„…Fejlesztés indokoltsága
A KÖFOP Magyarország versenyképességének javításához, a versenyelőny elérésében kulcsszerepet játszó gazdaságélénkítéshez elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentésével kíván hozzájárulni. A vállalkozásokat érintő bürokrácia és adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét Magyarország több nemzetközi összehasonlító elemzésben elért eredménye is alátámasztja (pl.: World Competitiveness Online, Doing Business Report). Ezek alapján látható, hogy Magyarország az elektronizált, hatékony és ügyfélbarát közszolgáltatások vonatkozásában versenyhátrányban van a fejlett országokhoz képest.Az állampolgárok és vállalkozások igényeit megfelelően kielégítő, elvárásaiknak megfelelő szolgáltatások biztosításához, és ezáltal a versenyképesség javításához szükség van a közigazgatás munkamódszereinek folyamatos korszerűsítésére. A KÖFOP is megállapítja, hogy a közigazgatás egyes területei több évtizede szinte változtatás nélkül alkalmazott munkamódszerrel és igazgatásszervezési technológiával működnek. Noha a 2010-2014 közötti időszakban jelentős előrelépések történtek e terén (átalakításra került a jogszabályi, szervezeti és irányítási háttér), az alkalmazott hagyományos bürokratikus folyamatokra épülő munkamódszer átalakítása továbbra is kihívást jelent.
Az ügyintézési idő és az adminisztratív terhek csökkentését célzó szakpolitikai beavatkozások (jogszabályok, eljárások egyszerűsítése, az ügyintézéshez kapcsolódó folyamatok átszervezése) megalapozottságának biztosítása érdekében a KÖFOP további célirányos, elemző kutatások végrehajtását is szükségesnek tartja. Annak érdekében, hogy a közigazgatási szolgáltatások rendszere az ügyfelek számára is érzékelhető módon újuljon meg, ezen kutatások során a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ügyféligények kvalitatív felmérésére.
…
A teljes körű elektronizáltság és a közigazgatási szervek közötti kooperáció összehangolásának hiánya mellett az érintettek fejlesztésekbe történő bevonásának hiányára is visszavezethető. Az ügyintézés menetének kialakítása sokszor nem az érintett felek megfelelő szintű bevonásával történt, így sok esetben nem a valódi igényekre, problémákra adtak választ a fejlesztések, többször nem a leghatékonyabb megoldások születtek.A közigazgatási szolgáltatások szükségletalapú fejlesztését nehezíti az ügyféligények felmérését szolgáló kutatások, illetve az érintettek aktív bevonásával történő közös tervezési gyakorlatok végrehajtásához szükséges módszertani ismeretek, készségek és szemléletmód hiánya.
Annak érdekében, hogy a vállalati szektorhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentési kezdeményezések elérjék hatásukat, és az érintettek számára érezhetően egyszerűbbé és követhetőbbé váljon az ügyintézés, nem elegendő az eljárások, szabályozási koncepciók pusztán szakmai szempontokat követő felülvizsgálata és átdolgozása, hanem az ügyfelek nézőpontjából is meg kell vizsgálni a problémát. Alaposabban meg kell ismerni az ügyfél szokásait, elvárásait, tapasztalatait, ahol lehetséges közvetlenül is be kell vonni az adott szolgáltatás fejlesztésébe.
A projekt ehhez kíván hozzájárulni olyan, az egyszerű kérdőíves megkérdezéseken túlmutató, a közszférában ritkán alkalmazott innovatív szolgáltatásfejlesztési módszerek (user journey mapping, user diary, service safari) kipróbálásával és elterjesztésével, melyek növelik a közigazgatási szolgáltatások szükségletalapú fejlesztésének hatékonyságát.
Az érintett felek aktív és közvetlen bevonása nem csak az ügyfelek igényeinek alaposabb megismerését teszi lehetővé, hanem az ügyfelek és a közigazgatás közötti kapcsolatot, egymás szempontjainak megértését és elfogadását is erősíti…”
Forrás:
KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16 A Vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása; Széchenyi 2020; 2016. február 12.