Rendet vágnának a házszámdzsungelben

„A 11-es számú ház után az 1-es szám következik, ráadásul két háznak is ugyanaz a címe. Székesfehérváron több utcában is kaotikus a házszámozás, más cím szerepel ugyanis a lakcím kártyán és más az ingatlan-nyilvántartásban. Milyen problémákat vethet fel, ha rossz a címzés? Hogyan lehet az áldatlan állapotot megoldani? Milyen utánajárást és milyen terheket jelent a lakóknak, ha rossz a cím? Egyáltalán miért fontos, hogy valaki ott legyen bejelentve, ahol ténylegesen is lakik? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Kincses Zsolt Dávid, a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal hatósági főosztályának vezetője azt nem tudta megmondani, a városban hány cím nincs még rendben. Eddig 60 ezer címet ellenőriztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgároknak lakcím-bejelentési kötelezettségük van, okmányaikon a valóságnak megfelelő lakcímnek kell szerepelnie. Fontos az is, hogy a megfelelő házszámtáblát ingatlanjainkon helyezzük ki, máskülönben közigazgatási bírságot fizethetünk.

Dr. Szalay László, a Közigazgatási és Elektromos Közszolgáltatások Központi Hivatalának hatósági elnökhelyettese elmondta: két éve tart a címek felülvizsgálata, eddig 40 százalék körüli a feldolgozottsági arány. Most derülnek ki azok a feladatok, amelyeket évtizedek alatt „összegyűjtött” a lakcímnyilvántartás – tette hozzá.

Izsák Orsolya ügyvéd egy olyan házban lakik, melynek pontosan ugyanaz a címe, mint a szomszédos háznak. Vásárláskor megdöbbenten tapasztalta, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok nem egyeznek meg az adásvételi szerződésben rögzített, a tulajdonos által hitt adatokkal. Megkereste az önkormányzatot, mely kiadott egy hatósági bizonyítványt, ezzel fordult a nyilvántartáshoz. Hosszú volt az eljárási idő és az ingatlan-nyilvántartási díjat ki kellett fizetni.

Felhívta a figyelmet arra: kialakult 2015-től a Központi Címregiszter (KCR). Innentől nem az ingatlantulajdonos feladata, ha bármilyen típusú címváltozás van, sőt, a földhivatal elutasítja az erre vonatkozó beadványt. Felmerülhet ez telekalakításnál, épületfeltüntetésnél, önálló ingatlan kialakításánál, vagy akár a társasházi alapító okiratok módosításánál. Ebben az esetben nem a kérelmet benyújtónak kell a címváltozásokat bejelenteni, hanem a KCR-en keresztül a jegyző gondoskodik erről.

Mindez azonban nem jelenti, hogy nem kell bejelentenünk a lakcímváltozást az ingatlannyilvántartás tulajdoni lap kettes mellékletében.

Dr. Szalay László hangsúlyozta: a KCR adja át automatikusan az új címeket az ingatlan-nyilvántartásnak. Ezzel nincs semmi dolga az ingatlantulajdonosnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: a szolgáltatóknak egyelőre be kell jelenteni a címváltozást, de terveik szerint a közigazgatás korszerűsítésével majd igény szerint átadnák a szolgáltatóknak is automatikusan a címváltozásokat. Egyelőre a hatályos szabályozás szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás minden közhiteles hatósági nyilvántartásnak automatikusan átadja a mindenkori adatváltozásokat. Így ha valakinek megváltozik a lakcíme, azt megkapja az adóhatóság, az OEP, a nyugdíjfolyósító, és még néhány nagy állami nyilvántartás.”

Forrás:
Rendet vágnának a házszámdzsungelben; Híradó.hu; 2016. február 28.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.