„Már több mint ezer településen működik szabad vállalkozási zóna az országban. Tavaly és tavalyelőtt összesen 685 vállalkozás kapott támogatást: az általuk igénybe vett összeg 9,8 milliárd forint volt. Mindezek eredményeként 3851 új munkahelyet hoztak létre a zónákban.
December elején egy kormányrendelet 122 településsel bővítette a szabad vállalkozási zónákban található városok és községek listáját, így már bőven több mint ezer fölé emelkedett a többféle adózási és támogatási kedvezménnyel vállalkozásokat csábító térségek köre. Az alapvetően a 47 leghátrányosabb helyzetű térségben 2013-ban kijelölt zónákban – mindössze Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest és Zala megyében nincs ilyen – a kedvezményekkel kívánta a helyi gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést ösztönözni a kormány. A zónákba sorolt települések öt évre nyerik el a kedvezmények alkalmazásának lehetőségét, ez pedig további öt évre meghosszabbítható.
Az elmúlt két évben a többi munkahelyteremtő és egyéb támogatáshoz képest azonban kevéssé használták ki a lehetőséget a vállalkozások. A Nemzetgazdasági Minisztérium december közepi adatai szerint 2013–2014-ben összesen 685 vállalkozás kapott támogatást: az általuk igénybe vett összeg azonban már elég impozáns, 9,8 milliárd forint. Mindezek eredményeként 3851 új munkahelyet hoztak létre a zónákban. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai terhére meghirdetett munkahely-teremtési pályázatoknál ugyanis többlettámogatást ér, ha egy vállalkozás szabad vállalkozási zónában bővítene létszámot, munkavállalónként 700 ezer forint kiegészítő összeget kaphatnak a cégek az 1,5 milliós alaptámogatás mellett.
Az új, 2014–2020 közötti támogatási időszakban azonban jócskán nőhet a zónák létének, kedvezményeinek ismertsége, népszerűsége. A GINOP-ban például decemberben csak a zónákba szánt fejlesztésekkel lehetett pályázni az egyik legnépszerűbb kiírásra, a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak – 5–50 millió forint összegű – támogatására kiírt felhívásra. Az uniós támogatásoknál egyébként a technológiai fejlesztést támogató pályázatok keretében az átlagosnak mondható 50 százalékos támogatásintenzitás helyett akár 70 százalék is elérhető bizonyos feltételekkel (többek között a pályázatban elszámolt beruházás maximum 55 millió forint lehet). További előny, hogy a zónákban olyan cég is támogatható, amely nem a feldolgozóiparban tevékenykedik, illetve új alapítású.
Fejlesztési adókedvezményt a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, legalább 100 millió forintot érő beruházás esetében lehet igényelni. A kedvezmény a társasági adó legfeljebb 80 százalékáig vehető igénybe. Emellett a szociális hozzájárulási adóból is jár kedvezmény a vállalkozásnak: legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe az üzembe helyezést követő öt évig. Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb százezer forintnak a 27 százaléka az elérhető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében már csak a 14,5 százaléka. A vállalkozások 2013. január 1-jétől a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapját is csökkenthetik a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott új munkavállalók esetén, amennyiben a vállalkozás szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesít. Az adókedvezmény új munkavállalónként legfeljebb százezer forint adóalapig vehető igénybe a foglalkoztatás első két évében.”
Forrás:
Több településen van szabad vállalkozási zóna; Kiss Melinda Katalin; Magyar Idők; 2016. január 1.
