven belül lezárulnak. Ezt követően a döntés ellen további jogorvoslati lehetőség nincs.

Kártérítési követelések
A néhány százezrestől egészen a milliárdos összegekig indítanak kártérítési pereket – leginkább földhivatali és munkaügyekben – a kormányhivatallal szemben. „A kollégák jogi felkészültségének köszönhető, hogy eddig nagyon nagy összegű perveszteségünk nem volt” – közölte a főosztályvezető-helyettes, hozzátéve, hogy a per elvesztése esetén a kormányhivatalnak saját költségvetéséből kell fedeznie a kártérítés kifizetését.

A hatékony ügyintézés titka – az elektronikus nyilvántartás
A munkavégzés folyamatát Puskásné gördülékenynek és hatékonynak tartja, mint mondta a főosztály munkatársainak minden egyes tárgyalás után be kell jelenteniük a következő tárgyalás napját, amit számítógépes rendszerben rögzítve a kollégák is láthatnak. Emellett minden ügyiratot elektronikusan is nyilvántartanak, ami szintén elérhető egy közös felületen. A szakigazgatási szerveket pedig egy mindenki számára látható nyilvántartásban haladéktalanul tájékoztatják a bírósági végzésekről. Ezen kívül mindenkinek vezetnie kell a saját elektronikus nyilvántartását, amelyből látható, hogy hol tart az adott ügy, ez sokat segít a statisztikák készítésekor – mondta a főosztályvezető-helyettes.”

Forrás:
Szeretünk pereskedni? – több ezer ügy a fővárosi kormányhivatalnál; OrientPress; 2015. február 18.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.