Skip to main content
gazdaságkörnyezetvédelemközigazgatás: külföldönpolitika

Az Európai Unió 2017. évi jogalkotási prioritásai

Szerző: 2016. december 18.No Comments

„A mai napon Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Robert Fico, a Tanács soros elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláírta az első alkalommal kiadott együttes nyilatkozatot, amely meghatározza az EU jogalkotási folyamatokra vonatkozó céljait és prioritásait 2017-ben.

Az Európai Tanács stratégiai iránymutatásaira és azon 10 prioritásra építve, amelyek megvalósításával az Európai Parlament megbízta a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságot, a három európai intézmény megállapodott több javaslatról, amelyeket kiemelten fognak kezelni a jogalkotási folyamat során. Ez biztosítani fogja, hogy az EU konkrét, polgárait szolgáló eredményeket érjen el, és választ adjon az Európa előtt álló legsürgetőbb jelenlegi kihívásokra.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így nyilatkozott: „A ma elfogadott együttes nyilatkozat mérföldkövet jelent abból a szempontból, hogy az EU mennyire képes jobban és gyorsabban válaszolni a közös kihívásokra. Ez az első alkalom az EU történetében, hogy a három európai intézmény korlátozott számban megállapodott olyan nagy politikai jelentőségű kezdeményezésekről, amelyeket kiemelten kell kezelni a jogalkotási folyamat során. Noha három különböző intézmény vagyunk, egyetlen európai projektért dolgozunk, valamennyi uniós polgár érdekeit képviselve. Az Európai Határ- és Parti Őrség esetében látottaknak kell az új normává válniuk a gyors és érdemi megoldások közös megvalósítása érdekében. Ahol a hajlandóság megvan, ott európai megoldás is lesz.”
A három intézmény elnökei együttes nyilatkozatban határoztak meg hat konkrét területet, amelyeken a jogalkotási javaslatokat fel kell gyorsítani, a már benyújtott jogalkotási javaslatokra vonatkozó uniós elkötelezettség mellett. A Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezen kiemelt kezdeményezésekre összpontosítják intézményeik erőfeszítéseit a zökkenőmentes jogalkotás, és ahol lehetséges, a 2017 vége előtti elfogadás érdekében.

  • Új lendület biztosítása a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA 2.0), a modernizált piacvédelmi eszközök, a bankunió és a tőkepiaci unió, valamint a körkörös gazdaságban a hulladékgazdálkodás javítása révén.
  • Az Európai Unió szociális dimenziójának tematizálása az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a szociális biztonság koordinációjának javítása, az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag, valamint az Európai Szolidaritási Testület létrehozása révén.
  • Állampolgáraink biztonságának hatékonyabb védelme a határregisztrációs rendszer, az intelligens határellenőrzés és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a tűzfegyverek ellenőrzése, a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának bűncselekménnyé nyilvánítása, valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) révén.
  • Migrációs politikánknak a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében történő megreformálása és továbbfejlesztése a közös európai menekültügyi rendszer, ezen belül a dublini mechanizmus reformja és a legális migrációra vonatkozó csomag révén, valamint a külső beruházási terv segítségével, amely a partnerországokban a beruházások és a munkahelyteremtés fokozásán keresztül a migráció kiváltó okainak orvoslásához hivatott hozzájárulni.
  • Az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítása iránti kötelezettségvállalás teljesítése az uniós távközlési szabályok és szerzői jog reformja, az Unión belül a 700 MHz-es frekvenciasáv, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megelőzése, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a közös adatvédelmi szabályok révén.
  • Az ambiciózus energiaunióra és az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseink teljesítése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, a Párizsi Megállapodás és a „Tiszta energia minden európai polgár számára” elnevezésű csomag révén.

Emellett a három elnök rámutat négy alapvető fontosságú kérdésre, amelyekre különös figyelmet kell fordítani 2017-ben, és amelyek terén előrehaladást kell elérni: i. kiállás a közös európai értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok mellett; ii. az adócsalás, az adóelkerülés és az adókikerülés kezelése; iii. a munkavállalók szabad mozgása elvének megőrzése; valamint iv. a stabilitás, a biztonság és a béke előmozdítása.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság ezen közös erőfeszítése egy új közös kötelezettségvállalás része, amelyet a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 7. pontja kifejezetten előír, és amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy javaslatait tettekre váltsa és eredményeket érjen el ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Következő lépések
A három intézmény az együttes nyilatkozat végrehajtása tekintetében megállapodott a haladás közös ellenőrzéséről és gondos nyomon követéséről, mind politikai, mind magas rangú tisztviselői szinten. Politikai szinten a három intézmény közösen és rendszeres időközönként (az elnökök 2017. novemberi, júliusi és októberi ülésén) nyomon követi e megállapodás végrehajtását. Technikai szinten az intézményközi koordinációs csoport keretében magas rangú tisztviselők fogják az együttes nyilatkozat végrehajtását rendszeresen figyelemmel kísérni (a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 50. pontjának megfelelően).

Az együttes nyilatkozattal kapcsolatos haladás ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében az együttes nyilatkozatot kísérő szolgálati munkadokumentum részletesen bemutatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket 2017-ben fel kell gyorsítani.

Háttér
2016. március 15-én a három európai intézmény új intézményközi megállapodást fogadott el az európai jogalkotás minőségének és eredményeinek javítására. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás változásokat vezet be a teljes döntéshozatali ciklus tekintetében, a konzultációtól és hatásvizsgálattól kezdve az európai uniós jogszabályok elfogadásáig, végrehajtásáig és értékeléséig. Az új intézményközi megállapodás értelmében közös megállapodásokat kell elfogadni azon fő témák vonatkozásában, amelyeket a jogalkotóknak prioritásként kell kezelniük, ideértve a meglévő jogszabályok egyszerűsítését is.

A Tanács, a Parlament és a Bizottság minden évben megvitatja az Unió jogalkotási prioritásait és elfogadja a következő évre vonatkozó kiemelt prioritásokat. Ez lehetővé teszi a három intézmény szorosabb együttműködését annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra.

A mai együttes nyilatkozat a konkrét eredmények elérésére összpontosító jogalkotási megközelítés egyik első lépése. A nyilatkozat a Bizottság 2017. évi munkaprogramjával is összhangban van.

További információk:
Együttes nyilatkozat az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól (angolul)
Szolgálati munkadokumentum az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot követő lépések ellenőrzésnek és nyomon követésének megkönnyítéséről (angolul)”

Forrás:
Gyorsabban ér el jobb eredményeket az Unió: három intézmény aláírja az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot; Európai Bizottság; IP/16/4360; 2016. december 13.