Skip to main content
közigazgatás: magyar

Társadalmi egyeztetésen a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása (KÖFOP-2.1.5) című felhívás tervezete

Szerző: 2016. február 14.No Comments

Átfogó cél
Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 1. specifikus céljához, azaz a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberi erőforrásmenedzsment-rendszernek a közigazgatás kulcsterületein történő bevezetéséhez illeszkedik. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása projekt a 2.1.2. intézkedés megvalósulását, azaz a közszolgálati életpályák feltételeinek biztosítását tűzte ki célul.

A fejlesztés indokoltsága
Közszolgálati adatokat az egyes szerveknél vezetett közszolgálati nyilvántartások tartanak nyilván – egy személyügyi döntéstámogató rendszer ezen nyilvántartásokból kaphat adatokat, melyhez a központi adatigények meghatározása szükséges. A központi adatigények jelenleg nem egységes rendszert alkotnak, azokat a kiszámíthatatlanság jellemzi. Következésképpen kevéssé vannak fix, a döntéshozók által rendszeresen igényelt és – döntéseik megalapozásához – felhasznált adatok. Ugyanakkor teljesen váratlan, nagyon speciális adatigények is jelentkezhetnek, amelyeket rövid határidővel szükséges kielégíteni. Mindez annak ellenére alakult így ki, hogy már a kilencvenes években kialakítottak egy előre meghatározott adatigények kielégítését szolgáló közszolgálati adatrendszert (KÖZIGTAD). A KÖZIGTAD 2006-ig szolgált a közszolgálati adatok központi adatbázisaként, az adatbázis adatköre, annak frissítési gyakorisága azonban folyamatosan csökkent. Adattartalma átfogó és viszonylag jó képet adott a közszolgálat általános jellemzőiről. Az adatbázis megszűnését követően jóval szűkebb adattartalommal, eseti, de a szervek teljes körét érintő adatfelvételekre hagyatkozva működött az e-KÖZIGTAD, majd a Közszolgálati Statisztikai Adatrendszer, amely jelenleg is gyűjt és tárol adatokat.

A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) a minisztériumok közszolgálati alapnyilvántartásának centralizált üzemeltetését végzi, s ennek köszönhetően a lehető legszélesebb körben képes lenne adatokat szolgáltatni statisztikai feldolgozások készítéséhez. A KSzSzR ugyanakkor nem terjed ki a közigazgatás, de még az államigazgatás egészére sem, pusztán a minisztériumokra, vagyis nem alkalmas egy közszolgálati adattár kiváltására és nem tudott beépülni a szervek szintjén a napi személyügyi tevékenységbe.

A KÖZIGTAD fejlesztésével párhuzamosan időközben kiépült az Államkincstár Illetményszámfejtő rendszere (MÁK KIRA), mely számos közszolgálati adatot tartalmaz, annak köszönhetően, hogy az illetményszámfejtésbe építetten tartja nyilván a különösen fontosnak tekinthető létszám- és béradatokat. A KIRA adatai ugyanakkor nem teljes körűek. Becslések szerint a korábbi KÖZIGTAD adatbázis adattartalmának kb. 60%-át fedi le, illetve vannak olyan szervek, amelyek kimaradnak a központosított illetményszámfejtésből.

Más közigazgatási szervek is gyűjtenek közszolgálati adatokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a korábbi Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által végzett adatgyűjtéseket kell kiemelni. Közös jellemzőjük, hogy csak szűk adatkörre nézve képesek adatot szolgáltatni, így a jól működő döntéstámogató rendszerhez szükséges adatok jelentős része hiányzik ezekből a statisztikákból. Az adatokat a mindenkor hatályos közszolgálati szabályozástól eltérő rendszerezettségben dolgozzák fel. Minden esetben valamilyen módon statisztikai jellegű, vagyis aggregált adatot közölnek, ami csak az adott szempontból alkalmazható.

A fentiek alapján jelenleg tehát nem áll rendelkezésre olyan integrált, funkcionálisan hatékonyan működő és kellően letisztult informatikai platform, amelyben komplex rendszer keretében elérhetőek a közszolgálati személyügyi tevékenység ellátásához szükséges adatok s egyéb szakmai információk. Ténylegesen lehetővé kell tenni, hogy a közszolgálat emberi erőforrás-gazdálkodása felett valódi rendszerirányítás valósuljon meg könnyen és költséghatékonyan alkalmazható módon, vezetői szintű hozzáférésekkel, rendszerszintű statisztikákkal és modellezési lehetőséggel (pl. előmenetel, fluktuáció, korfa), figyelembe véve különösen a hivatásrendek közötti átjárhatóságot is…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2016. február 11.
Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása (KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16) (.docx)