„…Az okmányhamisítás új elkövetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege okán szükséges a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek, az ezt lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználása jogi alapjának megteremtése.
Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek szükségessé teszi a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások felülvizsgálatát, különös tekintettel az olyan fokozott bizonyosságú azonosítást lehetővé tevő, egyedi jellemzőkön alapuló adatokban rejlő lehetőségek kihasználására, amelyek segítségével, nagy pontossággal állapítható meg egy adott személy személyazonossága.
…
A törvénytervezet egy újonnan létrehozandó központi állami szerv kizárólagos feladatkörébe kívánja utalni a teljes népességre kiterjedő biometrikus arcképprofil nyilvántartás vezetését és a személyazonosítási, valamint személyazonosság ellenőrzési szolgáltatások nyújtását.A törvénytervezet egy teljes népességre kiterjedő központi biometrikus arckép profil nyilvántartás létrehozását és a biometrikus arckép profilok bűnüldözési, nemzetbiztonsági, személyvédelmi és létesítményvédelmi célú felhasználása jogi kereteinek megalkotását irányozza elő. A biometrikus adatkezelés kötelező alkalmazása a személyes adatok védelméhez, valamint a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jog érvényesülésének erős korlátozása, azért arra csak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint, az alapjogi korlátozás alkotmányos feltételeinek teljesülése esetén kerülhet sor…[Tájékoztató az arckép profil nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény tervezetéhez]”
———
„…28. §
(1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az e törvény szerinti helymeghatározási adatok szolgáltatását a hálózatában, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott követelményrendszer szerint rendelkezésre álló helymeghatározási adatoknak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által előírt technikai szempontok szerinti továbbításával köteles teljesíteni.”(2) Az Eht. 188. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott műszaki alapkövetelmények szerint Magyarország területén létesített és működtetett rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg felhasználói köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (felhasználók) összlétszámának legalább 0,1-0,6%-át kitevő, 150 000 előfizetői létszám alatt 0,6%, de legalább 60, 150 000-1 000 000 előfizetői létszám között 0,3%, de legalább 900, 1 000 000 előfizetői létszám felett 0,1%, de legalább 3000 (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizető vagy felhasználó kommunikációjának egyidejű ellenőrizhetőségét és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a kilépési pontra… [2015. évi … törvény az arckép profil nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről]”
Forrás:
Az arckép profil nyilvántartással és az arcképelemző rendszerrel kapcsolatos szabályozásról szóló kormány-előterjesztés tervezete; Belügyminisztérium; 2015. augusztus 27. (A véleményezés végső határideje: 2015. szeptember 1.) (ZIP-fájl)
