Digitális kormányzat: az észt csoda titka

„Egyes országokban az e-kormányzás a közeljövőben olyan szerepet tölthet be, mint amilyet az ipari forradalom Angliájában a vasút vagy az ókori Rómában az utak: a digitalizált közigazgatás a gazdasági fejlődés infrastrukturális alapja lehet. Legalábbis erre utal Észtország példája, amely miután szegény és kevés erőforrással rendelkező államként függetlenné vált a Szovjetuniótól, húsz éve tervbe vette az elektronikus kormányzásra való átállást, mára pedig meghétszerezte GDP-jét. De pontosan milyen szerepet is játszott a gazdasági növekedésben az elektronikus közigazgatás, és mit üzen Magyarország számára az észtek példája?

Teljes mértékben digitalizált egészségügy és oktatás, internetes parlamenti választások, öt perc alatt online elkészíthető adóbevallás – ez csak néhány a háromezer szolgáltatás közül, amelyet az észt e-kormányzati portál kezel. Ezekhez kapcsolódnak a magánszektor által nyújtott lehetőségek, amelyeknek köszönhetően az állampolgárok például az elektronikus személyi igazolványukkal vehetnek igénybe tömegközlekedési szolgáltatásokat, vagy azonosíthatják magukat a banki tranzakciók során. Azt mondják, az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően az észt állam odáig jutott, hogy gyakorlatilag a világ másik feléről is el tudná kormányozni az országot.
De nem volt ez mindig így. Észtország a rendszerváltás után kicsi, szegény, saját identitását kereső és kevés erőforrással rendelkező országként kezdte. Korán megszületett azonban a konszenzus arról, hogy ilyen körülmények között az ország jövője csak az információtechnológiai szektor fejlesztésével biztosítható, amelynek alapja egy élenjáró elektronikus közigazgatási rendszer kell hogy legyen.

Ennek megfelelően a fejlesztéseket „tiszta lappal”, az alapoknál kezdhették, mindig gondolva azonban arra, hogy a szolgáltatások az igények jövőbeli változásainak megfelelően továbbépíthetők legyenek. Az észt elektronikus közigazgatásnak ma is két központi eleme van. Az első, az úgynevezett „X-Road” nevű rendszer a felelős a kormányzati és a vállalati szektor hálózatainak egymás közötti kommunikációjáért, lehetővé téve többek között azt, hogy az adóhatóság automatikusan ki tudja számolni a tartozásunkat a munkáltatónktól a bankszámlánkra érkezett átutalások alapján. Az X-Road ötletét egyébként 2001-es szakdolgozatában fogalmazta meg egy programozó, és az annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy az országnak akkoriban nem tellett központi szerverre.

Észtország elektronikus közigazgatásának másik alapvető fontosságú eleme a hazánkban idén januárban megjelent elektronikus személyi igazolvány, amelyet bevezetésekor az emberek hasztalannak tartottak, „jégvakarónak” csúfoltak. Ezzel ma már nemcsak azonosíthatják magukat az állampolgárok a hatóságok előtt, hanem elektronikus aláírásokat is készíthetnek, megnyitva az utat maguk előtt a teljesen elektronizált ügyintézésre. Az igazolvány továbbfejlesztett, már működő változata SIM-kártyára van integrálva, így az észtek mobiltelefonjukkal is elérhetik az összes rendelkezésre álló szolgáltatást.

Az ország 1991-hez képest meghétszerezte GDP-jét, a The Economist pedig a világ legvállalkozóbb országaként írt róla. Felmérések szerint a növekedés egyharmadát Észtország az informatika előtérbe helyezésének köszönheti. Az elektronikus közigazgatási fejlesztések elsősorban azzal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, hogy leveszik az állampolgárokról és a vállalkozásokról az adminisztráció terheit. Csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollárnak, vagyis az észt GDP 2 százalékának megfelelő összeget spórol az országnak, és az ügyintézés egyszerűsége miatt számos külföldi is szívesen fektet be az országba; másfél év alatt tízezren kértek erre használható digitális tartózkodási engedélyt.

Az észt sikertörténet azt példázza nekünk, magyaroknak is, hogy a 21. században, a tudás- és innovációalapú gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnybe kerülnek azok az országok, amelyek a jövőjüket az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiterjesztésével alapozzák meg. Hazánk nagy lépést tett ebbe az irányba az elektronikus személyi igazolvány idén januári megjelenésével, amelyet azóta már közel egymillióan igényeltek, a kártya ugyanis az észt példához hasonlóan itthon is kulcseleme lehet az e-kormányzati szolgáltatások bővülésének. Ezt segítheti továbbá az is, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik mind az internet-előfizetések száma, mind az okostelefon-használók aránya.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Észtország teljes lakossága kisebb, mint Budapesté, és a hazai fejlesztések előrehaladását tovább nehezíti, hogy az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek sem olyan elterjedtek, mint a balti államban. Ezért ahhoz, hogy Magyarország is meg tudja alapozni jövőjét az e-kormányzati fejlesztésekkel, az újabb és újabb szolgáltatások megjelenése mellett arra is szükség van, hogy már az alapfokú oktatásban is különös figyelmet fordítsunk a digitalizáció adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek elsajátítására. [A szerző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke. Szerk.]”

Forrás:
Az észt csoda titka; Ignácz István; Világgazdaság Online; 2016. július 19.
Szerkesztői kiegészítés:
Data Exchange Layer X-Road; Information System Authority (RIA), Észtország
X-Road; Cybernetica (a fejlesztő)
The Estonian ID card (Észtország)
Estonia eGovernment Factsheet, Európai Bizottság (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.