Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Bulgáriával, Litvániával, Magyarországgal és Szlovákiával szemben a befektetők mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos jogainak korlátozása miatt

„Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy hivatalosan felkéri Bulgáriát, Litvániát, Magyarországot és Szlovákiát, hogy nyújtsák be a mezőgazdasági földterületek megszerzésére irányadó szabályaikkal kapcsolatos észrevételeiket. A szóban forgó jogszabályok több olyan rendelkezést is tartalmaznak, amelyek az uniós jog szerint korlátozhatják a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. Ez Szerződésben rögzített, alapvető szabadságok csak kellően indokolt esetben, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvével összhangban korlátozhatók. A tagállamok ugyan saját maguk határozhatják meg a vidékfejlesztést, a földterületek mezőgazdasági használatának ösztönzését és a földárakra gyakorolt spekulatív nyomás kivédését célzó jogszabályaikat, de mindeközben tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályi keretet.

A Bizottság véleménye szerint a vitatott nemzeti rendelkezések olyan korlátozásokat is előírnak, amelyek hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a más tagállambeli befektetőkkel szemben. Ilyen rendelkezések például azok, amelyek az adott országban való tartózkodási helyet írnak elő, korlátozzák a helyi lakcímmel vagy helybeli vállalkozói múlttal nem rendelkezők jogait, a szakismeretekre vonatkozó megszorításokat tartalmaznak, korlátozzák a földhasználat jogi személyre való átruházását, illetve az adásvételi szerződések előzetes engedélyeztetése révén jogbizonytalanságot keletkeztetnek.

A Bizottság első lépésben – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás első szakaszában – felszólító levélben kéri fel a tagállamokat az együttműködésre. A tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre a válaszadásra.

A tőke szabad mozgásáról további információk az alábbi honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/internal_market/capital/framework/index_en.htm
A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos márciusi határozatcsomagokról további információk az alábbi oldalon érhetők el: MEMO/15/4666
Általános információk a kötelezettségszegési eljárásokról: MEMO/12/12
További információ a kötelezettségszegési eljárásokról: http://ec.europa.eu/eu_law/infringements/infringements_hu.htm

——

„Fél évvel azt követően, hogy a Bizottság eljárást indított Magyarország ellen a 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében, most csütörtökön egy hivatalos felszólító levél elindításával általában a magyar földtörvény – illetve annak bizottsági vélemény szerint külföldiekkel szemben aránytalanul korlátozó és diszkriminatív jellege – miatt is eljárást kezdett.

A lépés a dosszié ismerői szerint nem volt váratlan. A magyar földtörvény kapcsán tavaly folytatott bizottsági – akkor még informális – előzetes tájékozódásról (az úgynevezett pilote-szakaszról) a Bruxinfo már tavaly azt írta, hogy a részletekbe menő tájékozódás annak megállapítására irányult, vajon a törvény nem használ-e szigorúbb eszközöket, mint amelyek a testület szerint egyébként elfogadható célok elérését indokolják.

Az előzetes bizottsági tájékozódásból már tavaly kitűnt, hogy bár a brüsszeli testületnél a tavaly májusban hatályba lépett magyar törvény egyes korlátozásait még elfogadhatónak ítélték, másokat diszkriminatívnak és aránytalannak éreztek, és részükről éppen az erről való megbizonyosodást célozták az előzetes kérdések.

Hasonló vizsgálatot egyébként bizottsági részről kezdettől fogva több más tagállamnál is folytattak, és szakértők már akkor úgy vélték, hogy a formális eljárás(ok) megkezdése előtt a Bizottságnál – az ilyenkor szokásos eljárás szerint – előbb bevárják a különböző országokból érkezett válaszokat, amelyeket ilyenkor egymással is összevetnek. Láthatóan a fenti kiváró szakasz zárult le most Brüsszelben, midőn csütörtökön a testület a magyar, a litván, a szlovák és a bolgár törvények ellen is formális kifogásokat emelt.

A magyar törvény életbe lépéséhez képest viszonylag soká elindított eljárás kiváró jellegét Brüsszelben sokan azzal is magyarázták, hogy bizottsági részről általában nem vitatják, hogy a termőföld különleges vagyontárgynak számít, amelynek forgalmában indokoltak lehetnek bizonyos korlátozások. Ez egyébként a mostani eljárás bejelentése kapcsán kiadott bizottsági közleményből is kiderül, amelyik „a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében” elviekben lehetséges tart helyi szabályzást a földhöz jutás feltételeit illetően.

A más EU-országbeli vásárlókkal szembeni – Bizottság által vélelmezett – úgynevezett hátrányos megkülönböztetést ugyanakkor tartós állapotnak nem ismerhették el, mivel a földvásárlás (elvi) szabadsága az unión belüli szabad tőkeáramlás egyik sarokpontja.

A magyar jogszabályban egyebek között az a kitétel váltotta ki az eljárás elindítását, amely megköveteli, hogy a földet vásárló gazdálkodó maga kell, hogy művelje a földjét. Aggályosnak tartják az adásvételi szerződések jóváhagyásának a módját (az önkormányzatok jelentős beleszólási lehetőségét), bizonyos szakmai végzettségek megkövetelését is. A nem magyarokkal szemben diszkriminatívnak tartják, hogy a magyarországi földvásárlónak az országba bejelentett lakcímmel, és korábban már ott folytatott üzleti tevékenységgel kell rendelkeznie.

Összességében bizottsági részről a magyar törvény korlátozó jellegét aránytalannak és egyes kitételeiben diszkriminatívnak ítélték, ami a tőke szabad áramlásának már említett akadályozása mellett a letelepedés szabadságának elvével is szembe mehet.

Miként a felszólító leveleknél általában, ez esetben is a magyar kormánynak mostantól két hónap áll rendelkezésre, hogy a bizottsági kifogásokat megválaszolja.

Ebbe a szakaszba egyébként már tavaly októberben eljutott a „külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény” ügye.

A Bizottság ebben a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy azok ellentétesek a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot. „Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozta tavaly, a felszólító levél kiküldése kapcsán közzétett közleményében a testület.

Emellett ugyanezen magyar törvénynek azon rendelkezését is vitatták, amely bizonyos több mint 20 évvel ezelőtt kötött bérleti szerződések nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

Mindkét eljárásra igaz, hogy amennyiben a magyar kormány hivatalos válaszai nem elégítik ki a Bizottság illetékes szolgálatát, úgy az az Európai Bíróság elé citálhatja a magyar felet.”

Forrás:
Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Bulgáriával, Litvániával, Magyarországgal és Szlovákiával szemben a befektetők mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos jogainak korlátozása miatt; Európai Bizottság; IP/15/4673; 2015. március 26.
A Bizottság megindította a formális eljárást a magyar földtörvény miatt; BruxInfo; 2015. március 26.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.